Gyárfás állítja, hogy Fenyő halála előtt 16 hónappal rendeződött a konfliktusuk

Gyárfás Tamás a bíróság kapujában, a biztonsági ellenőrzés alatt.Fotó: botost/444.hu

Gyárfás Tamás vallomásával folytatódott a Fenyő János meggyilkolása ügyében indított büntetőper, melyben Gyárfást felbujtóként vádolják: az ügyészség szerint ő adott megbízást Portik Tamásnak, aki aztán Jozef Rohácnak, a gyilkosságért már elítélt szlovák bérgyilkosnak adta ki a feladatot. A tárgyalás első órájában Portik Tamás is jelen volt, rá egy szakasznyi kommandós vigyázott az épületben. Portik azért lehetett jelen, mert bár Rohác perében nem sikerült rábizonyítani a felbujtást, a kúria perújítást rendelt el az ügyében, így most ő is újra vádlott az eljárásban.

Gyárfás már a per előkészítő ülésén jelezte, hogy legalább három napon át kíván vallomást tenni, a mai az első volt ebből, a tárgyalás csütörtökön is az ő vallomástételével folytatódik. A vádlott ma a vádirat indítékra vonatkozó részeivel foglalkozott vallomásában.

Póta Péter, a tárgyalást vezető bíró és a Portik Tamást biztosító kommandósok.Fotó: botost/444.hu

Az ügyészség vádja szerint Gyárfás régóta húzódó üzleti konfliktusuk miatt ölette meg Fenyőt. A vádiratban négy ilyen konfliktust emeltek ki:

  • az RTV újság kiadási joga
  • az ún. fiktív úszóverseny története;
  • a kaposvári áfacsalási ügy;
  • a Nap-kelte című műsor készítésének joga.

Mindannyiunknak jobb, ha nem bonyolódunk bele ezeknek a több mint húsz éves sztoriknak a részletezésébe, inkább koncentráljunk a vád szempontjából lényeges részletekre. Mindazonáltal fiatalabb olvasóink kedvéért, akik az életükben nem találkozhattak már ilyennel, azt bocsássuk előre, hogy az RTV újság, vagyis a televíziós műsorújság a kilencvenes évek elején, amikor internet híján még csak abból lehetett tájékozódni arról, hogy mi megy a tévében. Mivel egy ilyen lap előállítási költsége a nullához közelített, cserébe annyi reklámot lehetett elhelyezni benne, amennyit a kiadó nem szégyellt, a kor egyik bombaüzletének számított a sajtóban. Az RTV újság tulajdonosa a Magyar Rádió volt, de a kiadói jogait Gyárfás vállalkozása birtokolta, Fenyő pedig meg akarta szerezni. Gyárfás 1993-ban el is adta neki a jogokat egy évre. Az ügyészség szerint Fenyő átverve érezte magát, mert ő tartósan akarta megszerezni a kiadói jogokat. Gyárfás egy levélváltásuk bemutatásával próbálta igazolni, hogy valójában csak az árról volt kisebb vitájuk - Fenyő bruttó, Gyárfás nettó árként értelmezte a kiadói jogokért kialkudott húszmillió forintot -, máskülönben ezt a vitájukat már 1993 májusában lezárták.

Az ügyészség állítása szerint Fenyő a tulajdonában álló Népszava napilapban vitájuk miatt rendszeresen lejárató anyagokat íratott Gyárfásról. Gyárfás ezért becsatolta a Népszavában róla 1993-95 között megjelent cikkeket, amelyek állítása szerint egyáltalán nem negatív hangvételűek.

Lezárult a konfliktusuk

Ez később, de Gyárfás állítása szerint már csak 1996-ban megváltozott. Ekkor ugyanis újabb, Gyárfás által is elismerten komoly üzleti konfliktus robbant ki közöttük az akkor a köztévében (más országos, földi sugárzású tévé akkor még nem is létezett) sugárzott Nap-kelte című reggeli magazinműsor készítési jogának birtoklásáról. Így keveredik a gyilkossági történetbe a fiktív úszóverseny és a kaposvári áfacsalás sztorija.

