• Szombathelyen jött létre 2016-ban izlandi modell alapján a magyar Barnahus, ahol a szexuálisan bántalmazott gyerekekkel foglalkoznak.
• A barnahus izlandi nyelven szó szerint annyit jelent: gyerekek háza. (Ráadásul az eredeti izlandiban hosszú ú-val, barnahúsnak írják, ami még furcsábban mutat magyar környezetben.)
• Amikor egy gyereket szexuális abúzus ér, a legtöbb esetben azért nem születik ítélet, mert a bíróságon nem hisznek a gyereknek. A Barnahusban azonban együtt dolgozik rendőr, ügyész, pszichológus, és közben olyan videófelvételeket készítenek, amelyek bizonyító erejűek lehetnek.
• Az igazságszolgáltatás csak tovább kínozza a bántalmazott gyerekeket a rengeteg kihallgatással, ráadásul ezeken a kihallgatásokon sokszor nem érvényesülnek a gyermekvédelem szempontjai.
• A Barnahus célja a gyerekbarát igazságszolgáltatás: az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem szoros összekapcsolása.

A kiskorúak szexuális bántalmazása a közvélemény szemében valószínűleg az egyik legelfogadhatatlanabb bűntett, mégis nagyon ritkán kerülnek börtönbe az elkövetők. Ennek egyrészt az az oka, hogy jellemzően nincsenek bizonyítékok vagy bizonyítottságot erősítő tényezők. 

Ez ellen küzd a Szombathelyen izlandi modell alapján létrejött Barnahus, ahol a cél az, hogy a gyerekeket csak egyszer hallgassák ki barátságos körülmények között, és ahol olyan videófelvételek és elemzések készülnek, amelyek bizonyító erejűek lehetnek a bíróságon.

A Barnahusban komplex munka folyik

A Barnahust Bragi Gudbrandsson, az izlandi Gyermekvédelmi Kormányhivatal főigazgatója hozta létre még 1999-ben Reykjavíkban. Azóta már közel 20 európai országban létezik, köztük Norvégiában, Svédországban, Hollandiában, Dániában és Horvátországban is.

Mi most Magyarország egyetlen Barnahusát néztük meg a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon (Tegyesz) épületében, ahol a szürke falak között feltűnő a Barnahus színes folyosója. Lazáry Györgyné, a Barnahus igazságügyi szakértője és klinikai szakpszichológusa, valamint a teljes stáb fogad minket. 

A Barnahusban többrétű, komplex munka folyik, aminek az egyik legfontosabb pillére, hogy a hosszas és abszolút nem gyerekbarát kihallgatási procedúra helyett itt csak egyszer, sajátos technikával hallgatják meg azokat a gyerekeket, akiknél felmerül, hogy szexuálisan bántalmazták őket. A másik fő küldetése a Barnahusnak az, hogy az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem területeit összekapcsolja, hogy a szakemberek tudjanak együtt dolgozni azokban az esetekben, ahol felmerül a szexuális abúzus gyanúja. Mindemellett gyerekbarát nőgyógyászati vizsgálatot is végeznek, terápiát is tartanak, és kutatásokat, statisztikákat készítenek.

Lazáry Györgyné azt is küldetésének érzi, hogy az ország összes Tegyeszében lehessen majd Barnahus, és radikális attitűdváltozás induljon el az igazságszolgálatatásban.  A Barnahus folyosóján végighaladva rögtön a két legfontosabb szobába térünk be, az egyik az, ahol a gyerekekkel foglalkoznak, a másik pedig a monitoring szoba. A gyerekek meghallgatására kialakított helyiség látszólag egy egyszerű szoba , de valójában mindenhova kamerák és hangfelvevők vannak rejtve. A játékok sem klasszikus játékok, az abúzusbabáknak nemi szerveik vannak, testük arányaiban hasonlít például egy nagypapához vagy anyukához. Miközben ebben a szobában Lazáry Györgyné egy speciális interjútechnikával beszélget a gyerekekkel, a monitoring szobában, ahol a nyomozásban részt vevő rendőrök, ügyészek  kapnak helyet, egy nagy monitoron figyelik, hogy mi történik. Akár „súghatnak” is a másik szobában lévő pszichológusnak egy fülhallgatón keresztül, hogy mit kérdezzen a gyerektől. Egy joystick segítségével pedig rá is lehet közelíteni a gyerek arcára a videófelvétel során. 

