Nem a profitéhes beszállítók, hanem az elavult finanszírozás okozza a kórházak eladósodottságát

A kórházak évről évre újratermelődő, sőt, egyre növekvő (tavaly év végén már 80 milliárd forintra rúgó) adósságállományáról is beszélt más egészségügyi témák mellett január eleji évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor.

A miniszterelnök az Állami Számvevőszék az egészségügyi intézményrendszer gazdálkodásáról készített tavaly júniusi jelentéséből tájékozódott a problémáról, és rögtön megnevezte a felelősöket is: a kórházak fedezet nélkül túlköltekező vezetőségét, és olyan „külföldi tulajdonú” cégeket, amelyek „extraprofithoz” jutnak a kórházaknak nyújtott „nagy értékű szolgáltatásaik” után. 

Ők nem mások, mint a kórházak működéséhez szükséges felszerelések - a szikéktől az orvostechnikai műszerekig - beszállítói. Kisebb-nagyobb cégek, akik között valóban vannak nemzetközi tulajdonú vállalatok is, vagy ahogy Orbán fogalmazott, „nagy testű halak” is a vízben.

Őket támadta beszédében a miniszterelnök, az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén álló Kásler Miklóst megbízva azzal, hogy „kellő bátorsággal” oldja meg a kórházak adósságproblémáját még idén, 2020-ban.

Hogy mekkora is ez az adósságprobléma, az jól látható ezen a táblázaton:

Forrás: Állami Számvevőszék elemzése

Ez alapján 2013 és 2018 között (egy év kivételével) minden évben 33 és 55 milliárd forint közötti összeget fordított a kormány a kórházak termelte adósság kifizetésére.

Az Állami Számvevőszék hivatkozott jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy az adósságrendezésre szoruló kórházak köre évről évre szinte ugyanaz. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataira hivatkozva azt írják, 2017-ben 121, 2018-ban 117 kórház részesült a csak az adósságot termelő kórházaknak járó működési támogatásban, és 112 kórház mindkét évben a kimentettek között volt.

Orbán azt ígérte, már január végén beszámoltatja Káslert az adósságprobléma megoldására tervezett intézkedéseiről. A miniszternek egészen biztosan nem lesz könnyű dolga, 

az egészségügyi kormányzatnak ugyanis jóval több szerepe van a kórházak eladósodottságában annál, mint amekkorának a kormány tagjai beállítják.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal és Rásky Lászlóval, az orvostechnikai eszközöket beszállító cégeket tömörítő Orvostechnikai Szövetség főtitkárával beszéltük át a témát.

Az adósság újratermelődésének fő oka, hogy a kórházak nem kapnak elég pénzt az ellátásra

A kórházak működésének finanszírozása Magyarországon az aktív kórházi ágyakon elvégzett ellátás után történik. Ez az úgynevezett HBCs, azaz homogén betegcsoport alapú finanszírozási rendszer, amiben minden esetnek megvan a saját díjazása. Hogy egy eset után mennyit fizet az állami egészségbiztosítási alap, az sok mindentől függ, többek között attól, hogy a beteg mennyi időt tölt fekvőbetegként a kórházban.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermekegészségügyi Központjának megújult intenzív osztálya Miskolcon 2019. november 11-énFotó: Vajda János/MTI/MTVA

Sinkó Eszter szerint a probléma ott van, hogy ez a finanszírozási rendszer országszerte ugyanakkora térítést jelent, ugyanazért az esetért egy fővárosi és egy északkelet-magyarországi kórháznak is ugyanannyit fizet az állam, miközben

az ellátás tényleges költségei egyes kórházaknál nagyon eltérőek lehetnek.Ennek egyik oka, hogy az ellátást végző munkaerő ára között jelentős területi különbségek vannak . Nem ugyanannyiba kerül az intézménynek az orvosok, az ápolók vagy karbantartó és takarító személyzet foglalkoztatása a fővárosban, mint vidéken.

A problémát a közgazdász szerint tovább tetézi az utóbbi években fellépő „durva humánerőforrás-hiány”. Egyes orvosi hiányszakmákban erőn felüli extra bérkiadásokra kényszerülnek az intézmények, hogy gyógyítani tudjanak. Sinkó Eszter szerint vannak az országban kórházak, ahol a teljes költségvetés 80 százalékát a munkabérek kifizetése viszi el.

