Oroszország 44 milliárd euróért adott el gázt, olajat és szenet az Európai Unió országainak a háború kezdete óta, írja az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) elemzése, amiről a Guardian számolt be. Ez majdnem kétszerese a szokásos bevételnek, ami tavaly nagyjából havi 12 milliárd euróra rúgott, éves szinten pedig 140 milliárdra.

Az elmúlt két hónapban Németország fizetett a legtöbbet, összesen 9 milliárd eurót. Utána következik Olaszország és Hollandia 6,8, illetve 5,6 milliárd euróval, igaz, az általuk vásárolt mennyiség jelentős részét valószínűleg máshol használták fel.

Ha nem csak az európai exportot vesszük figyelembe, az oroszok két hónap alatt 62 milliárd eurót kerestek a fosszilis tüzelőanyagokon.

Az oroszok annak ellenére növelték bevételeiket, hogy az elemzés szerint a háború első három hetében 30 százalékkal esett vissza az olajexport mértéke a januárihoz és a februárihoz képest. Ez az emelkedő energiaáraknak köszönhető, amit részben a nyugati szankciók is hajtanak. A kutatóközpont szerint az Európai Unió csapdába esett: ha újabb csapásokat mér az orosz gazdaságra, azzal növeli az oroszok energiapiaci bevételeit, és még nagyobb mértékben járul hozzá a háború finanszírozásához.

A CREA szerint ezért nincs más megoldás, mint minél előbb megszüntetni az orosz energiafüggőséget. Az Európai Unió ugyan embargót vetett ki a szénre, a gázszállítások leállítása viszont egyelőre komoly ellenállást váltott ki több tagállam, köztük Magyarország részéről is. A német kormány is ragaszkodik az orosz gázhoz, bár az ottani központi bank számítása szerint az európai embargó kisebb GDP-visszaesést hozna a német gazdaság számára, mint a koronavírus-járvány első éve.

Kedden az oroszok elzárták a gázt Lengyelország és Bulgária elől, arra hivatkozva, hogy nem Putyin elnök rendeletének megfelelően fizettek a gázért.