A folyosó egy másik termében egy gyerekbarát gyereknőgyógyászati szoba van berendezve, egy másik szobában pedig speciális terápia zajlik azokkal a gyerekekkel, akiket korábban a Barnahusban vizsgáltak, mert felmerült az abúzus gyanúja. Az utóbbi azért is egyedülálló, mert jelenleg nincs arra vonatkozó rendelet vagy törvény, hogy a gyerekeket kezelni kell egy ilyen trauma átélése után.

Be kell fejezni a gyerekek abuzálását az igazságszolgáltatásban

Vegyük át, hogy mi történik egy általános igazságügyi vizsgálat során és mi történik a Barnahusban, amikor felmerül a gyanú, hogy egy gyereket abuzáltak.

A normális eljárás szerint, amikor - rendszerint az édesanyának - elmondja a gyerek, hogy mi történt, akkor együtt bemennek a rendőrségre, hogy feljelentést tegyenek. 

„A rendőrség kapujában van egy portaszolgálat, ahol jelezni kell, hogy milyen ügyben jöttem, az már nem kellemes. Egy nőnek röviden azt kell mondania, miközben fogja a gyerek kezét, hogy azért vagyok itt, mert az élettársam feltehetően megerőszakolta a kislányomat. Utána lejön egy rendőr, aki aznap az ügyeletes ügyfeles. Felmegy a gyerek meg a rendőr egy szobába, ami miért is lenne gyerekbarát: nagy páncélszekrények, nagy asztal, kicsi gyerek. Anyuka elmondja a történetet, de ráadásul nem biztos, hogy az a rendőrnyomozó fog nyomozni, mert ő csak az ügyeletes aznap. Megkapja egy másik rendőrnyomozó, a gyereknek és anyukának megint be kell menni és elmondania az egészet" - magyarázza Lazáryné.

Ugyanez aztán megismétlődik a gyámhivatalnál, ahova az anyuka bemegy, hogy távoltartást kérjen. Ott újra meghallgatják a történetet, aztán behívják az édesapát is (ha ő a feltételezett elkövető), hogy a gyerek előtte is mesélje el, mi történt. Közben zajlik a nyomozás, ahol a rendőrség minden abúzusos esetben igazságügyi szakértőt rendel ki, de nagyon leterheltek a szakértők, ezért eltelhet akár 6-8 hónap. Ekkor a a gyereknek újra el kell mondania a történetét, ami közben már rengetegszer módosult, mert sok idő eltelt a bántalmazás óta. A gyerekeknek pedig hagyományosan nem hisznek a bíróságon, de nem csak nekik nem, hanem az igazságügyi szakértőknek sem. 

„Finoman szólva az igazságügyi szakértő véleményét mind a nyomozati, mind a bírósági szakban fenntartásokkal kezelik. Nem egyszer láttam olyat, hogy a bíró azt mondta, hogy az az ő kompetenciája, hogy figyelembe veszi a szakértői véleményt vagy sem. Nem bizonyíték erejű és még a bizonyítottságot sem erősíti. És a másik oldalon, ha belegondolunk, öt ilyen szakértő is meggyalogolhatja a gyereket, mert két szakértő ellentétes véleménye esetén még a nyomozati szakaszban kirendelnek újat vagy a szülő nem fogadja el, és azért lesz új szakértői vizsgálat”

- mondja. 

Van, amikor még a bírósági szakaszban is újabb szakértőt rendelnek ki, közben pedig a gyerek már nem emlékszik semmire, mert 2-2,5 év is eltelt azóta.

„A gyereket nem szabad abuzálni az igazságszolgáltatásban azzal, hogy ennyiszer hallgatják ki őket, ezt be kell fejeznünk. Ebben nagyon jól haladunk Szombathelyen, mióta én beleálltam”

- vélekedik Lazáry Györgyné.

A Barnahusban mi nem azt vizsgáljuk, hogy a gyanúsított elkövette-e a tettét

Amikor a rendőrség igazságügyi szakértőt rendel ki, akkor választhatja a vizsgálatot Barnahus-módszerrel. Az egyik legfontosabb alapszabály, hogy a gyereket egyetlen egyszer hallgatják ki a Barnahusban, amiről videófelvétel készül. Csak vitás kérdésekben lehet visszahívni a gyereket, de akkor is csak azt az egy kérdést feltenni és nem kínozni tovább. Ez jelentősen meggyorsítja az egész eljárás folyamatát is.  

A barnahusos vizsgálat úgy indul, hogy a stáb megkap minden iratanyagot, és a dokumentumok alapján összehívja mindazokat a jelzőrendszeri tagokat, akiknek az abúzus idején valami közük volt a gyerekhez, például óvónők, tanárok, védőnők, gyerekorvosok vagy szociális munkások. Ezek az emberek összegyűlnek a Barnahus szobájában, ahol az ő beszélgetésükről is kamerafelvétel készül, amit később tudnak majd használni a bíróságon is. Ez a tanúk szempontjából is sokkal hatékonyabb és kellemesebb módszer. 

„A normál eljárásban nagyon frusztráltak a tanúk a rendőrségen és a bíróságon, mert nem emlékeznek rendesen, másrészt célzott kérdéseket kapnak és attól is frusztráltak lesznek, hogy pont arra az egy dologra nem figyeltek a gyerekkel való kapcsolatuk során. Amikor mi itt összejövünk, akkor 6-8 órát is eltöltünk a gyerekről való beszélgetéssel, és nincs semmilyen elvárás, hogy mire kellene emlékezni. Van, aki 3 óráig meg se szólal, de aztán kinyílik és valami olyat mond, ami később bizonyítottságot erősítő tényező lehet a rendőrségen”.

Mivel erről a beszélgetésről is videófelvétel készül, ezért azt később lehet használni a bíróságon is, és nem kell attól tartani, hogy a tanú az évekig tartó nyomozati szakasz alatt elfelejtett valamit.

A gyerek vizsgálata alatt a monitoring szobában jönnek össze mindazok a szakemberek, akiknek a nyomozáshoz közük van, rendőr, ügyész, vádemelés után a bíró.

Ez az multidiszciplinaritás és angol szóval élve az interagency nagyon fontos eleme a Barnahusnak. Lazáry Györgyné szerint egy országban sincs olyan túlképzés, mint nálunk, mert itthon elvárás, például hogy ha valaki bíró, akkor képeződnie kell egy kicsit szociális munkásnak, egy kicsit pszichológusnak, egy kicsit rendőrnek. A Barnahusban mindenkinek csak a saját területéhez kell értenie, de ezeknek a szakembereknek együtt kell tudniuk dolgozni, ami Magyarországon nem erősségünk, de Lazáry Györgyné ebben is érzi a fejlődést. 

Miközben a másik szobában a monitort figyelik, addig Lazáry Györgyné speciális interjútechnikával kérdezgeti a gyereket. Ennek a lényege, hogy nem direkt kérdéseket tesz fel, hanem hagyja a gyereket mesélni, és amikor észrevesz egy fontos elemet a történetben, akkor kéri, hogy arról meséljen még. 

„A Barnahusban mi nem akarjuk bebizonyítani, hogy a gyereket szexuálisan bántalmazták, ez a rendőrség dolga. Mi azt nem tudjuk, hogy a gyanúsított elkövette-e a tettét, mi azt tudjuk megállapítani, hogy a gyerek elmondása élményszerű-e. A cél pedig az, hogy a gyerek vallomást tegyen".A vizsgálatnak akkor van vége, amikor az ügyész azt mondja, ezt sosem a gyerekkel dolgozó igazságügyi szakértő dönti el. Később a monitoring szobában a felvételek alapján elemzéseket végeznek, a fontosabb részeknél kinagyítják a gyerek arcát, gesztusait. Itt a különböző szakemberek különböző perspektívát visznek az elemzésekbe, más egy pszichológus és más egy rendőr fókusza. 

„Volt nálunk egy 9 éves ikerpár, az ügyész egyszer csak beleszólt a fülembe, hogy álljunk le. Bementem a monitoring szobába, ahol az ügyésznő ült az asztalnál és könnyezett, hogy ha előre tudta volna, hogy ezek a gyerekek ilyen frusztráltak és rossz állapotúak, akkor már ezt a kihallgatást sem rendeli el, mert ez már gyerekkínzás. Végső soron nekünk a feladatunk a gyermek védelme” - meséli Lazáry Györgyné.

Bragi Gudbrandsson azt mondta, hogy akkor is a gyereket kell védeni a Barnahusban, ha ezzel futni hagyjuk az elkövetőt, mert a gyerek az első, és az elkövetőt majd úgyis elkapják, de a gyereket nem kínozhatjuk.

Akkor én most hazamegyek és hinni fogok a gyereknek

Lazáry Györgyné szerint a vizsgálatról készült videófelvételt nehezebb lesöpörni az asztalról a bíróságon.

