Magyarországon az uniós átlagnál jóval többen tekintenek pozitívan az EU-ra

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az Európai Bizottság közvélemény-kutatása szerint a magyarok úgy vélik, az Európai Unió előtt álló legjelentősebb kihívás a migráció.

A friss, 2019-es adatokat rögzítő felmérés alapján a magyar válaszadók a bevándorlást országuk szempontjából az előző évhez képest kevésbé tekintik a legfőbb problémának, de az EU egészét tekintve a migrációt a legjelentősebb kihívásnak tartják.

Az Európai Bizottság az összes tagállamban végzett felmérésének Magyarországra vonatkozó adatai szerint a válaszadók 40 százaléka tekinti az illegális bevándorlást az unió előtt álló legnagyobb kihívásnak, amit 28 százalékkal a klímaváltozás, illetve a környezetvédelem problémája követ.

A magyar válaszadók 42 százaléka az ország szempontjából a legnagyobb problémának az egészségügyi és szociális biztonság helyzetét tekinti, ezt 29 százalékkal az áremelkedés problémaköre követi.

Az uniós átlaghoz hasonlóan a magyar lakosság kétharmada támogatná egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozását. Az EU külső határainak megerősítését a magyarok 84 százaléka tartaná szükségesnek, amíg ez az arány az unió egészében 68 százalék. Az uniós átlagtól (40 százalék) eltérően a magyarok többsége, 68 százaléka gondolja úgy, hogy a menekültek nem járulnak hozzá az ország fejlődéséhez. Az EU-n kívülről érkezőkhöz a magyar válaszadók közül többen viszonyulnak negatívan (63 százalék), mint az uniós 44 százalékos átlag. Míg az EU-ban átlagosan az emberek 69 százaléka gondolja úgy, hogy az országnak segítenie kellene a menekülteket, a magyaroknál ez az arány a lakosság alig felét, 48 százalékát éri el.

A jelentés szerint az előző évhez képest tavaly 43 százalékról 53 százalékra nőtt azok száma Magyarországon, akikben pozitív kép él az Európai Unióról.

A magyarok több mint fele pozitívan tekint az unióra, ami a hatodik legjobb eredmény az unió 27 tagállama között, és jelentősen felülmúlja a 43 százalékos uniós átlagot. Ezzel szemben a magyaroknak csak a 10 százaléka viszonyul negatívan az EU-hoz, 37 százalékuk pedig semlegesen.

Az unió jövőjével kapcsolatban a magyarok majdnem kétharmada, 64 százaléka derűlátó, több mint a kétszerese a borúlátók 30 százalékos arányának.

A közös uniós szakpolitikák megítélését illetően a magyarok továbbra is első helyen (82 százalékkal) az emberek szabad mozgására irányuló uniós politikát támogatják. Az uniós átlaghoz hasonlóan a megkérdezettek 75 százaléka támogatja a közös védelem- és biztonságpolitikát, 76 százalékuk a közös kereskedelempolitikát, valamint 78 százalékuk a közös energiapolitikát. Az EU közös külpolitikája kétharmados, 69 százalékos támogatást élvez. A magyarországi válaszadók több mint fele, 55 százaléka támogatna egy közös európai bevándorláspolitikát is. (MTI)

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!