Olyan is van, hogy egy ellátáshoz feltétlenül szükséges szakember bére nincsen belekalkulálva az ellátás finanszírozásába. Egy ilyen példa a Sinkó Eszter érvelését egyébként megerősítő ÁSZ-jelentésben is szerepel: mások mellett a diabetológiai szaknővérek nélkülözhetetlen szolgáltatásait például nem fedezi a központi finanszírozás.

Ezeket a szakembereket a kórházak kénytelenek megbízási szerződéssel felvenni, aminek a munkáltatói költségei nagyobbak lehetnek, mint a normálisan közalkalmazottként foglalkoztatott egészségügyi dolgozóké.

Az sem mindegy, hogy milyen állapotban van egy kórházi épületegyüttes, mert a közművek és az épületfenntartás költségeit is a HBCs-finanszírozásból kell kigazdálkodnia az intézményeknek.

És abban, hogy milyen lesz egy kórház gazdálkodása, nagy szerepe van az intézmény profiljának is. Egyes ellátások ugyanis jobban finanszírozottak másoknál, azaz az utánuk járó költségvetési forrás jobban megfelel a valós költségeknek.

A kifejezetten alulfinanszírozott ellátások között volt eddig Sinkó Eszter szerint többek között az érsebészet és a traumatológia, (igaz, ezek finanszírozásán tavaly év végén korrigált a kormány), és továbbra is rosszul finanszírozottak a daganatos betegeken végrehajtott műtétek.

Lénárt Endre, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fõigazgató-helyettese (k) térdműtétet végez a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Kórház Telephelyén újonnan kialakított egynapos sebészeti osztályonFotó: Ujvári Sándor/MTI/MTVA

A jobban finanszírozott ellátások között pedig megtalálható az invazív, azaz műtéti feltárást igénylő kardiológiai ellátások, vagy a kemoterápia.

Többek között ezért lehet például, hogy a baleseti (trauma) ellátásra szakosodott budapesti Péterfy Kórház rendre a legnagyobb adósságot termelő intézmények közé tartozik.

A teljesítmény volumenkorlát találkozása az etikai szempontokkal

Az adóssághalmozódás másik oka lehet, hogy egy 2004-ben életbe lépett szabályozás miatt a kórházak adott kezeléseket csak meghatározott számban végezhetnek központi finanszírozásból. Ez a teljesítmény volumenkorlát (tvk), amit azért vezettek be, hogy az intézmények „ne pörgessék túl az ellátásokat” állami egészségbiztosítási alap terhére. A rendszer úgy működik, hogy az intézményenként meghatározott tvk-limit túllépése esetén az adott intézmény már csak csökkentett forráshoz jut a pluszban elvégzett kezelések után.

A Sinkó Eszter szerint több ponton is túl szigorú szabályozás nem csak hosszabb várólistákat eredményezett, de évente nagy hiányokat okoz a kórházak költségvetésében, az intézmények ugyanis nem igazán utasíthatják vissza egy-egy beteg ellátását akkor sem, ha már túllépték a teljesítménykorlátot. Etikai okai is vannak, hogy nem tesznek így - mutatott rá Sinkó Eszter.

Szerinte ha az egészségügyi kormányzat „nullszaldóra kényszeríti a kórházak menedzsmentjét”, azzal etikai válságot idézhet elő az intézményeken belül.

„ Az orvosok egy része fel fog állni és el fog menni, ha a menedzsment arra kényszeríti őket, hogy  ellátásokat tagadjanak meg, mert vállalhatatlan lesz számukra, hogy a költségvetési fegyelemre hivatkozva nem láthatnak el embereket ”

 - magyarázta Sinkó. Ugyanakkor hozzátette: a teljesítmény volumenkorlát teljes eltörlését sem tartaná jó lépésnek, inkább a teljesítményfinanszírozás kereslethez való igazítását látja járható útnak.

„ Fontos lenne látni, hogy a páciensek mely intézményekhez fordulnak leginkább egyes ellátásokért, és ezekre az ellátásokra elegendő finanszírozást biztosítani az intézményeknek.”

Ez eleve egy minőségi szűrőt építene a rendszerbe, ami Sinkó Eszter szerint már régóta hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből.

„A jól gazdálkodó és ezzel együtt a betegeknek jó ellátást biztosító intézmények munkáját kell honorálni” - fogalmazott.

Az utóbbi hónapok történéseiből úgy tűnik, a kormány elhatározta, hogy végre hozzányúl az egészségügyi ellátórendszerhez. Tavaly év végén, közvetlenül karácsony előtt kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben, amiben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) és a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) egy sor egészségügyi reform előkészítésére kéri fel a kormányzat. A határozatban szereplő 8 pontos listából látszik szándék a cikkben is szereplő finanszírozási anomáliák kijavítására, és az utoljára említett, a betegek eredményes gyógyítására épülő minőségi indikátorok bevezetésére is.

A Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika sürgősségi osztályának sokktalanító szobája az átadás napján, 2019. március 28-ánFotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

A kormányhatározat azonban egyelőre csak az átalakítások kidolgozásáról szól, azok megvalósításához még semmi köze. Az politikai akarat kérdése lesz, ami Rásky László, a kórházi beszállító cégeket tömörítő Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint valószínűleg

egészen a 2022-es országgyűlési választásokig hiányozni fog az Orbán-kormányból.

A beszállítók malmoznak

Ráskyt Orbán Viktor extraprofitra éhes beszállítókat emlegető megszólalása miatt kerestük meg. Azt mondta, ő is olvasta az Állami Számvevőszék jelentését, és még csak utalást sem talált arra, hogy a kórházak eladósodásában szerepe lenne a beszállítók szolgáltatásai túlárazásának.

Az orvostechnikai beszállítók, akiket Rásky képvisel, azok közé tartoznak, akiknek a legtöbbet kell várniuk a pénzükre, ugyanis a bérek kifizetése után a kórházak először azoknak törlesztenek, akiktől a működésük a legszorosabban függ. Ilyenek a közműszolgáltatók, akik egyszerűen kikapcsolják a szolgáltatást, ha túl régi a hátralék, vagy a gyógyszercégek, amelyek szerinte a piac nagyobb koncentráltsága miatt sokkal jobban érvényesítik az érdekeiket.

A túlárazásra vonatkozó vádakról azt mondta, 

„a kórházak közbeszerzés alapján vásárolnak minden nagyobb értékű szolgáltatást, minden tender minimum három kézen megy át. Ha ezek többsége nem tisztességes piaci ajánlatokat tartalmazna, és a túlárazás rendszeres probléma lenne, az minden bizonnyal kiderülne.”

A kórházak jelenleg is meglévő tartozásainak kifizetéséről ezekben a hetekben tárgyalhat majd a szolgáltató/beszállító cégekkel a kormányzat a Pénzügyminisztérium, az Állami Egészségügyi Ellátóközpont, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Belügyminisztérium részvételével. Rásky szerint „a jogi környezet világos”, a cégek követelései vitathatatlanok.

De kifizetésre egy decemberi kormányrendelet alapján csak február 15-e után számíthatnak a beszállítók, addigra pedig a kórházak teljes tartozása nagyjából 90 milliárdosra dagad majd (mert havonta körülbelül 5 milliárd forinttal növekszik).

Ha a beszállítók nem jutnak időben a pénzükhöz, annak hatásai Rásky szerint „beszivárognak majd az ellátásba is”, igaz, ha egy műtétnek a megfelelő eszközök hiányában kell elmaradnia, azt egy ideig még könnyű más magyarázatokkal elfedni: beteg lett az orvos, vagy nincs szabad műtő.

„Abban mindenesetre van a beszállítók körében egy konszenzus, hogy életmentéshez szükséges eszközök szállítását senki nem fogja megtagadni.”

  - állította Rásky László.

Ha betegként vagy egészségügyi dolgozóként van olyan története, tapasztalata, fotója, ami ön szerint a nyilvánosságra tartozik, akkor írjon nekünk az  egeszsegugy@444.hu e-mail címre. Minden levelet bizalmasan kezelünk, a 444 minden esetben megvédi a forrásait.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.