Minden ötödik ember szuperterjesztő, és sokan nem is tudnak róla

Legalább húsz éve ismert az orvostudományban, hogy nem mindenki egyforma mértékben terjeszti a fertőző betegségeket. Nagyjából az emberek húsz százaléka, vagyis minden ötödik ember szuperterjesztőnek számít, ők sokkal több embert fertőznek meg, mint mások. Ezekben a napokban különösen érdekessé vált:

Vannak-e a koronavírusnak szuperterjesztői? 

A Guardian cikke szerint úgy tűnik, igen. A gyanú szerint közéjük tartozhat például az a vuhani férfi, aki számos embert megfertőzött egy szingapúri nemzetközi konferencián. Köztük például a harmadikként azonosított brit koronavírusos férfit, aki onnan síelni ment a családjával a francia Alpokba, és öt további embert már biztosan megfertőzött, köztük egy kilencéves fiút is. 

Hogyan lesz valakiből szuperterjesztő? 

Erre nincs egyértelmű válasz. Egyes feltételezések szerint a gyenge immunrendszer tehet róla, mások szerint viszont pont azokból lesznek szuperterjesztők, akik jobban ellenállnak a fertőzéseknek, és nem érzik magukon a tüneteket. Valószínűleg több tényező is közrejátszik, nagyobb eséllyel lehet valakiből szuperterjesztő, ha például egynél több kórokozóval fertőződik. Ami biztos: képtelenség megmondani, kiből lesz szuperterjesztő, és kiből nem. 

Más fertőző betegségeknek is vannak szuperterjesztői?

Igen, egy nő például 51 embert fertőzött meg tífusszal az 1900-as évek elején anélkül, hogy tünetei lettek volna, 1998-ban pedig egy finn középiskolás 22 embernek adta tovább a kanyarót, hiába kaptak nyolcan védőoltást is.

De vannak más példák: a 90-es években két kongói ember ötven másikat fertőzött meg ebolával, a kétezres évek eleji SARS-járványban pedig néhány szingapúri szuperterjesztő fejenként tíz-tíz embenek adhatta tovább a betegséget.