Madárifluenza tört ki Kínában, újra pusztít a halálos H5N1

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
Archív: hatósági madárinfluenza-ellenőrzés 2016-ban az indonéziai DzsakartábanFotó: Dasril Roszandi/NurPhoto

Kína hivatalosan elismerte, hogy a koronavírustól sújtott Hupej tartomány déli szomszédjában, Hunanban kitört a madárinfluenza néven is ismert, a SARS vírusnál ötször, a koronavírusnál pedig huszonötször nagyobb arányban halálos, de emberről emberre szerencsére igen nevezen átadható H5N1-járvány.

Egy Saojang városa melletti farmon, ahol 7850 csirkét neveltek, a betegség rövid idő alatt 4500 állatot pusztított el, hatóságok pedig eddig összesen 17828 baromfit irtattak ki a környéken, megakadályozandó a fertőzés továbbterjedését. Emberre diig nem terjedt át a fertőzés Hunanban.

A madárinfluenza alapvetően állatbetegség, amit a korábbi tapasztalatok szerint ugyanakkor átterjedhet a háziszárnyasokkal hosszú időn át szoros testi közelségben élő emberekre is. (Ebben különbözik például a legutóbb szintén Kínából indult, Magyarországon jelenleg is terjedő afrikai sertéspestistől, ami a megfertőzött házisertéseket és vaddisznókat szinte kivétel néllkül rövid időn belül elpusztítja, az emberre ugyanakkor egyáltalán nem veszélyes.)

Ijesztő, ráadásul igaz tény, hogy a madárinfluenza az emberre átterjedve kivételesen magas halálozási aránnyal járó betegség: az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján nagyjából minden második megfertőzödött ember belehalt. Ezt az arányt jól képbe helyezi, hogy a H5N1 50 százalékához képest a rettegett SARS esetében 10 százalék volt a halálozási arány, a mostani koronavírusnál pedig - igaz, itt még rövid idő telt csak el a kitörés óta - 2 százalék. Pánikra azért nincs ok mégsem, mert bár dokumentáltak már emberről emberre terjedő H5N1-et, a betegség ilyen terjedése extrém kivételnek számít. És madárról emberre is 

A WHO egészségügyi világszervezet havonta frissített összesített adataiból is kiviláglik, hogy madárinfluenzában lényegében csak olyan ázsiai és afrikai országokban halnak meg emberek, ahol nagy, szegény tömegek élnek otthon együtt tyúkokkal és más baromfiakkal. A 2003 óta eltelt időben kimagaslóan a legtöbb ember Indonéziában halt meg a vírustól (168-an), az élmezőnyben pedig a második helyezett Egyiptom után olyan dél-kelet és kelet-ázsiai országok sorakoznak, mint Vietnam, Kambodzsa, Kína és Thaiföld.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!