Egy holland kutató szerint 635 kilométernyi gáttal kéne lezárni az Északi-tengert

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Két gigantikus gáttal zárná el az Atlanti-óceántól az Északi-tengert a holland kormány alkalmazásában álló oceanográfus kutató, Sjoer Groeskamp. Javaslata szerint két helyen, a La Manche-csatorna déli bejáratánál, Franciaország és Anglia között egy 160 kilométer hosszú gáttal, illetve az Északi-tenger határán, Skócia és Norvégia között egy 475 kilométer hosszú gáttal kéne lezárni a tengert, megakadályozva ezzel, hogy a szintje tovább növekedjen.

Már a kisebbik, 160 kilométeres gát is akkora, mint a jelenlegi legnagyobb tengeri építmény, a kínai Tanjang-Kunszan híd.

Groeskamp tanulmánya, mely az American Journal of Meteorology szakfolyóirat februári számában jelenik majd meg, azt állítja, hogy a két gigagát megépítése megfizethető és technikailag is lehetséges. Becslésük szerint a két gát felépítése 250-500 milliárd dollárba kerülne, de ha a költségeket húsz évre vetítik ki, a 14 országnak, amit megóvna a tengerszint növekedésétől, mindössze együttes GDP-jük alig egy tizedszázalékába kerülne csak az éves finanszírozása.

Groeskamp szerint a technikai adottságaink is megvannak egy ilyen gát építéséhez, mivel már most képesek vagyunk ötszáz méteres mélységet meghaladó tengeri platformok építésére, miközben az érintett nyomvonalon 320 méter a legnagyobb mélység.

A gát összességében 25 millió ember lakhelyét védhetné meg a tengerszint növekedésétől.

A Guardian külsős szakértőket is megkérdezett a tervről. Hannah Cloke a Readingi Egyetem hidrológus professzora szerint elméletben életképesnek tűnik a terv, bár ő úgy véli, hogy a pénzt, amibe a kiépítése kerülne, talán értelmesebben is el lehetne költeni azzal, ha más módon tennék ellenállóbbá a partközeli lakóhelyeket, illetve ha inkább a klímaváltozás folyamatának lassítására, a hatásainak mérséklésére költenék.

Már csak azért is, mert az Északi-tenger teljes lezárása idővel drámai változásokat okozna. Azt maga Groeskamp is elismeri, hogy a gátépítéssel az Északi-tenger - illetve az így szintén elzárt Balti-tenger is - idővel édesvizű tóvá alakulna át, drámaian megváltoztatva a teljes ökoszisztémát. (Címlapképünk nyilvánvalóan illusztráció, nem a még csak elképzelt gátat ábrázolja.)

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót