Olaszországban már több mint 25 ezer koronavírus-tesztet végeztek, Dél-Koreaában százezernél is többet. Magyarországon eközben nagyjából 170 darabot. Túl drága? Nincs elég? Miért nem végeznek mindenkin egy gyorstesztet, aki fertőzött területről érkezik? Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot.
Ahol több a beteg, több vizsgálat is történik. Alapvetően minden országban hasonlóak az ilyen esetekben alkalmazott eljárásrendek, és többnyire a WHO iránymutatásain alapulnak. Ami lényeges különbség a rengeteg tesztet elvégző országok és Magyarország között, hogy
az előbbieknél már a közösségi terjedés fázisában van a betegség:
nemcsak, hogy van már diagnosztizált beteg, aki külföldről hozta be a vírust, vagy külföldről érkezett beteggel van ismert kapcsolatban, hanem már nem követhető nyomon a fertőzés útja, olyanok is megkapták, akiket nem lehet más betegekhez kötni. Nálunk viszont egyelőre egyetlen koronavírusos beteget sem sikerült találni. Ha lesznek – mert szinte biztosan lesznek – betegek, akkor a tesztek száma is nőni fog. Csehországban is alacsony a tesztek száma eddig. Vasárnap számoltak be az első koronavírusos betegről a hatóságok, azóta pedig ötre nőtt a számuk, valamennyien Észak-Olaszországban jártak, köztük az a két turista is, aki Budapestet is érintve utazott tovább Prágába. A cseheknél keddig 236 embert teszteltek.
Annak sincs értelme, hogy mindenkit teszteljenek, aki fertőzött területen járt. A fertőző betegségeknél nincs lehetőség szűrővizsgálatra, egy elvégzett teszt csak azt mutatja meg, hogy a mintavétel idején éppen nem volt kimutatható a kórokozó. Ettől az már benne lehet az ember szervezetében, csak még olyan kis mennyiségben, amit nem mutat ki a laboratóriumi vizsgálat sem. Mivel a vírus lappangási ideje 14 nap, ezért egy tünetmentes emberen elvégzett vizsgálat nem garantálja, hogy például három nappal később ne jelennének meg a tünetek. Azért sem vizsgálják a tünetmentes embereket, mert ha az elvégzett vizsgálat eredménye negatív lenne, akkor abba a hitbe ringatná az illetőt, hogy nem fertőződött. „Holott ez bizonyossággal csak az utolsó feltételezett expozíció után 14. tünetmentes nap után jelenthetjük ki.”
A megfertőzöttek 80 százaléka teljesen tünetmentes marad, úgy esik át a fertőzésen. Tehát észre sem veszi. A laikus azt gondolhatná, hogy ezért is célszerű lenne a tünetmentesek tesztelése, mert ha legalább megtudnák, hogy vírushordozók, akkor korlátozhatnák a mozgásukat, érintkezésüket többiekkel, tehát gátolhatnák a vírus további terjesztését. De a tünetmentesek tesztelése aztán tényleg irracionálisan drága és erőforrásigényes lenne, nem bírná el a rendszer. Ráadásul a tünetmentes fertőzöttek „a fertőzési láncban jóval kevesebb szerepet játszanak, mint a tünetekkel rendelkezők”.
Előfordulhat, hogy valaki fertőzött területről érkezik tünetmentesen, és szeretne koronatesztet végeztetni, hogy a munkáltatójának (vagy másnak) igazolni tudja: nem vírushordozó.
Ilyen tesztlehetőség nincs.Ezt Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház vezetője is megerősítette a parlament népjóléti bizottságának ülésén. Azt mondta, sokan jönnek hozzájuk tesztre, miután Kínából vagy a Távol-Keletről hazajöttek, és a munkáltatójuk valami igazolás kér tőlük. Ha nincs tüntetük, nem végzik el a laborvizsgálatokat, a fenti válaszok alapján két héten belül értelme sem lenne.
Aki viszont fertőzött területen járt, és betegnek érzi magát, tapasztalja magán a covid-19 tüneteit, annak a következő eljárásrendet kell követnie: hívja fel a háziorvosát, és semmiképpen se menjen be a rendelőbe. Ha a háziorvos megerősíti a gyanút, akkor a beteget mentővel beviszik a legközelebbi fertőzőbeteg-osztályra, ahol elkülönítik. Az ott levett minta alapján a laboratórium vagy megerősíti a fertőzöttséget, vagy elveti a gyanút. Ha a minta pozitív, a beteg bekerül a Dél-pesti Centrumkórházba.
Olyan megbízható gyorstesztek, amelyek pillanatok alatt kimutatnák, hogy valakiben már ott a vírus, egyelőre nincsenek, ezért lázmérőznek a határon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai válasza szerint a koronavírust az úgynevezett valós idejű PCR (polimeráz láncreakció) vizsgálattal mutatják ki, mely a vírus RNS-ét jelzi a mintából. „Az interneten fellelhető információk a gyorstesztről valójában erre a rt-PCR (real time) vizsgálatra utalnak. A vizsgálat az előkészítéstől az eredmény kiadásáig kb. 4 óra, 20-30 percen belül a vírust kimutató eljárás nem létezik, jelenleg fejlesztés alatt áll. Ebből a rt-PCR technikából több típus is elérhető, de egyik sem ad gyorsabb eredményt, hiszen a vizsgálat idejét nem a reagens típusa, hanem a PCR technika szabja meg. Ez a módszer jelenleg a legmegbízhatóbb és a leggyorsabb eljárás a vírus jelenlétének igazolására”.
„Mivel új vírusról van szó, a vizsgálat is új – noha olyan technikát alkalmazunk, mint más vírusoknál – az egyedi vírusspecifikus beállításokat meg kell tanulni. A diagnosztikus vizsgálatokat a normál menetrend szerint az egészségügyi szolgáltatóval szerződött laboratóriumok végzik. Mivel jelenleg ez egy új vírus okozta járvány, a vizsgálatok nemcsak a diagnózishoz szükségesek is, hanem azoknak járványügyi célja is van, mert a fertőzési láncot követni kell és így meg tudjuk tenni a szükséges és elégséges megelőzési eljárásokat. Ezért a járvány ezen korai szakaszában járványügyi érdekből minden mintát a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Légúti vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriumába kell küldeni. Itt történik a minták vizsgálata, valamint az eredmény hitelesítése. A laboratóriumi vizsgálat központosítása, egy kézben (laborban) tartása biztosítja azt, hogy járvány idején az országos tisztifőorvos megfelelő járványügyi intézkedést tudjon hozni Magyarország lakosainak lehető legmagasabb szintű védelme érdekében.”
„A Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumának kapacitása jelenleg bőven elegendő. Nem lassítja a folyamatot a központosítás, hiszen egy vizsgálati ciklus alatt egyszerre akár 100 minta futtatását is el tudjuk végezni. Amennyiben a járvány itthon is nagyobb méreteket ölt az NNK már előkészítette a szükséges lépéseket a laboratóriumi hálózat orvosi vizsgáló laboratóriumi engedéllyel rendelkező akkreditált tagjainak bevonására. Amennyiben a járványügyi helyzet jelentősen változik, akkor az országos tisztifőorvos dönt arról, hogy mikor és mely laboratóriumokat vonja be a vizsgálatok elvégzésébe” – írja a Nemzeti Népegészségügyi Központ.