Jakab Péter a Jobbik új elnöke

Ellenjelölt nélkül, a Jobbik kongresszusi küldötteinek 87,8 százalékának szavazatával Jakab Pétert választották a párt elnökévé. Jakab parlamenti frakcióvezető, a párt Borsod megyei elnöke, korábban miskolci önkormányzati képviselő volt. 

Jakab a 2018 végi, az úgynevezett rabszolgatörvény ellen szervezett ellenzéki tüntetések idején vált országosan ismert politikussá. Az utóbbi évben ő volt a Jobbik részéről legtöbbet nyilatkozó politikus, kemény stílusú parlamenti felszólalásai szintén feltűnést keltettek - "ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem" mondta például rögtön első felszólalásában, a fideszesek felé fordulva. 

Pártszakadás, ÁSZ-büntetés után 

A Jobbikot a párt parlamentbe jutásától, 2010-től, egészen a 2018-as választásig Vona Gábor vezette. Miután 2018-ban ugyanúgy bő 1 millió ember szavazott rájuk, mint négy évvel korábban, a Fidesz viszont újra kétharmados többséget szerzett, Vona távozott a párt éléről, majd ki is lépett a Jobbikból. Vezetése alatt a militarista, rasszista Magyar Gárda partnerszervezetéből fokozatosan EU-szkeptikus, majd simán jobboldali - konzervatív szervezetté formálódott a Jobbik, amely a 18-as kampányban Simicska Lajostól, Orbán Viktor egykori szövetségesétől remélt jelentős támogatást. A kampány hajrájában azonban Simicska kibékült Orbánnal, ami az egész választási taktika alapját megrendítette.

A 18-as választás után a párt radikálisabb része Toroczkai László (a Jobbik alelnöke volt) vezetésével kilépett, és megalakították a Mi Hazánk nevű pártot. Ehhez a szervezethez csatlakoztak többen a Jobbik parlamenti frakciójából is, és olyan ismert régi jobbikosok tartottak Toroczkaival (a 2006-os tévészékház elleni ostrom fő szónokával), mint Novák Előd, Duró Dóra vagy Volner János - utóbbi azóta a Mi Hazánkból is kilépett. A Mi Hazánk feltűnően sok kormányzati segítséget kap, a Jobbikban maradók meggyőződése, hogy a párt a Fidesz találmánya volt. 

2018-ban óriási problémát okozott a pártnak, hogy az Álllami Számvevőszék hatalmas büntetést szabott ki rá. Így a 2019-es két kampányra (EP- és önkormányzati választás) nem maradt pénze az akkor már Sneider Tamás vezette pártnak. Az EP-választáson tavaly májusban mindössze 6,34 százalékot szereztek (220 ezer szavazat), úgyhogy Sneider a nyáron lemondott.

Nem válogathatott a helyettesei között

Jakab azzal feltétellel vállalta volna tavaly ősszel a párt vezetését, hogy maga szabhatja meg, kik lesznek a helyettesei, illetve azt kérte, hogy mandátuma a jobbikos szabályokban meghatározottnál tovább tartson, és a 2022-es választást még biztosan vele csinálják végig. Ehhez nem kapott támogatást a párt elnökségétől, viszont másik elnököt sem választottak, hanem elhalasztották a tisztújítást mostanra. 

Az alelnökökről így sem Jakab dönthetett, hanem a kongresszus szavaz róluk, ha lesz itt is eredmény, cikkünket frissítjük. A kongresszus előtt néhány nappal a Sneider-féle vezetés úgy módosította a pártbeli szabályokat, hogy míg Vonának lehetősége volt megvétózni az alelnöki tisztségért indulókat, addig Jakab csak nagyon korlátozottan élhetett most ezzel a lehetőséggel. Így az utolsó pillanatig nyitott maradt, hogy a hozzá lojális emberek kerülnek-e a párt vezetésébe. 

Nyitás az LMP és a Momentum felé?

Jakab azt hirdeti, hogy az Orbán-kormány legyőzéséért együtt kell működni az ellenzéki pártokkal. Ennek szellemében indult a Jobbik a tavalyi önkormányzati választáson. A stratégia a párt számára sikert hozott: Egerben és Dunaújvárosban is jobbikos polgármester lett, továbbá megtartották Ózdot és Tapolcát is. 

Jakab kemény felszólásai, jó szónoki képességei miatt népszerű a Jobbikban, de gyanús a radikálisabbak és a régi vezetés körében. 2014-ben, amikor miskolci polgármester-jelölt volt, beszélt arról, hogy négy nagyszülője közül az egyik zsidó származású (kikeresztelkedett) volt. Mielőtt 2010-ben miskolci önkormányzati képviselő lett, egy cigány nemzetiségi szakiskolában volt történelem tanár. Az iskolából azért rúgták ki, mert jobbikos jelölt lett, és ez az igazgató szerint alkalmatlanná tette, hogy cigányokat tanítson. 

Jakab egyik fő szövetségese a pártban Gyöngyösi Márton, a Jobbik jelenleg egyetlen EP-képviselője, a vele szemben állók informális vezetője pedig Szávay István, aki a régi, a pártot megalapító ELTE történelem szakos csapat maradékának a hangadója. A két oldal között igyekezett volna közvetíteni Szabó Gábor, aki pártigazgatóként különleges befolyásra tett szert Vona idején. Szabó a kongresszus előtt lemondott tisztségéről, és a választmányi elnöki posztot célozta meg. 

"Harcolni hívlak titeket. Orbán Viktornak rémálom leszek, nektek pedig bajtárs!" - ezzel kezdte győzelmi beszédét Jakab szombaton, majd arról szólt, hogy a becsületes emberekkel kész együttműködni.

A Jakab-féle jobbikos politika információink szerint leginkább az LMP és esetleg a Momentum felé nyitna. A három párt között komoly ideológiai ellentétek vannak ugyan, viszont összeköti őket, hogy még egyik sem volt kormányon, és így a DK-val és az MSZP-vel szemben próbálhatnának alternatívát jelenteni. A Jobbik az idei közvélemény-kutatások szerint legfeljebb 10 százalék körüli eredményre számíthatna egy választáson, ez a fele a 18-ban és 14-ben elért eredményének.