Gyárfás most már azt állítja, nem is voltak versenytársak Fenyővel

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Gyárfás Tamást csak egy bizonyos ideig zavarták a Fenyő János napilapjában, a Népszavában róla megjelent cikkek, tudtuk meg a Fenyő meggyilkolására felbujtással vádolt sportvezető-médiaszemélyiség büntetőperének negyedik napján. Az újságcikkeket az ügyészség csatolta be bizonyítékként, mondván Fenyő ezekkel próbálta gazdaságilag is ellehetetleníteni Gyárfást, aki ezt megelégelvén rendelte meg a gyilkosságot. Gyárfás viszont azt állítja - mi több, ismételgeti olyan vehemenciával, hogy Póta Péter bíró már a tárgyalás elején megkérte, ne mondja el minden adandó alkalommal, mert már mindenki megjegyezte -, hogy neki 1996. október 11-én, a Magyar Kereskedelmi Kamara választott bíróságának számára kedvező döntése után lezárult a vitája Fenyő Jánossal. Ezért egyáltalán nem triviális kérdés, hogy a Népszava milyen modorban foglalkozott vele.

Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok

Póta Péter bírót néha már láthatóan idegesítették Gyárfás kitérő válaszai és folyamatos önismétlései.Fotó: botost/444.hu

Nem volt egyszerű menet. A tárgyalás kezdetén, még mielőtt rátértek volna az újságcikkekre, Póta Péter bíró még pár általános kérdést is tisztázni akart. Elsőként azt, hogy Gyárfás a 90-es évek közepén tudta-e, hogy kicsoda Portik Tamás, akit az ügyészség vádja szerint felbujtott Fenyő meggyilkolására. Ez egy viszonylag egyszerű kérdés, legfeljebb három választ - igen, nem, nem emlékszem - lehet adni rá. Mégis 15 percig tartó oda-vissza alakult ki a vádlott és a bíró között, mire Gyárfás végre válaszolt: "még a nevét se tudtam". Portik amúgy ebben az időben Gyárfástól bérelt ingatlant, bár az is igaz, hogy a keddi tárgyalási napon nem emlékezett arra, hogy a Portikkal kötött bérleti szerződést ténylegesen kivel kötötte.

Gyárfásnak arra is nyolc perc kellett, hogy megválaszolja, igaz-e, hogy 1993 márciusában Fenyő János cégére engedményezte az RTV újság kiadási jogát. "Valószínűsíthető, hogy igen" - mondta erről.

A vád szerint az újság kiadói joga körüli volt az első konfliktus Gyárfás és Fenyő között. Gyárfás korábbi vallomásaiban - amit más tanúvallomások és rendelkezésre álló bizonyítékok is alátámasztanak - a vita tárgya a vételár után fizetendő Áfa volt, Fenyő bruttóként, Gyárfás nettóként értelmezte a kialkudott 20 millió forintos vételárat. Most viszont Gyárfás azt állította, hogy nem is volt vita köztük ebben, Fenyő kifizette a követelt négymillió forintot. "Rosszul emlékeztem" - mondta Gyárfás, amikor Póta bíró megpróbálta feloldani az ellentmondást.

Ezzel el is telt egy óra, és annak tisztázása, hogy tulajdonképpen a Népszava melyik időszakban megjelent cikkeit kéne közösen kielemezniük, már csak egy újabb fél órát vitt el. Gyárfás korábban az 1993-95 közötti cikkeket is becsatolta, de az ügyész jelezte, hogy a vád csak az 1996 után megjelent cikkeket csatolta bizonyítékként, így végül sikerült megállapodni abban, hogy csak a vád által becsatolt cikkek Gyárfásról szóló részeit ismertetik.

Elöljáróban jegyezzük meg, hogy Gyárfás vallomásaiban maga is arról beszélt, hogy 1996-ban a Népszavában sorra jelentek meg őt rossz fényben feltüntető, a lejáratását, ellehetetlenítését célzó cikkek, mert Fenyő éppen azt akarta elérni, hogy az MTV ne Gyárfással szerződjön a Nap-kelte előállításáról, hanem a Stáb Rt.-vel, amibe a Nap-kelte alapító szerkesztője, az ez időben az MTV alelnöki posztját is betöltő Székely Ferenc kiszervezte a műsor készítőit, és amit időközben Fenyő már megszerzett. Ezt csak azért emelném ki, mert a csütörtöki tárgyaláson Gyárfás aztán az összes felolvasott cikk állításait "hitelesnek és tényszerűnek" minősítette, függetlenül attól, hogy azok az általa fordulópontként hivatkozott 1996. október 11. előtt, vagy után jelentek meg. A jelzett időpont előtt megjelent cikkeket mégis lejáratónak érezte, míg a későbbieket már nem.

Ezt most két cikk példáján mutatnánk be.

Az egyik zavarta, a másik nem

A Népszava 1996 májusában beszámolt róla, hogy Gyárfás ellen áfacsalás gyanújával nyomozás indult. Gyárfás a cikk állításait "hitelesnek és tényszerűnek" minősítette, és az ügyész kérdésére azt is tagadta, hogy ennek - és a továbbiakban megjelent, Gyárfás által korábban lejáratónak minősített cikkeknek - az ő anyagi ellehetetlenítése lett volna a célja, mert ez számára "nem pénzkérdés volt", a Nap-kelte, amiért Fenyővel csatázott "a vérem volt". Azt is tagadta, hogy Fenyő a versenytársa lett volna, mert Fenyő "nagyobb hal volt, [...] nem voltam vele egy súlycsoport".

Gyárfás Tamás és védője, Zamecsnik Péter a Fővárosi Törvényszék folyosóján.Fotó: botost/444.hu

Az ügyész kérdésére, hogy nagyságrendileg mégis mekkora üzlet volt a Nap-kelte, elismerte, hogy több százmilliós nagyságrendű. Védője később rákérdezett nála, hogy ezek a bevételek ügye reklámokból adódtak, amiknek az értékesítési joga nem Fenyő cégénél, a Stáb Rt.-nél, hanem a Naptévénél voltak, vagyis ebből a szempontból mindegy is volt, hogy magát a műsort ki készítette volna.

A cikkel kapcsolatban az volt a kifogása, hogy a Népszava újságírója az ORFK bűnügyi igazgatóját, Kiss Ernőt is megszólaltatta. Ezzel Gyárfás szerint csak "fel akarták tupírozni" az ügyet, mintha az jelentősebb lenne.

A Népszava 1997. április 4-i cikkét, amiben az ellene ebben az ügyben emelet vádról számolt be a Népszava, már egyáltalán nem kifogásolta. "Ez a cikk korrekt, ez történt" - mondta, hozzátéve, hogy a negatív történések hiteles közlése feladata a sajtónak. Póta bíró nem elégedett meg ennyivel, mindenáron próbált rájönni, hogy miben különbözik ez a cikk a korábban megjelentektől. "Erkölcsileg miért nem érintette meg a vádemelés, ha a nyomozásról szóló cikk igen?" - kérdezte, mire Gyárfás azt fejtegette, hogy maga a vádemelés megérintette, "az századrangú, hogy mit írt a Népszava", mert ezt a hírt "nem tuningolták". Felhozta még, hogy a Népszava a nyilvános tárgyaláson született felmentő ítéletről már annak másnapján beszámolt, bezzeg arról, hogy a rendőrség 1996 májusában megszüntette ellene a nyomozást, csak hónapokkal később, szeptember 13-án jelent meg hír.

Póta bíró sok apró részletre odafigyelt, de erre valamiért nem kérdezett rá, így nem derült ki, hogy a Népszavának honnan is kellett volna tudnia a nyomozás megszüntetéséről. Az ugyanis alapból nem nyilvános információ, az erről szóló határozatot a rendőrség az érintettnek küldi meg. Gyárfás 1996. szeptember 11-én, az Ütköző című műsorában Kereszty Andrással, a Népszava főszerkesztőjével vitázva hívta fel az ügyben eljáró Somogy megyei rendőrfőkapitányt, aki ott mondta el, hogy megszüntették ellene a nyomozást. A hírről a Népszava szeptember 13-án be is számolt.

Utólag javítani próbált keddi teljesítményén

A tárgyalási nap végén még maradt egy kis idő, így Gyárfásnak alkalma nyílt rá, hogy javítson keddi teljesítményén. Mint írtam, az előző tárgyalási nap végén, amikor a bíró és az ügyész faggatni kezdte, hirtelen elillant az addig kimérten, megfontoltan és logikusan érvelő Gyárfás magabiztossága, így ma írásban kiegészítette akkori zavaros válaszait, például arról, hogy miért is nem vállalta a négyszer is felajánlott poligráfos vizsgálatot. Ezt azzal magyarázta, hogy ő újságíróként kérdezni szokott, nem válaszolni. "Mint keddi válaszaim is mutatják, ilyen helyzetnem még mindig kapkodok, nem tudok rövid, tömör válaszokat adni" - olvasta papírból.

Kitért arra is, hogy miért nem tudott igennel vagy nemmel válaszolni arra, hogy Portik és Tasnádi zsarolták-e. Valójában erről a per második napján azt állította, hogy zsarolták, majd a harmadik napon viszont azt, hogy nem. Most, papírról felolvasva pedig azt, hogy Portik valójában a kapcsolatait akarta használni, Tasnádi pedig azt követelte, hogy vegye fel egy emberét és szálljon be hatvanmillióval egy vállalkozásába, ezt pedig ő nem zsarolásként élte meg.

Kedden kérdés volt az is, hogy Portik és Tasnádi fenyegetései miatt miért nem fordult rendőrséghez - amit azzal magyarázott, hogy nem akarta magára terelni a figyelmet ebben az ügyben - ha közben amúgy kétszer is önként vallomást tett a nyomozóknak. Ezt azzal magyarázta, hogy az első önkéntes vallomása előtt egy héttel Kovács Lajos nyomozó házkutatást tartott a Naptévé székházában, ő pedig "demonstrálni akarta nemtetszését".

A per bő másfél hónap múlva, április 9-én folytatódik.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó