Hivatalosan több mint 10 ezer iráni fertőzött van, de a valós szám több milliós is lehet, több, mint ahány beteg az egész világon van

• Az iráni rezsim politikai okokból hazudott, így lett a világjárvány egyik legkomolyabb felelőse.
• Az Atlantic különböző statisztikai módszerekkel próbálta megbecsülni, mennyi lehet a fertőzöttek valódi száma az országban.
• Az eredmények dermesztők.
• 25-30-szor annyi fertőzöttjük lehet, mint a hivatalos kínai adat.

A legutóbbi - csütörtöki - hivatalos iráni adatközlés szerint az országban több mint 10 ezren fertőződtek meg eddig koronavírussal és közülük 429-en haltak bele a betegségbe. Ezzel Irán a harmadik legfertőzöttebb ország a világon, a 81 ezer esetet bevalló Kína és a 15000 körül tartó Olaszország után. Bár a világ több kormányzatát vádolták meg eddig azzal, hogy kozmetikázza az adatokat, az iráni helyzet egészen extrém:

Az amerikai Atlantic statisztikai alapú elemzése szerint sokféle becslés adható az iráni fertőzöttek számára, de ezek nagy része 1-8 milliós valós vírusgazdát mutat, és még a legmértéktartóbb is 590 ezer beteggel kalkulál a hivatalos 9 ezerhez képest. Ez majdnem ötszöröse az egész világon eddig hivatalosan regisztrált összes fertőzöttnek.

Az Atlantic hét különböző statisztikai adatból kiindulva hétféle becslést adott a fertőzöttek valós számára. Ezek közül a legalacsonyabb 590 ezres, a legmagasabb 8 milliós.

1.) Repülőutak

A Torontói Egyetem Asleigh Tuite vezette kutatócsoportja abból a tényből indult ki, hogy február 23-ig iráni gyökerű koronavírusos eseteket mutattak ki Kanadában, Libanonban és egy Egyesült Arab Emirátusokban is. Az Irán és ezen országok közötti légiforgalom adatait elemezve a tudósok kiszámolták, hogy hány fertőzöttnek kellett lennie Iránban ahhoz, hogy az említett országokban 1-1 esetet produkáljanak. A tudósok becslése szerint február 23-án ennek a számnak 18300-nak kellett lennie. Amióta a hivatalosan regisztrált fertőzöttek száma elérte a 100 főt, a számuk a durván 3 naponként megduplázódott. Ha feltételezzük, hogy a vírus terjedését legalább nagyságrendileg jól jellemzi ez a növekedési ütem, akkor mostanra nagyjából 1 millió vírushordozó lehet az országban.

2.) Parlamenti képviselők

A március 3-ai adatok szerint a 290 fős iráni parlament 23 tagja, vagyis 7,9 százaléka volt fertőzött. Az iráni média szerint nem egymástól, hanem a választókerületükben kapták el a vírust. Ha a parlamenti fertőzöttségi arányt kivetítjük az ország lakosságára, 6,4 millió vírushordozót kapunk.

3.) Köhögő kormánytagok

Egy harmadik számítás a politikai felsővezetésből megbetegedettek számára alapul. A nagyhatalmú Tanácsadó Testület 39 tagjából 2-en, míg a 30 tagú kormányból 3-an - egy alelnök és két miniszter - fertőződtek meg. Ez 7,2 százalékos fertőzöttségi arány, ami a teljes lakosságra vetítve 5,8 millió vírushordozót jelentene.

4.) Online önbevallás

A negyedik megközelítés egészen eltérő. Egy, az iráni kormány által indított weboldalon a lakosok megadhatták, hogy milyen tünetektől szenvednek. 2 millió válasz érkezett, melyek 9 százalékát értékelték az új koronavírusra jellemzőnek. Az Egyesült Államokban azok 10 százaléka bizonyult ténylegesen koronavírusosnak, akiknek a tünetei erre utaltak és ezért tesztelték őket. Ezzel az arányszámmal és a teljes iráni népességgel kalkulálva 730 ezer eset jönne ki.

5.) Evakuált kínaiak

Március 4-én és 5-én két Teheránból induló repülő szállt le Kínában, a fedélzetén olyan, Iránban élő kínaiakkal, akiknek az evakuálásához a rezsim hozzájárult. A kínai hatóságok az összes utast tesztelésnek vetették alá. 311 utasból 19 bizonyult betegnek. Ha azzal számolunk, hogy az országban élő kínaiak ugyanolyan arányban betegedtek meg, mint az irániak, a 3,5 százalékos aránnyal kalkulálva 5,7 millió fertőzött jön ki egy héttel ezelőttre. De a korábban említett Asleigh Tuite szerint az ilyen számítás még alul is becsülheti az esetek valós számát, ami ezekkel az adatokkal dolgozva, de akkumulálva azokat 8 millió körüli fertőzött lehetett március 5-én.

6.) Hazalátogató kanadai irániak

Az Atlantic arra is alapozott egy statisztikai becslést, hogy a kanadai British Columbia tartomány 21 fertőzöttje közül 7-en nemrég jártak Iránban. A tartományban körülbelül 50 ezer iráni származású kanadai él. A lap modellszámításában azzal kalkulált, hogy ők átlagosan négyévente látogatnak haza Iránba, ahol átlagosan egy hónapot töltenek el. Ez azt jelenti, hogy bármelyik hónapban körülbelül 1000 kanadai tér haza Iránból British Columbiába.  Ezzel alkulálva 590 ezer iráni fertőzött becsülhető.

7.) Egy tartomány megtelt kórházai

Az utolsó becslést arra alapozták, hogy az iráni Golestan tartomány hatóságai március 8-án azt közölték, hogy a tartomány összes kórházi ágya megtelt. Golestanban él az iráni lakosság 2,2 százaléka. Azzal kalkulálva, hogy az ország összes kórházi ágyának is ekkora része esik rájuk, 2600 ágy jön ki. Azt becsülve, hogy vannak más betegek is, ezért 2000 ágyban fekhetnek koronavírus-fertőzöttek, az Atlantic arra jutott, hogy március 8-án 610 ezer aktív fertőzött lehetett az országban, ami a betegségen már átesettekkel együtt 1 milliós érintett tömeget jelentett. Mivel ez az érték a kórházi ágyak foglaltsági adataiból következett, amik a valósághoz képest kisebb számot mutatnak, az Atlantic becslése szerint így kalkulálva 2 millió körüli vírusgazda lehetett 4 napja.

Az Atlantic is hangsúlyozza, hogy ezek egyfelől becslések, másfelől egy rakás egyéb faktor befolyásolhatja őket. Például az, hogy az iráni politikusok tipikusan idős, hetven feletti férfiak, akik körében eleve nagyobb lehet a megbetegedés esélye. A fertőzött politikusok számára alapuló kalkulációkat torzíthatja, ha az iráni politikusok az átlagosnál többet találkoznak a választóikkal. Ebben az esetben a számítottnál kevesebb valós fertőzött lehet. De ők ugyanakkor előbb értesülhettek a fenyegetésről és szükséges óvintézkedésekről, ami a másik irányba torzít.

De ezek a becslések azért mind egy irányba mutatnak: az iráni fertőzöttek valós száma szinte biztosan sokkal-sokkal magasabb a hivatalosan bevallottnál és elég nagy valószínűséggel jóval több annál, amennyit az egész világon eddig összesen bevallottak.

Az extra durva iráni helyzet legfőbb oka nem egészségügyi jellegű, hanem a rezsim politikailag motivált hazugsága. Az országban február 21-én ugyanis választásokat tartottak. Mivel ezeken eleve csak a rezsim által előszűrt jelöltek indulhatnak, és az ellenzékiebbek jó részét egyszerűen nem is engedik részt venni, a fennálló hatalommal elégedetlenek jórészt csak a távolmaradásukkal tudnak tüntetni. A kis részvétel legitimációs probléma a vallási vezetőknek. Ezért az állami propaganda már a választások előtt azt harsogta, hogy a koronavírusról szóló hírek igazából a fő ellenség, az amerikaiak túlzásai és koholmányai, amiket azért terjesztenek, hogy lenyomják a részvételt az iráni választásokon. A hatalom ezért közölte, hogy keményen megbüntetik, akik a járványról híreket terjesztenek. A választáson végül a szavazópolgárok 43 százaléka vett részt, ami rekord alacsony ugyan, de így is több tízmillió embert jelent.