Vulkánná változó óriásról szóló történet lehet a legrégebbi, amit a mai napig mesélnek

A mai ausztrál Victoria állam területén élő gunditjmara őslakosok egyik eredetmítosza szerint réges régen négy óriás érkezett a kontinensre, hárman közülük vándorolni kezdtek, de egyikük ott maradt, lekuporodott, testéből pedig kialakult a Budj Bim vulkán, amely kitöréskor lávaként az óriás fogait köpte ki.

A Science magazinjának most régészek beszéltek arról, hogy friss eredmények alapján a történet alapja egy valós eseménysor lehetet: mintegy 37 ezer évvel ezelőtt több gyors kitörés következtében alakult ki a Budj Bim vulkán, illetve egy másik vulkán a közelben. Ha pedig ez így van, akkor a gunditjmara közösség története lehet a legrégebbi olyan történet, melyet a mai napig mesélnek.  

Vannak persze régészek és antropológusok, akik óvatosságra intenek, mivel nem ismerni egyáltalán példát arra, hogy egy történet ennyire hosszan fennmaradt volna szájhagyomány útján. Az sem világos, hogy a gunditjmarák mióta élnek az ausztrál kontinens délnyugati sarkán. Az eddig megtalált legrégebbi tárgyi bizonyíték 13 ezer évre nyúlik vissza.  

Ugyanakkor az University of Melbourne geológusa, Erin Matchan elmondása szerint régészek már a negyvenes években felfedeztek egy kőbaltát a régió egyik vulkánja közelében, vulkanikus kövek alá temetve, ami arra utalhatt, hogy emberek éltek itt már a kitörések előtt is. 

Most ezeket a köveket elemezte ki Matchan és kutatócsapata, és ez alapján jutottak arra, hogy a vulkánok 37 ezer évesek lehetnek, és a jelek szerint villámgyorsan alakulhattak ki, ami nyilván komoly hatással volt az ott élő emberekre. A Geology című szaklapban megjelent cikkük szerint az időszakban nem volt másik nagyléptékű vulkánalakulás, ami inspirálhatta volna az óriásokról és vulkánokról szóló történeteket. 

Ugyanakkor a kutatócsapat sem állítja biztosan, hogy a gunditjmarák története ennyire öreg lenne, csupán a lehetőségét vetették fel. 

A legidősebb, a mai napig mesélt történet eddig is ausztrál őslakosokhoz fűződött: 2015-ben Patrick Nunn írt arról, hogy az ausztrál kontinens 21 őslakos közösségében él egymástól függetlenül egy történet arról, amikor nagyon megemelkedett a tengerszint és elmosta a partokat. Nunn szerint ezek a történetek mintegy hétezer évesek lehetnek. 

Mint a ScienceMag írja, ma már elég világosan látni, hogy a világ népei rengeteget vándoroltak történetük során, de a komoly kivétel épp Ausztrália lehet, ahol többek között ősi hajmintákon végzett kutatások alapján 2017-ben arra jutottak kutatók, hogy az aboriginal őslakosok akár 50 ezer éve is nagyjából egy helyben élhetnek. 

Nem meglepő módon a gunditjmara közösség tagjai örültek a kutatásnak, mivel szerintük ez is azt a mély kapcsolatot mutatja, amely ehhez a földhöz köti őket. A gunditjmara hagyományőrző közösség vezetője, Damein Bell szerint a közösség tagjai eddig is sejtették, hogy a mai napig mesélt történet eredete nagyon messzire nyúlik vissza, de értékelnek minden tudományos eredményt, ami megmutatja, pontosan milyen messzire. Mint fogalmazott, mindig lenyűgőzi őket minden új technológia, ami bizonyítja őseik nagyszerűségét.