Economist: Cenzúrázott kutatás miatt távozhatott a Világbank vezető közgazdásza

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Távozik posztjáról Pinelopi Goldberg, a Világbank vezető közgazdásza. Goldberg döntésének okairól eddig csak találgatni lehetett, a legtöbben azt hitték neki is a Világbank kutatórészlegének folyamatos átszervezésével van problémája, és nem érezte jól magát a poszton, ahogyan elődje, Paul Romer sem (2016 óta nem volt olyan vezető közgazdásza a Világbanknak, aki 15 hónapnál többet kibírt volna a poszton). Az Economist azonban most megszerzett egy tanulmányt, ami a Világbank elemzőrészlegében készült, viszont valamiért nem engedték publikálni, és az időzítés miatt komoly esély van arra, hogy Goldberg azért döntött a távozás mellett, mert a szervezet keresztbe feküdt egy, az általa vezetett kutatórészlegen készített elemzés publikálásának a tanulmány rendkívül érzékeny témája miatt.

Pinelopi Koujianou Goldberg, a Világbank most távozó vezető közgazdászaFotó: NICHOLAS KAMM/AFP

A tanulmányt Jorgen Juel Andersen és Bob Rijkers készítették arról, hogy a Világbank segélyeinek kiutalása után megugranak a betételhelyezések a segélyezett országokból bizonyos adóparadicsomokban. Andersen korábban is kutatott hasonló témában, egy dán szerzőtársával arról írt tanulmányt, hogy amikor az olajár emelkedik, a többletbevételeket az olajban gazdag országok elitje előszeretettel helyezi adóparadicsomokban vezetett bankszámlákra. Ez a kutatás tetszett meg a Világbank közgazdászaként dolgozó Bob Rijkersnek, aki Andersennel társulva hasonló kutatást végzett, csak a Világbank által segélyezett országokra koncentrálva.

A kutatás eredménye dermesztő:

22 segélyezett országot vizsgálva az derült ki, hogy 1990 és 2010 között a Világbank segélyeinek 5 százaléka offshore-számlákon kötött ki.

Az Economist információi szerint a tanulmány átment egy belső ellenőrzésen novemberben, de magasabb beosztású világbanki hivatalnokok közbenjárására mégsem publikálták.

A Világbank rendszeresen publikál magas színvonalú tanulmányokat, és ezeken minden esetben szerepel a megjegyzés, miszerint a tanulmány megállapításai nem tekinthetőek a Világbank hivatalos álláspontjának, elvben tehát ettől a kutatástól sem kellett volna félniük, az Economist forrásai szerint azonban a Világbank vezetői attól tartottak, hogy a tanulmányban szereplő információk a bank teljes segélyezési gyakorlatát alááshatják.

Mikor az Economist megkereste az ügyben a szervezetet, ott azt mondták, nem igaz, hogy a tanulmány novemberben minden szűrőn átment volna, hiszen továbbra is voltak szakmai kifogásaik az anyaggal szemben, ezért is nem publikálták. A Világbank szerint ugyanis az, hogy a segélyeik folyósítása után megugrik a segélyezett országokból svájci bankszámlákon elhelyezett pénz mennyisége, még nem jelenti azt, hogy maga a segély megy ide, akár az is elképzelhető, hogy a fejlesztési segélyek elköltésekor szerződtetett vállalkozók helyezik el Svájcban a pénzügy egy részét. A Világbank szerit ráadásul az, hogy korreláció figyelhető meg segélyek folyósítása és a betétek megugrása között, nem feltétlenül jelenti azt, hogy előbbi közvetlen oka is az utóbbinak.

A tanulmány szerzői szerint azonban ők az ehhez hasonló kritikákra már a novemberi ellenőrzésen megfeleltek. (Economist)

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.