Besokalltak a mexikói nők az erőszaktól, óriástüntetéssel és sztrájkkal tiltakoztak

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Néhány héten belül két brutális gyilkosság is megrázta a mexikói társadalmat. Februárban holtan találták a 25 éves Ingrid Escamillát és a 7 éves Fátima Aldrighettet is. Előbbivel a partnere végzett, mielőtt megcsonkította, utóbbit pedig elrabolták az iskolából, meggyilkolták, majd a holttestét egy műanyagzsákba tették, és egy városszéli építkezésen hagyták.  

Más latin-amerikai országokhoz hasonlóan Mexikóban is régi probléma a szexizmus és a nők elleni erőszak, de ez a két ügy láthatóan átlépte az ingerküszöböt. Ráadásul nem elszigetelt esetekről van szó: 

naponta tíz nőt ölnek meg az országban. Vasárnap, nőnapon ezért tízezrek tüntettek Mexikóvárosban, hétfőn pedig nők tömegei maradtak otthon tiltakozásból. 

Fotó: Manuel Velasquez/Anadolu Agency

„Az anyámat megerőszakolták. Engem megerőszakoltak. A lányaim barátnőit megerőszakolták. Azokért a nőkért jöttünk ki családostul, akik már nem lehetnek itt. Mindennap félünk kimenni a házból, mert nem vagyunk biztonságban” - mondta a New York Timesnak az egyik tüntető. 

Egy tizenegy éves lány a nagymamájával ment ki a tüntetésre, de az apjának nem szólt, mert úgysem engedte volna. „Nem hagyja, hogy levágjuk a hajunkat, szűk farmert hordjunk, vagy fiúkkal barátkozzunk. Többé nem akarok megfelelni ezeknek a szabályoknak” - mondta, miközben a nagymamája arról beszélt, hogy a fiataloknak „harcolniuk kell azért, amit nekünk nem sikerült megváltoztatni”.

2019-ben 1006 nőt öltek meg Mexikóban, százzal többet, mint 2018-ban, és kétszer annyit, mint négy évvel ezelőtt. Igaz, az összes gyilkosságon belül változatlanul 10-15 százalék körül van a női áldozatok aránya, ilyen szempontból tehát nincs változás. Abban viszont igen, hogy mennyire tolerálja ezt a mexikói társadalom, mondta az Economist tudósítója egy podcastben

Az utóbbi hónapok alapján úgy tűnik, tényleg felnövőben van egy mexikói generáció, amely szívesen változtatna a beidegződéseken. A tavaly év végi tüntetéseken erőszakos megmozdulásokra is volt példa: buszmegállókat, rendőrségi épületeket rongáltak meg. Bár a rekord létszámú, nőnapi tüntetés alapvetően békés volt, radikálisabb feministák most is összecsaptak a rendőrökkel, nagyjából 60-an sérültek meg. 

Fotó: David Peinado/NurPhoto

Hétfőn aztán több millió mexikói nő sztrájkolt odahaza, így komplett iskolák és kormányhivatalok váltak működésképtelenné. Alig utaztak nők a buszokon, eltűntek a bankokból, a bevásárló központokból, az éttermekből, a kávézókból és a jegyárusító bódékból is. 

Akik mégis bementek dolgozni, szolidaritásból lila szalagot viseltek, több újság lilára festett lapokkal jelent meg, és üresen hagyták azokat a hasábokat, ahol a női újságírók cikkei jelentek volna meg.  

López Obrador elnök napi sajtótájékoztatóján is jó néhány szék üresen maradt, mivel a női újságírók többsége szintén sztrájkolt. A 2018 végén radikális baloldali programjával megválasztott politikus „a múltbéli neoliberális intézkedések” számlájára írja a nők elleni erőszak növekedését, a tüntetések mögött pedig az ellenzéket sejteti. 

De Obrador láthatóan amúgy sem valami érzékeny a témára. Amikor például egy női újságíró a saját személyes példáját idézte, miszerint egy férfi kollégája azt kívánta, bárcsak golyót repítenének belé, Obrador annyit mondott, hogy szívesen meghallgatná a kolléga verzióját is, és fontos lenne beszélgetni, megbocsátani egymásnak. 

Sokan azért is csalódtak Obradorban, mert nem tesz különbséget az általánosan elharapódzó erőszak és a nőkkel szembeni kegyetlenkedések közt. Pedig, bár a kettő közt persze van összefüggés, „képtelenség megérteni a nők elleni erőszakot, ha nem vizsgáljuk a szexuális bántalmazást és a családon belüli abúzust” - mondta a New York Timesnak Belén Sanz, a UN Women (az ENSZ nemek közti egyenlőséggel és a nők felemelkedésével foglalkozó egysége) mexikói képviselője. 

Andrés Manuel López Obrador elnökFotó: ALFREDO ESTRELLA/AFP

Az utóbbi hónapok nem tettek jót az elnök népszerűségének sem, februárra egy felmérés szerint 11 százalékkal csökkent a támogatottsága. 

Más politikusoknál viszont sikerült némi változást elérniük a tüntetőknek. Claudia Sheinbaum, Mexikóváros polgármestere például először elítélte a tavaly augusztusi megmozdulásokat, amiért történelmi emlékműveket rongáltak meg. 

A felháborodás hatására aztán mégis leült a nőjogi csoportokkal, és vállalta, hogy regisztrálni fogják az erőszaktevőket, valamint hat év börtönnel fogják sújtani azokat, akik engedély nélkül osztanak meg valakiről szexuális tartalmat. 

Sheinbaum a hétfői sztrájk előtt már azt mondta: semmilyen retorzió nem jár a város 150 ezer női alkalmazottjának, ha nem megy be dolgozni. 

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó