Egymilliárdot pumpáltak át az Orbánék által épített balkáni médiába. Gruevszki ellenfelei vizsgálni kezdték a gyanús pénzmozgást

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Szerzők: Zöldi Blanka, Szabó András (Direkt36), Saška Cvetkovska (IRL, Észak-Macedónia), Anuška Delić (Oštro, Szlovénia)

„Soros szervezetei a NATO bomlasztására tesznek kísérletet” – idézte tavaly decemberben a Századvég Alapítvány elemzését a Ripost című újság. Egy hónappal korábban egy másik Ripost-cikkben Orbán Viktor véleményét részletezték arról, hogy Soros György évente egymillió migránst akar Európába telepíteni.

Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket.

Ő Schatz Péter magyar üzletember, Habony Árpád korábbi üzlettársa és egyben a magyar kormánypárti média külföldi terjeszkedésének egyik kulcsfigurája: 2017 óta több tévét és újságot szerzett meg a Balkánon. A médiabefektetései azonban felkeltették a helyi hatóságok figyelmét. 

Észak-Macedóniában a pénzügyminisztérium egyik szerve, a Pénzügyi Rendőrség azt vizsgálta, hogyan mozgott közel egymilliárd forint Schatz szlovén és macedón cégei között. A vizsgálatról a Direkt36 a macedón IRL és a szlovén Oštro oknyomozó szervezettel együttműködve szerzett meg dokumentumokat és tudott meg részleteket.

A vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága több okból is szabálytalannak tartja az utalásokat. Azt gyanítják például, hogy a kifizetések olyan számlák alapján történtek, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. Emellett gyanúsnak találták az átutalt pénz eredetét is, ami a hatóság vezetője szerint Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel. 

Mindez „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utal” - írja a hatóság. A macedón szabályok szerint bármely olyan esetben indítható vizsgálat pénzmosás gyanújával, amikor tisztázatlan okból történik nagy pénzmozgás.

Segítsd a hatalom ellenőrzését, támogasd a Direkt36-ot!

A Pénzügyi Rendőrséget 2003-ban hozták létre, hogy súlyos pénzügyi bűncselekményeket derítsen fel, például korrupciós és pénzmosási ügyekben nyomozzon. A szervezet nem független a politikától, megalakulása óta a mindenkori pénzügyminisztérium felügyelete alatt áll. A magyar hátterű médiacégek ügyében Nikola Gruevszki bukását követően nyomozott a Pénzügyi Rendőrség. A vizsgálat eredményéről tavaly augusztusban értesítették a macedón ügyészséget, de a Pénzügyi Rendőrség tájékoztatása szerint az ügyészség egyelőre nem emelt vádat az ügyben. A mi kérdéseinkre nem válaszolt sem a macedón ügyészség, sem a magyar rendőrség, sem Schatz Péter. A Fővárosi Főügyészség azt írta, nincsen tudomása az általunk leírt ügyről.

Balkáni barátok

Orbán Viktor politikájában régóta fontos szerepet játszik az üzeneteit kritika nélkül továbbító média. Az elmúlt években a magyar sajtó jelentős részét kormánybarát cégek ellenőrzése alá vonták, ez a terjeszkedés pedig az országhatároknál sem állt meg. 

2017 tavaszán Fidesz-közeli médiabefektetők a Balkánon vásároltak újságokat és tévéket, elsősorban azokban az országokban, ahol épp jól jött a segítség Orbán Viktor regionális szövetségeseinek: Észak-Macedóniában és Szlovéniában. 

Észak-Macedóniát közel egy évtizeden keresztül vezette a magyar miniszterelnökkel remek kapcsolatot ápoló Nikola Gruevszki. 2015-ben azonban kiderült, hogy Gruveszki miniszterelnöksége idején a macedón titkosszolgálat több ezer állampolgár telefonját hallgatta le illegálisan. A botrányba végül belebukó Gruevszki ellen korrupció vádjával több eljárás is indult a hazájában, Orbán Viktor azonban a végsőkig kitartott mellette. Miután Gruevszki távozott a miniszterelnöki székből, egyre nehezebb helyzetbe kerültek a politikust támogató médiumok is – ezek segítségére siettek magyar kormányközeli médiabefektetők. 

Orbán Viktor magyar és Nikola Gruevszki akkori macedón miniszterelnök 2015 novemberébenFotó: Botár Gergely

Szlovéniában a Janez Janša által vezetett SDS (Szlovén Demokrata párt) folytat a Fideszéhez hasonló, bevándorlóellenes politikát. Janša utoljára 2012-2013 között volt Szlovénia miniszterelnöke, ezt követően a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizált tovább. A 2018-as választásokra készülve Orbán személyesen is Janša mellett kampányolt. „Én lehetek az önök szerencsét hozó talizmánja” – mondta Orbán 2017 tavaszán az SDS kongresszusán. 

Orbán és a magyar kormány aktív balkáni szerepvállalásának a célja az, hogy Magyarország „tényező legyen” a régióban, a kormány „befolyást és barátokat próbál szerezni” ehhez – mondta a Direkt36-nak egy, a kormányzati stratégiát ismerő forrás. Orbán nemcsak szavak szintjén, hanem a kormányközeli szereplők médiabefektetésein keresztül is komoly politikai segítséget nyújt a szövetségeseinek. A médiavásárlás pedig azért előnyös, mert nem számít tiltott pártfinanszírozásnak, mondta a forrás. 

A kormánypárti média balkáni terjeszkedésében jelentős szerepet játszott Schatz Péter. Schatz a kilencvenes években a Danubius Rádió promóciós igazgatója volt, majd 2006 és 2012 között a köztévénél dolgozott. 2015-ben az akkor induló bulvárlap, a Ripost társtulajdonosa lett. 

Schatz a Balkánon 2017 márciusában kezdett befektetni. Szlovéniában Habony Árpád cégével közösen vásárolt részesedést egy tévéadót működtető cégben. Később Schatz megalapította a Ripost Založništvo céget, lett bulvárlapja, internetes és nyomtatott újságja is. Ezek a kiadványok nyíltan Janša-pártiak, az SDS még kisebbségi tulajdonrésszel is rendelkezik a kiadójukban. 

A szlovén vásárlásokkal közel egy időben Schatz Észak-Macedóniában megalapította a Target Media Group tanácsadó céget, részesedést szerzett egy Gruevszki-párti tévéadóban és Ripost MK néven híroldalt is indított. 

Kulcstartót és dalmát olívaolajat hirdetnek a magyarok

Ezeket a balkáni médiumokat nemcsak Schatz kapcsolja össze, hanem egy nagyértékű szerződés is, amelyet 2017 júliusában kötött egymással Schatz szlovén és macedón cége. A szerződésen mindkét cég képviselőjeként Schatz aláírása látható.

A Ripost Zaloznistvo Doo és a Target Media szerződése Schatz Péter aláírásaival:

A szerződésben a macedóniai Target Media azt vállalta, hogy 21 hónapon keresztül különböző médiaszolgáltatásokat nyújt a szlovéniai Ripostnak. Például reklámfelület vásárol, médiastratégiát készít, honlapot üzemeltet és annak teljesítményéről havi riportokat készít, összesen 2,94 millió euróért (több mint 900 millió forintért) cserébe. A Pénzügyi Rendőrség szerint összesen 2,85 millió eurót utaltak át a szerződés alapján 2017 augusztusa és 2019 februárja között.

A céges papírokból látszik, hogy a szlovén Ripost a bevételéhez képest nagyon sokat áldozott különböző termékeknek a reklámozására és a macedón Target Media egyéb szolgáltatásaira. 2018-ban Schatz szlovén cége a 4,2 millió eurós (1,4 milliárdos) éves bevételének 42 százalékát (1,7 millió eurót) Schatz macedón cégének utalta át. A szlovén Ripost 2017-ben még nyereséges volt, 2018-ban azonban – a több mint duplájára nőtt költségei mellett – már veszteséget termelt.

A macedón Pénzügyi Rendőrség szerint azonban a két cég közötti pénzmozgások olyan számlákon alapulnak, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. A szlovén Ripost például fizetett olyan termékek reklámozásáért, amelyek a Pénzügyi Rendőrség szerint valójában „nem is léteznek a [macedón] piacon”. A Pénzügyi Rendőrség igazgatója, Arafat Muaremi szerint ez a megállapítás két magyar vállalkozás weboldalának, a Bonyart.com és az Olivery.net hirdetéseire vonatkozik, amelyek Schatz macedón médiafelületein jelentek meg (ezekre a magyar hirdetésekre először a Magyar Narancs figyelt fel). 

Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a cikkeinkről!

Az Olivery.net oldalán jelenleg csak egy termék rendelhető: a Dalmaticus Naturalis elnevezésű, „dalmát szigetvilágból származó, kézi szüretelésű (...) hidegsajtolással nyert” bio olívaolaj, amely fél literes kiszerelésben 13-17 euróért (4300-5700 forintért) kapható. 

Szerettük volna megtudni, hogy ezeket a termékeket miért pont Macedóniában, és mennyi pénzért reklámozzák, de a cég magyar tulajdonosa telefonon csak annyit mondott, hogy túl elfoglalt ahhoz, hogy újságírókkal beszéljen.

