Egyetlen állami támogatás van, amit kifejezetten a fával fűtő szegény embereknek szánnak, abból is rengetegen kimaradnak, írja éves lakhatási jelentésében a Habitat for Humanity. Pedig a tűzifa évek óta egyre drágább, a rezsiemelés miatt növekvő kereslet pedig még feljebb hajtja az árát.Tavaly 193 ezer háztartásnak jutott ingyen tűzifa, miközben csak a legszegényebbek közül 400 ezren fűtenek szilárd tüzelőkkel.A kormány 2018 óta évente 5 milliárd forintot költ a szociális tűzifaprogramra. Kizárólag ötezer főnél kisebb falvak pályázhatnak rá, az elérhető összeg pedig a közmunkás és segélyezett lakosok számától függ.

A kiosztás feltételeit az önkormányzatok határozzák meg: van, ahol mindenkinek 1-2 köbméter jut, máshol a gyerekek számát vagy egyéb szociális szempontokat is figyelembe vesznek.

A rendszer komoly egyenlőtlenségeket okoz. A Habitat for Humanity a Belügyminisztérium adatai alapján azt írja, Veszprém megyében majdnem kétszer annyi támogatást tudtak kiosztani tavaly, mint Hevesben. A háztartások közt harmincszoros különbség is lehetett.

A civil szervezet szerint nagyobb településekre is ki kellene terjeszteni a programot, a keretét pedig legalább 20 milliárd forintra kellene emelni. Javaslatuk szerint figyelembe kellene venni azt is, hogy adott faluban mennyien fűtenek fával. Szigorítanák emellett, hogy mekkora lehet a kiosztott fa nedvességtartalma, és mentesítenék az önkormányzatokat a szállítási költség alól, ezt ugyanis most nekik kell állniuk.

A kormány 10 köbméter fát biztosít hatósági áron minden háztartásnak az energiaválság miatt, de ez a rászorulók számára ugyanúgy megfizethetetlen.

Kik fűtenek fával?

Bár az elmúlt évtizedekben egyre többen álltak át gáz- és távfűtésre, még mindig nagyjából négymillió magyar fűt részben vagy kizárólag szilárd tüzelővel (ez 90 százalékban fát jelent, kisebb részben szenet).

Gazdagok is fűtenek fával, de inkább a szegényekre jellemző ez, ezért különösen veszélyes a hirtelen áremelkedés. Az ábrán az 1-es oszlop mutatja a legszegényebb csoportot, köztük használnak a legtöbben fát vagy szenet, és ahogy haladunk a jómódúak felé, úgy csökken az arányuk.

Országosan minden ötödik háztartás érintett, és nemcsak falvakban, hanem városokban élő emberek is.

A kétezres évek közepétől egyre többen álltak át tűzifára a magas gázárak miatt. A 2013-as rezsicsökkentés megfordította ezt a trendet, de 2021-ben még mindig alacsonyabb volt a lakossági gázfogyasztás, mint 2006 előtt. Ugyanígy tűzifát is többen használnak, mint a 2000-es évek első felében.

A Habitat for Humanity szerint tehát nem meglepő, hogy a mostani rezsiemelés miatt megint tömegesen fordulnak vissza a szintén egyre drágább fatüzeléshez.

Felújítani, felújítani, felújítani

Lakhatással és energiahatékonysággal foglalkozó szervezetek régóta mondják, hogy hosszú távon a pazarló épületeink felújításával léphetnénk előre. Korábban mi is írtunk róla, hogy 2020-ban a családi házak 63 százalékának nem volt hőszigetelése.

A Habitat is szorgalmazza, hogy a kormány adjon kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást erre a célra.

Szerintük külön foglalkozni kellene a megtakarításokkal nem rendelkező, alacsony jövedelmű családokkal, és cserélni kellene az elavult, szennyező tüzelőberendezéseket. Ezenkívül visszaveztnék az egységes, normatív lakhatási támogatást, amit évekkel ezelőtt megszüntettek.

A jelentés bírálja a falusi CSOK-ot és az otthonfelújítási támogatást, amik egyrészt nem elérhetők a szegényebb, gyermektelen háztartásoknak, másrészt nem tartalmaznak energetikai elvárásokat.