A vietnami nő, aki szembeszállt hazája széniparával

2020 március 5., csütörtök 10:04

Az AFP közölt portrét a vietnami Nguy Thi Khanhról, aki mára hazájában az egyik legfontosabb képviselője lett a megújuló energiaforrások terjedéséért vívott harcnak, és egyre komolyabb eredményeket tud felmutatni.

Nguy Thi Khanh Fotó: LILLIAN SUWANRUMPHA/AFP

A kezdeményezés sikere Vietnamban egyáltalán nem magától értetődő: az ország gazdasága még mindig nagyban támaszkodik a szénenergiára, a felhasznált fosszilis energia mennyisége folyamatosan növekszik. 

A 43 éves Khanh az ország legismertebb környezetvédelmi szervezetének az alapítója, és azt már sikerült elérnie, hogy a kormány mérsékelje az éves szénfelhasználási céljait, illetve a civil szervezet munkájának köszönhetően országos párbeszéd indult a levegő- és a vízszennyezésről. 

Az AFP riportja szerint Khanh munkáját a folyamatos egyensúlyozás jellemzi: úgy kell eredményesnek lennie, hogy közben ne jöjjön el az a pont, amikor a hatóságok fellépnek ellene. Vietnamban ugyanis nem ritkán börtönben kötnek ki azok az aktivisták, akik az állam működését kritizálják. Ő maga is arról beszélt a hírügynökségnek, hogy meg kellett tanulnia, hogyan tud biztonságosan dolgozni az ország civil törvényeinek keretei között, és közben mégis elérni azt, hogy a kormány nyisson a zöld energiák felé. 

Khanh beszélt arról is, hogy ugyan nagyon sokra becsüli Greta Thunberget, aki a környezetvédelmi ügyekben beemelte a polgári ellenállás eszközeit a fiatal generáció számára, de ez a fajta aktivizmus Vietnamban nem lehetséges. 

És hiába világszerte a klímaakció éve az idei év, hazájában egy nagyon vékony kötélen egyensúlyozva lehet csak cselekedni, ahol velük szemben a hatóságok és a rendkívül befolyásos energetikai cégek állnak egy egypártrendszer támogatását élvezve. 

Fotó: LILLIAN SUWANRUMPHA/AFP

„Három gyerekem van, és folyamatosan emlékeztetnem kell őket, hogy az ő jövőjük nem olyan lesz, mint a mostani életünk. A mi generációnknak több erőforrása volt, mint amennyi nekik lesz.” – meséli arról a motivációról, ami hajtja a munkája során. 

Vietnamban nagyon látványosan került a felszínre, hogy milyen költségei vannak a gazdaság további növelésének: 2015 óta évente hat százalékkal bővül az ország GDP-je, de a gyors iparosítási folyamatot súlyos természeti károk követték. Elszennyeződtek a folyók, rendkívül sokat romlott a levegő minősége, miközben sok helyen szinte bele lehet fulladni a műanyagszemétbe. 

Az iparosítással pedig egyre nő az energia iránti igény, mire a kormány újabb és újabb szénerőművek megnyitásával válaszol: annak ellenére, hogy mit vállalt az ország a párizsi klímaszerződésekben, a következő évtizedben több tucatnyi új erőmű megnyitását tervezik (jellemzően a kínaiak bevonásával). 

Ezekkel a folyamatokkal szemben mára a legeredményesebb belföldi küzdelmet Khanh szervezete, a Green ID folytatja: négy évnyi lobbizás és kommunikációs kampány után annyit elértek, hogy a kormány 20 ezer megawattnyi szénerőművel csökkentette a 2030-ra tervezett állami energiatervet. 

Egyre több a gond a szénnel

Hogy mennyire gyorsan változhat a szénenergia helyzete Vietnamban, azt jelzi, hogy épp a napokban, már a Khanh munkájáról szóló portré elkészítése után derült ki, hogy a kormánynak tanácsot adó energetikai fejlesztési bizottság is azt javasolta, hogy a 2025-ig tervezett új szénerőművekből mintegy 15 gigawattnyi kapacitást hagyjanak ki. 

Az állami média beszámolóját idéző Bloomberg szerint erre a lassú fejlesztések, illetve egyes régiók ellenállása adhat okot. A bizottság szerint a problémákat az okozza, hogy egyre több nemzetközi bank hátrál meg a szénipari hitelezéstől, emiatt pedig csak egyre költségesebben lehet erőműveket építeni, közben viszont a megújuló infrastruktúrák építésének költségei csökkennek. 

Az új tervezet szerint, amivel kapcsolatban majd a kormányé lesz a végső szó, 2025-ben Vietnam áramszükségleteinek a jelenleg tervezett 50 százalék helyett csupán 37 százaléka származna szénből, míg a különbséget megújulókból pótolhatnák. 

A hitelfelvételi nehézségek mellett sok gondot okoz az állam számára, hogy egyre több helyen nő a helyi ellenállás az újabb erőművekkel szemben: idén januárban Hanoi-ban szociális és munkaügyi szervezetek szövetsége követelte 14 szénerőmű projekt leállítását, mivel féltek attól, hogy ennek rossz hatása lesz a környék levegőjére. 

Szóltak, hogy baj van a levegővel

Hogy mi a helyzet a levegő minőségével, azt is nagyban a Khanh által vezetett szervezetnek köszönhetően lehet tudni, mivel ők állították össze az ország egyetlen elérhető kutatását a légszennyezésről, melynek hatására a hatóságoknak is el kellett ismerniük, hogy növekvő problémáról van szó. Közben pedig a szervezet nagyban támaszkodik az alulról szerveződő munkára: iskolákban és kisebb közösségekben tartanak előadásokat és képzéseket a megújuló energiaforrások használatáról. 

Khanh elmondása szerint egyáltalán nincs hiány napfényből vagy szélből Vietnamban, de e források mégis csak töredékét teszik ki az ország energiamixének. A következő öt évben épp ezért azt akarják elérni, hogy a megújulók minél nagyobb szeletet hasítsanak ki az állami projektekből. 

Khanh amúgy nemzetközi kapcsolatokat tanult, majd az ország kisebbségeinek fejlesztéspolitikájával foglalkozott. Ekkor látta, hogy a vidéken lévő szénbányák mekkora emberi és környezeti károkat okoznak, ezért kezdett el az energetikával foglalkozni, majd alapította meg a Green ID-t 2011-ben. 

Mint mesélte az AFP-nek, ekkor elvétve fordult elő ebben a szektorban, hogy egy hasonló szervezetet egy nő vezessen: amikor be akarta jegyeztetni a szervezetet, egy hivatalnok például azért gúnyolta ki, hogy mit akar ő itt nőként. Khanh szerint végül őt a magabiztossága tartotta meg ezen a pályán, de még mára sem lett jellemző, hogy sok nőt lehetne látni az iparágban. 

Munkájára idővel a nemzetközi szervezetek is felfigyeltek: 2018-ban elnyerte a Goldman Environmental Prize díját, amivel az alulról szerveződő környezetvédelmi mozgalmakat díjazzák. És melynek korábbi győztesei közül hármat munkájuk miatt gyilkoltak meg: két embert Közép-Amerikában, míg egyvalakit Nigériában. Khanh is beszélt arról, hogy ellene is irányultak már lejáratási kísérletek, az állami média mellett Facebook-trollok is rendszeresen rászállnak.