Az Olivery.net székhelye BudaörsönFotó: Direkt36

Schatz szlovén cége fizetett a macedón cégének egy másik magyar weboldal, a Bonyart.com reklámozásáért is. Ezt bizonyítja egy 120 000 euróról (40,45 millió forintról) szóló számla is, amelyen feltüntették a weboldal nevét. 

A „bonyART design cég” egyedi design és dekorációs termékek tervezésével és gyártásával foglalkozik 2011 óta a honlapja szerint. A cég webshopjában többek között hűtőmágneseket és kulcstartókat lehet venni, emellett reklámoznak Swarovski kristállyal kirakott bögréket, naptárrá alakítható bortartót és „trendi tortaszámokat” is. A cég saját oldala félkész állapotban van, itt vásárolni sem tudtunk semmit. Létezik ugyanakkor egy bonyart.store című oldal is, ahol lehet regisztrálni és vásárolni is.

A vállalat tulajdonosa Bonyár Miklós, aki korábban vezette a Népszava kiadóját. Később különböző üzletekbe fogott, például dinóparkot hozott létre, ezután kezdett dekorációs termékeket reklámozni. „Miért ne?” – kérdezett vissza Bonyár, amikor telefonon arról kérdeztük, hogy a termékeit miért épp Észak-Macedóniában reklámozza. Bonyár azt mondta, hogy a Pénzügyi Rendőrség nyomozásáról nem tudott, a hatóság őt nem kereste meg, az pedig szerinte „nettó hazugság”, hogy a termékei ne léteznének. A bonyART mögötti cég az elmúlt években fokozatosan növelte a bevételeit: tavaly több mint 200 milliós forgalmat bonyolított, ebből viszont mindössze 2,1 millió forintos profitot ért el.

Bonyár azt mondta, hogy Schatz Péterrel baráti viszonyt ápol „huszonvalahány éve”, de másokkal is van hasonló baráti kapcsolata. Arról üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket, hogy a cége pontosan milyen megállapodás keretében reklámoz Macedóniában. 

„Gyanús” forrásból jött a pénz

A Pénzügyi Rendőrség nemcsak az utalások alapjául szolgáló számlákat találta gyanúsnak, hanem az átutalt pénz eredetét is.

A szlovén Necenzuriano újság február elején arról írt, hogy több magyar forrásból is érkezett pénz szlovén SDS-párti médiacégekhez, többek között a magyar Riposttól. A lap azonban nem részletezi, hogy ezek az információk milyen forrásból származnak.

A magyar céges iratokból kiderül, a magyar Ripost üzleti kapcsolatban állt a szlovéniai Riposttal: a szlovén céget 2018-ban a magyar Ripost beszállítói között sorolták fel. Összesen több mint százmillió forintos kifizetés járt a magyar Riposttól a szlovén Ripostnak, de az nem derül ki a dokumentumokból, hogy pontosan milyen szolgáltatásokért A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (amelybe a magyar Ripost 2018-ban többszáz kormánypárti sajtótermékkel együtt beolvadt), nem válaszolt a szlovén utalásokkal kapcsolatos kérdéseinkre. 

Ez a cikk nem született volna meg, ha nincs a Direkt36. Támogasd a munkánkat!

A magyar kormánypárti médiumok balkáni nyomulása egyelőre nem segítette átütő sikerhez Orbán szövetségeseit. Észak-Macedóniában pedig Gruevszki csak úgy tudta elkerülni a börtönt, hogy 2018 végén a magyar kormány segítségével Budapestre menekült. Gruevszki bukása után legfőbb politikai ellenfele, Zoran Zaev került hatalomra. Az új vezetés alatt pedig a macedón hatóságok több korábbi ügyben is vizsgálódni kezdtek – ekkor indítottak nyomozást a Gruevszki-párti, magyar hátterű médiumokkal kapcsolatban is.

Eközben Szlovéniában Janša pártja a 2018-as választásokon megszerezte a szavazatok többségét, kormányt alakítani viszont nem tudott. Janša így továbbra is a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizál. 2018 végén a szlovén parlament vizsgálóbizottságot állított fel az SDS állítólagos külföldi finanszírozásának feltárására, nemrég pedig a szlovén Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálatot indított a magyar hátterű médiacégek ügyében. 

Eközben Orbán szövetségesei – élvezve a magyar médiumok töretlen támogatását – abban bíznak, hogy újra pozícióba kerülhetnek. Macedóniában tavasszal fognak előrehozott választásokat tartani, míg Szlovéniában a miniszterelnök februári lemondása óta Janša dolgozik azon, hogy kormányképes koalíciót alkosson. Janša ezen a héten megbízást is kapott a szlovén államfőtől az új kabinet létrehozására.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.