Peter Newell klímapolitikai szakértő szerint ahogy a 60-as években nemzetközi egyezmény szabályozta az atomfegyverek terjedését, ilyen egyezmény tudná megmenteni a világot a pusztító éghajlatváltozástól. Ehhez az kellene, hogy a világ országai megállapodjanak, hogy leszoknak a fosszilis energiáról. Sok történelmi példa mutatja, ez az ötlet kevésbé sci-fi, mint elsőre tűnik.

Egyikük a biztonsági őrt is megtámadta.

Egy éve, a háború kitörésével minden korábbi energetikai terv érvényét vesztette. Itthon a kormány teketóriázott, és a megújulók támogatása helyett szénbe és gázba fektetnének.

Kell a hely a szénbányászatnak.

Az orosz-ukrán háború után fellépő energiaválság miatt kell megnyitni a bányát.

A világ szénfelhasználása első alkalommal az idén lépi át a 8 milliárd tonnát, és egyben megdönti a 2013-ban felállított korábbi rekordot.

Vasárnap amiatt kezdődtek tiltakozások, mert valakik több milliárd dollárnyi szenet csempésztek Kínába, és elterjedt a hír, hogy az ügyben pedig több politikus is érintett lehet.

A legszegényebbek közül sem kap mindenki szociális tűzifát. Közeleg a tél, intézkedéseket sürget a Habitat for Humanity.

Szinte nyoma veszett a többletnek, amivel júliusban büszkélkedhettek.

Egyben elrendelték a 25 százalékos gázfogyasztás-csökkentést is, ami a 2023-as évre is vonatkozik.

Oroszország nem szállítana se olajat, se gázt, se szenet.

Felpörgetik a bányászatot.

Oroszország a szankciók közepette is növelte bevételeit, a legtöbb pénz Németországból érkezik.

Óriási üzlet az energia, és úgy tűnik, hogy még a háborúnál is fontosabb. Az európaiak továbbra is hatalmas összegeket fizetnek az oroszoknak, még többet is, mint a háború előtt. És a Kreml sem bünteti az orosz katonák ellen használt fegyverekért Európát a gáz megvonásával. Ukrajna is átengedi az orosz energiát a területén, és még pénzt is kap érte az oroszoktól.

Gázuk már van máshonnan, májusig felhagynak a szén, év végéig pedig a kőolaj importjával is.