Orbánok szoknyában: miről árulkodik a Forbes toplistája a legbefolyásosabb magyar nőkről?

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Jellemző, hogy a legbefolyásosabb magyar nőket hetedik éve összeíró és rangsoroló hazai Forbes idén sem csinált az anyalapéhoz hasonló, összesített toplistát, csak témakörök szerinti allistákat. Lényegében azzal az indoklással, hogy 

még a legbefolyásosabb magyar nők sem igazán befolyásosak. 

Baromi érdekes megnézni a tematikus toplistákon szereplők összetételét, ami szinte izgalmasabb, mint maguk a nevek. De azért kezdjük a nevekkel. 

Közélet

Az idei listát a hiperaktív Novák Katalin családügyi államtitkár, Fidesz-alelnök és a pletykák szerinti következő külügyminiszter vezeti. A második – a mai magyar helyzetre jellemző módon – a semmiféle köz- vagy pártfunkcióval, nem rendelkező, tisztséget nem viselő Első Leány, vagyis Orbán Ráhel, aki a hazai turisztikai- és divatszektort befolyásolja a háttérből informális hatalmával, ezüstérmet érő hatékonysággal. A harmadik pedig az Orbán-káderek legújabb generációját fémjelző, hatékony, képzett, nyelveken beszélő, Insta-érzékeny és facebookosvideó-barát Varga Judit igazságügyi miniszter. 

Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter a tavalyi első helyről a negyedikre csúszott vissza. A köz- és emlékezetpolitikaiügyekben szintén hiperaktív Schmidt Mária eggyel előzi Orbán feleségét, a hatodik helyet megszerző Lévai Anikót. A 7.-8. helyen két, hosszabb csönd után tavaly újra sikeres baloldali ellenzéki pártpolitkus, a DK-s EP-listavezetőből lett európai parlamenti alelnök Dobrev Klára és az MSZP-s főpolgármester-helyettes Tüttő Kata állnak, akiket a Médiatanács és az NMHH elnöke, Karas Monika követ. A tizedik helyezett Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság elnöke a lista egyetlen olyan szereplője, akinek nem volt szüksége sem megfelelő férje, sem pártpolitikai háttérre, sem pedig kegyes kinevezőre ahhoz, hogy elfoglalja mostani pozícióját.

A tízből hét szereplő fideszes, kettő ellenzéki, egy pedig civil szervezetet vezető független. A hét fideszes közül kettő Orbán Viktor családtagja, a másik öt pozíciója pedig közvetlenül tőle függ: 

a legbefolyásosabb közéleti nők toplistája hűsen képezi le a hazai viszonyokat, hiszen a rajta szereplő nők 70 százaléka egyetlen nagyhatalmú férfi jóvoltából került fel rá. 

A top 10 magyar közéleti nő közül négyen a kormányzat tagjai különböző funkciókban, egyikük egy átpolitizált kormányzati háttérszerv, a Médiatanács elnöke, ketten az Első Család tagjai, ketten pedig ellenzéki pártok politikusai. Egyetlen szereplő akad a tízes listán, a Helsinki Bizottságot vezető Pardavi Márta, aki független szereplőként része a magyar közéletnek.

Kultúra

A tízes kulturális toplista összetétele kapásból egészségesebb attól, hogy mindössze két olyan szereplője van, a két színigazgató, akiknek pozíciója egyáltalán függ az államtól, de ők sem poliitkai kinevezettek. A többiek mind kizárólag az állam- és politikafüggetlen üzleti-kulturális teljesítményük miatt lehetnek itt.

A listát Kolosi Beáta, a magyar könyvpiac második legnagyobb cégének, a Lírának a vezérigazgatója vezeti. A második helyre Spengler Katalin műgyűjtőt, képzőművészeti szakértőt rakták, a harmadikra pedig Kováts Adél színész-színigazgatót, a Radnóti vezetőjét, aki a színházak szabadságáért rendezett tüntetés egyik szervezőjeként akár a közéleti listára is esélyes lehetett volna. 

Utánuk a képzőművészeti élet két meghatározó figurája következik, a Ludwig Múzeumot igazgató Fabényi Júlia, és a róla elnevezett galéria tulajdonosa, Virág Judit. A lista két következő szereplője két nagyformátumú, sőt világhírű magyar alkotóművész. 

