Kérdés sem fér Mészáros Lőrinc közszereplőségéhez a TASZ jogásza szerint

Pénteken írtunk róla, hogy Mészáros Lőrinc perrel fenyegeti azokat a szerkesztőségeket (köztük a 444-et is), amelyek leközölték a hvg.hu róla készült felvételét, amin a FeHoVa (fegyver, horgászat, vadászat) kiállításon a Mátrai Erőmű eladásáról kérdezik a felcsúti üzletembert.

Mészáros ügyvédje szerkesztőségünknek is eljuttatott, a felvétel eltávolítására felszólító levelében arra hivatkozik, hogy Mészáros nem közszereplő, ezért csak a hozzájárulásával készíthető róla film- és hangfelvétel. A hvg.hu felvételének elkészítéséhez pedig nem járult hozzá.

A Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Dojcsák Dalma az Indexen szombaton megjelent véleménycikkében magyarázza el, miért nem áll meg Mészárosék állítása.

Dojcsák kifejti, a közszereplőség jogi fogalma nem csak a politikusokra vonatkozik, hanem azokra is, akik „akár a nyilvánosságban, akár háttérben”, de „részt vesznek a közügyek alakításában”.

„Azt, hogy valaki részt vesz-e a közügyek alakításában, saját maga döntheti el. Mindenki maga dönthet arról, hogy vállal-e politikai, állami vagy jelentős gazdasági tisztséget, vagy más módon gyakorol befolyást a közügyekre”

- írja Dojcsák.

Szerinte egyértelmű, hogy Mészáros hozott ilyen döntést, hiszen 

„Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere volt 2011 és 2018 között. Ez idő alatt gázszerelő vállalkozóból példátlan gyorsasággal lett Magyarország egyik, ha nem a legvagyonosabb embere. Vállalkozásai a magyar piac meghatározó szereplői számos szektorban: a mezőgazdaságtól az építőiparon és a pénzügyi szolgáltatásokon át az energiapiacig bezárólag. Cégei példátlan sikereket érnek el az állami és önkormányzati közbeszerzéseken. Mindeközben Mészáros a miniszterelnök közeli barátja és bizalmasa, ami egyben mesés gazdagodásának egyik legvalószínűbb indoka is.”

Dojcsák szerint ezek tudatában magabiztosan kijelenthető, hogy Mészáros Lőrinc Magyarország egyik legbefolyásosabb embere, a saját gazdasági, közéleti befolyásával kapcsolatban pedig közszereplőként köteles tűrni a sajtó érdeklődését.

„Nem véletlenül került ebbe a szerepbe, és nem a sajtó áldozata. Minden egyes döntésével, amellyel saját befolyását növelte, egyidejűleg szűkítette a saját magánszféráját. Ő maga sem gondolhatja komolyan, hogy a magánéletében turkál az újságíró, aki arra kíváncsi, hogy mennyi közpénzért vette meg tőle a magyar állam a veszteséges Mátrai Erőművet”

- teszi hozzá a TASZ jogásza.