Meglepő fordulatot vett kedden, a harmadik tárgyalási nap végén Gyárfás Tamás büntetőpere. A Fenyő-gyilkosság felbujtójaként megvádolt médiaszemélyiség-sportvezető előtte csaknem három teljes tárgyalási napon át adta elő kimérten, lassan, és szinte hallhatatlanul halkan védekezését a vádakkal szemben, dokumentumokkal igazolva azon állítását, hogy neki 1996. október 11-ét követően, vagyis a gyilkosság előtt 16 hónappal már semmilyen lényegi vitája nem volt Fenyő Jánossal; mutatva rá az ellene vallók, különösen Tasnádi Péter vallomásának ellentmondásaira; illetve tálcán felkínálva a 2018 novemberében elhunyt, így védekezésre már képtelen Princz Gábort, a Postabank egykori vezérét alternatív gyanúsítottként, a bíró és az ügyész kérdéseire már összefüggéstelen, gyakran kivehetetlen, de legalábbis értelmezhetetlen válaszokat adott.

"Miért tagadta meg a poligráfos vizsgálatot?" - kérdezte elsőre Póta Péter bíró, amire Gyárfás azt felelte, hogy meggyanúsítása annyira felzaklatta, hogy tartott tőle, elragadtatná magát. Póta erre emlékeztette, hogy a nyomozók több kihallgatáson összesen négy alkalommal ajánlották fel neki a poligráfos vizsgálatot, ám Gyárfás hol azt szabta feltételül, hogy előre megismerhesse a kérdéseket, hol azt, hogy az ellene vallókat is vessék alá hazugságvizsgálatnak. Gyárfás erre azt felelte, hogy szerinte ez is csak azt igazolja, hogy mennyire fel volt zaklatva.

Még ennél is zavarosabb volt a magyarázata arra, hogy miért állt szóba Tasnádi Péterrel és Portik Tamással, ha korábban Tasnádi emberét, Agárdi Gábort simán elzavarta, illetve ha már szóba állt velük, miért nem tett ellenük vagy ismeretlen tettes ellen feljelentést zsarolás miatt. Gyárfás védekezését nem lesz egyszerű rekonstruálni, szedjük pontokba:

1. bár a kérdéseket megelőző, csaknem három teljes tárgyalási napon át ismertetett vallomásában arról beszélt, hogy Tasnádi és Portik zsarolták, valójában egyikük se zsarolta;
2. bár Tasnádi emberét simán elzavarta, Tasnáditól és Portiktól félt;
3. nem akarta magára terelni a figyelmet ebben az ügyben;
4. Tasnádinak és Portiknak nem mert ellentmondani.

Póta a 4. ponttal kapcsolatban megjegyezte, hogy ehhez képest simán nemet mondott Tasnádinak, amikor az azt követelte tőle, hogy szálljon be egy bizniszébe 60 millió forinttal; és Portiknak is, aki pedig azt kérte tőle, hogy "pottyantson be kétmilliót a csomagtartójába". A 3. ponttal kapcsolatban meg megjegyezte, hogy ugyanebben az időben, amikor Tasnádi és Portik zsarolták (vagy nem zsarolták), önként kétszer is vallomást tett az ügyben a rendőrségen. A 2. ponttal kapcsolatban pedig megkérdezte, hogy ha félt, miért nem fogadott testőrt, hiszen anyagi lehetősége lett volna rá. Erre Gyárfás azt felelte, hogy az neki nem stílusa. Arra a kérdésre, hogy miért nem kérte befolyásos rendőri, ügyészségi vezető barátai segítségét, érdemben nem felelt.

Kerülgette a kérdéseket

Gyárfás a kérdések előtt, csaknem három teljes tárgyalási napon át tartó védekezésében hivatkozott arra, hogy Tasnádi állítása szerint Kovács Lajos nyomozó akarta rávenni a maffiózót arra, hogy valljon Gyárfás ellen. Miért nem tett feljelentést a nyomozó ellen, kérdezte erre Póta. "Azt gondoltam, és most is azt gondolom, hogy ha Tasnádira hivatkozva feljelentem, akkor kiröhögnek" - mondta, majd pár keresztkérdés után arra módosított, hogy nem akarta magára haragítani a rendőröket.

Mindezt nem volt könnyű kiszedni belőle, Póta és az eljáró ügyész több kérdést is kénytelen volt megismételni. Póta többször figyelmeztette Gyárfást, az ügyész pedig észrevételeztette ugyanezt, hogy eldöntendő kérdésekre sem ad egyenes választ, hanem bonyolult fejtegetésekben idézi fel a vallomásában már elhangzottakat.

Mindez azért volt különösen fura, mert a megelőző három napban Gyárfás kimondottan összeszedetten, még ha feltűnően lassan is vázolta fel védelmét, ami akkor még logikusnak is tűnt. Ez lényegében arra koncentrált, hogy

neki valójában csak a Nap-kelte miatt volt komoly üzleti vitája Fenyő Jánossal, de az a vitájuk 1996. október 11-én számára kedvezően lezárult, utána rendezték viszonyukat. Nagyon sokszor elismételte, hogy 1997 februárjában tanúk szeme láttára még kezet is fogtak, ennek láthatóan nagy jelentőséget tulajdonított.Az ellene szóló vallomásokkal szemben is igyekezett kételyeket ébreszteni. Jelezte, hogy az a védet tanú, aki egyedüliként állítja, hogy ő megbízást adott Portiknak Fenyő meggyilkolására, ezért a vallomásáért kedvezményeket kapott, Tasnádi és Portik gyanúsítgatásait pedig azzal intézte el, hogy mivel a neve már a gyilkosság másnapján felmerült az üggyel kapcsolatban, mindenféle alvilági figurák próbálták zsarolni ezzel. A mai tárgyalási napon pedig hosszasan fejtegette, hogy Fenyő Jánosnak 1997-ben sokkal komolyabb vitája volt Princz Gáborral, mint vele valaha, és azt sejtette, hogy Princz és Portik között sokkal intenzívebb volt a kapcsolat, mint közte és Portik között - aki amúgy Gyárfás által is elismerten tőle bérelt ingatlant, bár arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy az a bérleti szerződés kinek a nevére szólt.

Ezek után a per következő, csütörtöki tárgyalási napja kifejezetten izgalmasnak ígérkezik, mert Póta bíró és az ügyész ma még csak általános kérdéseket tett fel, csütörtökön viszont már részleteiben fogják faggatni Gyárfást a vallomásában elhangzottakról.