A hatodik a tavaly a Feleségem története című, nagy nemzetközi filmprodukciót rendező, a Testről és lélekről-lel előtte Arany Medvét és Oscar-jelölést nyerő Enyedi Ildikó, a hetedik pedig a nemzetközileg jelenleg legmagasabban jegyzett magyar kortárs képzőművész, a Tate Galleryben is sztárnak számító Maurer Dóra. Nyolcadik lett a Vígszínházat igazgató Eszenyi Enikő, míg a kilencedik helyre - nem kis részben Enyedi sikereinek köszönhetően - Mécs Mónika filmproducer futott be. A listát egy újabb minőségi képzőművész, Keserü Ilona zárja.

Média

A média kategória toplistája tökéletesen illusztrálja, hogy ebben a szektorban meddig terjed a nők esélyegyelősége: a tíz listatag közül mindössze három – D. Tóth Kriszta, Hámori Barbara és Kende-Hofherr Krisztina – média- vagy cégtulajdonos, a hét másik mind alkalmazott, jellemzően topmenedzser. Ennél talán meglepőbb, hogy a média kategória szereplői közül igazából csak egy olyan akad – D. Tóth – aki saját maga nagypályás médiaszereplő, nem pedig csak a háttérből irányít.

A lista érdekessége, hogy alig szerepel rajta bárki az egyébként igencsak meghatározó online médiából, konkrétan csak D. Tóth és Rácz Brigitta. Lehet, hogy ez annak köszönhető, hogy egy print magazinban megjelent listáról van szó, aminek összeállítói a jelek szerint rengeteget néznek tévét és forgatják a konbkurencia magazinjait. De okozhatja ezt az is, hogy az online médiában relatíve kevés a női csúcsvezető.

Az első a hasonló listákat rendre vezető Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, a második a nagy konkurens TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója, Halkó Gabriella, a harmadik pedig a WMN-t alapító D. Tóth. Negyedik lett a Central Média portfolióigazgatója, egyben a Nők Lapja főszerkesztője, Vékási Andrea. Ötödik Vékási kollégája, a Centrál magazinüzletgát igazgató Lipták Tímea. Hatodik lett Kökény-Szalai Vivien, a Tv2 hírigazgatója, úgyis mint a listatagok közül talán a leginkább politikaközeli figura. Hetedik a Femina Mediát a női lappiac nagy versenyzőjévé tevő Rácz Brigitta portfolióigazgató, nyolcadik a Mi kis falunkkal és a Drága örökösökkel hazai szinten tévésorozat-mágusnak számító Hámori Barbara showrunner-producer. A kilencedik Kende-Hofherr Krisztina, a TMC management tulajdonosa, a tizedik pedig Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és entertainment igazgatója.

Üzlet

A leghosszabb lista az üzleti kategóriáé 20 szereplővel. 

Nézőpont kérdése, hogy üdítő jelenségnek tekintjük-e azt, hogy a magángazdaság által dominált listán alig akad néhány állami céget vezető nő. A jelenség oka ugyanis nem is annyira az állam kivonulása a magyar gazdaságból, mint inkább az, hogy az inkább egyre nagyobb befolyású magyar állam nem szokott nőket kinevezni topvezetői beosztásokba. 

A szektorban jellemző férfiuralmat illusztrálja, hogy a 20-ból mindössze 6-an cégalapítók vagy résztulajdonosok, a többiek menedzserek, többségükben multicégeknél. Pozitív jel, hogy a korábbi évekhez képest több közöttük az első számú csúcsvezető. Talán emiatt is lett az első helyezett a talán egyetlen magyar nő, akinek többségi tulajdonrésze van egy  bankban, a Gránit Bankot emellett elnök-vezérigazgatóként is irányító Hegedüs Éva.

A húszas listára két politikaközeli örökösnő is felfért, igaz mindketten aktívak a cégiránytásban is. Mészáros Lőrinc lánya, Beatrix a hetedik, míg Schmidt Mária lánya, Ungár Anna a 12. 

A lista első hat helyezettje mind topmenedzser. Az első, mint említettük, Hegedüs Éva, a második Dávid Ilona, a Volánbusz elnök-vezérigazgatója, a harmadik Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezetője, a negyedik Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, az ötödik Solti Andrea, a Shell Magyarország igazgatósági elnöke, a hatodik pedig Fábián Ágnes, a Henkel Magyaroszág ügyvezető igazgatója. 

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót