Nagyban hozzájárultak az ausztrál bozóttüzek az új széndioxidrekordhoz

Mintegy két százalékkal járulhatnak hozzá a légköri széndioxidszint növekményéhez az ausztrál bozóttüzek, írja a Guardian, amely azt is megjegyzi, hogy idén májusra már 417 ppm (parts per million, részecske/millió részecske) arányt is elérheti a légkör széndioxidtartalma. Ez alapján idénre átlagosan 414,2 ppm-es széndioxidaránnyal számolnak, ez 2,74 ppm-mel, vagyis bő 6,5* 0,65 százalékkal magasabb a 2019-es átlagnál.

Hogy kontextusba helyezzük az adatot: a tudományos közmegegyezés szerint 450 ppm-nél magasabb széndioxidaránynál a Föld átlaghőmérséklete már több mint 2°C-kal haladhatja meg az ipari forradalom előtti szintet. Jelen tudásunk szerint ennél a hőmérsékletnél a felmelegedés katasztrofális következményeinek némelyike már visszafordíthatatlanná válna.

A brit meteorológiai szolgálat szerint a szokatlanul nagy jósolt növekményre részben az ausztráliai bozóttüzek adnak magyarázatot, ezek önmagukban a növekmény két százalékáért felelnek. Ez a jelenség már önmagában egy visszacsatolási folyamat: Richard Betts, a brit meteorológiai szolgálat és az Exeteri Egyetem kutatója szerint a bozóttüzeket okozó aszályos, forró időjáráshoz nagyban hozzájárult a klímaváltozás, amihez most majd nagyban hozzájárulnak a bozóttüzek. És ez a visszacsatolási kör még bővülhet is: a nagy hőség nem kedvez a széndioxidot megkötni képes növénytakaró fejlődésének, ez így további felmelegedést és aszályt, az pedig újabb bozóttüzeket okozhat.

Hagyományosan az erdőtüzeket karbonsemlegesnek tekintették az eddigi modelekben, abból kiindulva, hogy a leégett erdő helyén újranő a növénytakaró, amely így nagyjából azonos mennyiségű széndioxidot képes elnyelni. Új ismereteink szerint ez elég optimista nézet, a valóságban a leégett erdők egy része sosem nő újra. (Via The Guardian)

*Pontosítás: A százalékszámításnál sajnos tévedtem egy nagyságrendet, a tévedésért elnézést kérek.