„Én azt mondom, hogy jobban elfogadják bizonyítékként a mi véleményünket. Azt érzem, hogy azok a bírák, akik érzékenyítve lettek a Barnahusra, már másképp kérdeznek. Van egy nagyon szép történetem: itt volt látogatóban egy bírói ügyészi csoport, és egy 60 év körüli bíró egész nap morcosan nézett, nem szólt semmit. Aztán délután fél 4-kor felállt a monitoring szobában és a következőt mondta: na jó, most hazamegyek és hinni fogok a gyereknek. Többet nem árult el, de utánajártam a történetnek. Másfél év után hitt a 16 éves gyereknek és ítéletet hirdetett. Néha ilyen csodákat is el tudunk érni.” 

A videófelvételek azokban az esetekben is segítenek, amikor a gyerek nem tud vagy nem akar semmit sem mondani. Volt például egy olyan eset, ahol egy három és fél éves kislány meg se szólalt, csak eljátszotta az "abúzus babákkal", hogy mi történt, Lazáry Györgyné szerint a felvétel alapján el is fogják ítélni az elkövetőt. Egy másik esetben egy 16 éves kamaszlány érkezett úgy a vizsgálatra, hogy már előre közölte, nem fog mondani semmit, mert akkor szétesik a családja. Végül tényleg nem mondott nevet, de a telefonján megmutatta Lazáry Györgynének az elkövető fényképét, az erről készült videófelvétel alapján pedig ezt a férfit is el fogják ítélni. 

Az orvosi vizsgálat is bizonyító erejű lehet, ugyanis a Barnahusban érintés nélkül, egy kamera segítségével vizsgálják nőgyógyászilag a gyerekeket, közben ránagyíthatnak az esetleges sérülésekre és színes képeket is készítenek róla. Ez azért nagyon fontos, mert Lazáry Györgyné azt tapasztalja, hogy általában a nőgyógyászok abúzosos esetekben nem mernek diagnózist leírni, így az orvosi papírnak nincs is akkora bizonyító ereje. Szintén az ítélethirdetést segíti a traumaszakértő, aki megállapítja, hogy a gyermek milyen lelki sérüléseket szenvedett, és ennek mik lesznek a lehetséges tünetei és következményei idősebb korában. 

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy a Barnahusban megfordult ügyekből hányba született valóban ítélet, mert egyelőre még nem sikerült az utánkövetést kiépíteni, de hamarosan erre is sor kerül. Azt is szeretnék elérni, hogy a bíróságon legyen egy olyan kivetítő, ahol a szakértő levetítheti a felvételeket, ezzel a saját álláspontját is megtámogatva a bíró és a vádlott előtt.

Gyökeres szemléletformálásra van szükség

A Barnahusban folyó munkán túl talán még fontosabb az a szemléletváltás, ami szükséges ahhoz, hogy radikálisan átalakulhasson a jelenlegi eljárásrend és a Barnahus-módszer elterjedhessen országszerte.

Az egyik legfontosabb intézkedés lenne a gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás összekapcsolása, hogy sehol az országban ne „kínozhassa” az igazságszolgáltatás a gyereket, hanem ott is érvényesüljön a gyermekvédelem. Lazáry Györgyné szerint mind az igazságszolgáltatás, mind a gyermekvédelem oldalán ott vannak a szükséges jogszabályok, csak össze kellene gereblyézni őket, hogy együtt is működjenek. 

„1997-es ENSZ gyermekjogi egyezményében benne van, hogy az állam összes intézkedésének a gyerekek mindenek felett álló érdekét kell szolgálnia. Külföldön úgy értelmezik, hogy még az igazságszolgáltatás fölé is kell helyezni. A Barnahus azt szeretné elérni, hogy az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem egyelőre egy helyre kerüljön, mert jelenleg a gyermekvédelem az igazságszolgáltatás alatt van. A mindenek felett álló azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás érdekében nem lehet gyötörni a gyereket, az igazságszolgáltatás céljainak a megvalósítására”

- magyarázza.

Lazáry Györgyné már most sokat tett azért, hogy ezt Vas megyében megvalósíthassa. Ahhoz, hogy a rendőrök, ügyészek, bírók a Barnahusban tudjanak dolgozni, előbb el kellett fogadniuk ezt a szemlélet, rengeteg érzékenyítés zajlott. Szerencsére a szemléletváltás ügye mellé az Emmi Szociális Ügyekért Felelős Államtitkársága is beállt. A cél pedig az lenne, hogy minden Tegyesz-ben létrejöhessen a Barnahus, épp most Budapesten zajlik az egyiknek az előkészítése.