Túlzott magyarkodásért jelentették fel a Fidesz-közeli erdélyiek Székelyudvarhely polgármesterét

Egészen bizarr botrány kelt indulatokat Székelyföldön ezekben a hetekben. Egy erdélyi magyar vállalkozó Bukarestben megtámadta a székelyudvarhelyi polgármester, Gálfi Árpád pártbejegyzési kérelmét. Arra hivatkozott, hogy az új párt céljai között szerepel a magyar autonómia megteremtése, és így szeparatizmusával veszélyeztetné Románia területi épségét. A feljelentő nemrégiben még tagja volt az erdélyi Magyar Polgári Pártnak, amelyik szintén autonómiát követel Erdélynek. Az új párt ellen kiállt Szász Jenő, egykori erdélyi politikus, jelenleg a magyar kormány Nemzetstratégiai Kutatóintézetének elnöke is. 

A botrány középpontjában egy Székelyudvarhely mellett működő hulladéklerakó áll, amely közvetetten jórészt a magyar állam tulajdona jelenleg. A tároló létrehozásáról szóló szerződést Szász Jenő egykori székelyudvarhelyi polgármester (2006-2008) kötötte, aki egyben az RMDSZ-től jobbra álló, a Fidesszel mindig is szívélyes kapcsolatban lévő Magyar Polgári Párt elnöke is volt, 2012-ig. Szász elsősorban Kövér László barátságát élvezve igyekezett felépíteni egy RMDSZ-nél fideszesebb erdélyi magyar pártot, és ugyan néhány önkormányzatban sikerült komoly pozíciókat szerezniük, de az RMDSZ hegemóniáját a romániai magyar politikában nem veszélyeztették. Idővel pedig az RMDSZ és a Fidesz viszonya is javult, úgyhogy a mozgalom a Fidesznek is egyre kevésbé volt fontos.

A hulladéklerakó fő tulajdonosa ugyan a magyar állam volt, de az Átlátszó Erdély, és a 2016 óta a várost vezető Gálfi Árpád szerint voltak kisebb tulajdonosai is, például egy olyan vállalkozás, amit Szász Jenő közvetett érdekeltségének tartottak. A lerakó igazgatója pedig Koszta Attila erdélyi vállalkozó lett, aki Gálfi szerint Szász embere volt. 

Koszta vezetése alatt a hulladéklerakó szép profitot termelt, de ennek hatalmas ára volt. Az évenként 900 ezer eurót is megközelítő nyereséget úgy termelték ki, hogy jóval több szemetet fogadtak, mint amennyi tárolására a terület alkalmas volt. Gálfi szerint jó ötszörösét is. A nagy forgalom annak is köszönhető volt, hogy egy EU-s előírás szerint be kellett zárni számos lerakót Erdélyben, és így távolabbi megyékből is Székelyudvarhely mellé vitték a szemetet. 

Csakhogy a lerakó nem bírta a terhelést, és szennyező lé folyt onnan a közeli Küküllőbe, illetve esős napokon bűzös barna szennyvíz árasztotta el Székelyudvarhely utcáit. A helyiek egy erdélyi forrásunk beszámolója szerint, az igazgató neve után, Koszta Kólának hívták a bűzös folyadékot, ami a csatornákból felbugyogva néha térdig állt a város egyes pontjain.

Gálfi Árpád polgármester igyekezett fellépni a szennyezés ellen. Ő maga is a Szász-féle Magyar Polgári Párt politikusa volt, a párt színeiben lett polgármester 2016-ban. De amikor nekiment a lerakót üzemeltető cégnek, és elérte tavaly év elején Koszta Attila leváltását a hulladéklerakó éléről, Koszta tizenhat rokonával és barátjával együtt maga is belépett a pártba, és kezdeményezték Gálfi kizárását. Ezt tavaly nyáron el is érték, azzal az indokkal, hogy Gálfi széthúzást gerjeszt magyar és magyar között. (A hivatalos indoklás szerint Gálfi elhamarkodottan fordult a román korrupció-ellenes különleges ügyészséghez egy fürdőépítés közbeszerzései miatt.)  A sikeres kizárási procedúra után nem sokkal Koszta kilépett a pártból.

Közben idén év elején a Magyar Polgári Párt, és a Tőkés László alapította Erdélyi Magyar Néppárt egyesültek, Erdélyi Magyar Szövetség néven. Az új szervezet programjának kiemelten fontos eleme a magyar autonómia megszerzése. Az egyesülési dokumentum azt is kimondta, hogy nem lehet az új szervezet tagja olyan személy, akit a két alapító párt valamelyikéből korábban kizártak. Ezzel gyakorlatilag elintézték, hogy a városában népszerű Gálfi az idei romániai önkormányzati választáson már ne indulhasson a színeikben. 

Gálfi erre válaszul úgy döntött, hogy saját, helyi pártot alapít, Székelyudvarhelyért Párt néven. A polgármester-választáson ugyan elindulhatott volna függetlenként, de önkormányzati képviselőnek Romániában csak pártlistáról lehet bekerülni, így hiába nyerne, párt nélkül nem volnának szövetségesei a testületben. 

Csakhogy valaki megtámadta az illetékes bukaresti bíróságnál a bejegyzési kérelmét, arra hivatkozva, hogy az új párt a magyar autonómiáért akar küzdeni, és ezzel veszélyezteti Románia területi épségét. Mint néhány napja kiderült, a feljelentést Koszta Attila, a hulladéklerakó tavaly leváltott igazgatója tette. A feljelentés miatt a párt bejegyzése megtorpant, és semmi sem garantálja, hogy Gálfinak lesz pártja a választásokig. 

Amikor Gálfi kikelt a feljelentés ellen, Koszta azt nyilatkozta a romániai magyar sajtónak, hogy ő csak megbízott egy ügyvédet, hogy tegyen valamit a magyar - magyar konfliktus megfékezésére, és nem tudta, hogy a nevében milyen indokokkal küldték el a beadványt Bukarestbe. Ugyanakkor Koszta segítségére sietett Szász Jenő is, aki jelenleg a magyar kormány által életre hívott, budapesti székhelyű Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője. 

Szász kedden az MTI-nek azt mondta, hogy Gálfiék korábbi döntései a közszolgáltató cégek esetében - itt Koszta eltávolítására célozhatott - "racionális okokat nélkülöző lépés volt", és "nem magyar érdek volt", továbbá a "magyar-magyar kapcsolatok sérültek" általuk. A polgármester a Facebookon válaszolt neki, lényegében azzal vádolva Szászt, hogy személyes üzleti érdekeit védi valójában, szemben a székelyudvarhelyiek érdekeivel. 

Az erdélyi közügyeket jól ismerő, helyben élő forrásaink szerint Gálfi toronymagas esélyese a székelyudvarhelyi választásnak, de a magyar pártok ellehetetleníthetik működését az önkormányzatban. Az üzleti és politikai érdekek Erdélyben is összefüggenek, de arra nemigen volt példa eddig, hogy túlzott nacionalizmus vádjával támadjanak egy magyar politikusra a leszámolás kedvéért. Az pedig különösen kínos, hogy egy ilyen támadást éppen jobboldalról, egy magyar állammal üzletelő, a Fidesz szövetségesének számító csoporttól indítottak.