Gyárfás és védője Zamecsnik Péter ügyvéd. Gyárfás ahhoz nem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben kép- vagy hangfelvétel készüljön róla.Fotó: botost/444.hu

Gyárfás ellen 96 tavaszán indult eljárás áfacsalás gyanújával, de mai tárgyalásán okiratokkal igazolta, hogy az ügyben az ellene folytatott nyomozást már 1996. május 20-án jogerősen megszüntették, ellene abban az ügyben további nyomozás nem folyt. A fiktív úszóverseny sztorija bár önmagában is érdekes, lényegében csak díszítőelem jelen történetünkben: lényegében arról volt szó, hogy az 1996-os atlantai olimpia előtt egy fiktív verseny időeredményeivel javítottak a magyar úszók nevezési idején, kedvezőbb pályabeosztás, illetve több kijutó reményében. A történetet a Népszava, Fenyő lapja robbantotta és követte, Fenyő pedig gyaníthatóan Gyárfással zajló üzleti vitája miatt volt erősen érdekelt a történet feltárásában és napirenden tartásában.

A lényeg a lényeg, Gyárfás állítása szerint ezek a támadások egészen addig tartottak, mígnem a Nap-kelte körüli vitájuk a választott bíróság ítéletével 1996. október 11-én rendeződött - Gyárfás javára, akivel nem sokkal ezután a köztévé szerződést is kötött a Nap-kelte gyártásáról.

A tárgyalási nap legérdekesebb része az utolsó óra volt, ami a kaposvári ügyről szólt - arról, amiről Gyárfás pár órával korábban már bemutatta a rendőrség ellene folyó nyomozását megszüntető határozatát. Fenyő János amúgy napra pontosan 22 évvel ezelőtti, 1998. február 11-i meggyilkolása után egy nappal két kaposvári nyomozó, bizonyos Móric százados és Simon őrnagy olyan tartalmú jelentést küldtek a Nemzeti Nyomozóirodának, amely szerint a kaposvári áfacsalási ügy vádlottja, Kiss Tibor József 1997 május 8-ig nem tett Gyárfást felmentő vallomást, illetve hogy Kisst 1997 augusztusában valakik - feltehetően Fenyő - megverették. A jelen ügy szempontjából ez azért volna fontos, mert bizonyítaná, hogy Fenyő és Gyárfás még 1997-ben is bőszen háborúztak egymással, mi több, Gyárfás Kiss megveretése után, 1997 szeptemberében bízta meg előbb Tasnádi Pétert, az ismert maffiózót Fenyő megöletésével.

Időhurok

Gyárfás szerint Simon és Móric jelentése tévedéseken alapul, így félrevezette az ellene vádat megfogalmazó nyomozót is. Kiss Tibor József ugyanis már egy évvel korábban, 1996. május 13-án Gyárfásra nézve felmentő vallomást tett, és saját bevallása szerint nem 1997 augusztusában, hanem 1997 végén verték meg. Vagyis Gyárfás szerint az ügyészség tulajdonképpen azt állítja, hogy ő azért bízta meg 1997 szeptemberében Tasnádit Fenyő meggyilkolásával, mert hónapokkal később megverték Kiss Tibor Józsefet.

Fotó: botost/444.hu

Gyárfás azt is abszurdnak tartja, hogy az ügyészség szerint pár hónappal Tasnádi megbízása után - aki 2012-ben azt vallotta, hogy átverte Gyárfást, és valójában nem is szervezkedett Fenyő megölésére - még Portikot is megbízta ugyanazzal a feladattal, miközben honnan kellett volna tudnia, hogy átverték. De védekezése alapvetően azon alapul, hogy fő konfliktusuk, a Nap-kelte sztori 16 hónappal Fenyő halála előtt lezárult, utána minden peres ügyükben megállapodtak, és 1997 februárjában, a sajtóbálon kezet is fogtak. Ezt sokszor hangsúlyozta, mintha a kézfogás önmagában kizárná a gyilkosságot.

Mindenesetre felidézte, hogy Székely Ferenc, aki önmagában is kulcsfigurája a történetnek, hiszen egyszerre volt a Nap-kelte alapító főszerkesztője, illetve a konfliktus idején az MTV ügyvezető alelnöke, továbbá a konfliktus egyik kirobbantója is azáltal, hogy a Nap-Kelte műsorkészítőit kiszervezte egy Stáb TV nevű cégbe, amit eladott Fenyőnek, tehát Székely Fenyő meggyilkolásának hírére azt reagálta: "nem fordítva volt, hogy a Fenyő ölette meg a Gyárfást".

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó