Közös március 15-i videót készített az ellenzék

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Közös videoüzenetben emlékezett meg március 15-ről hét ellenzéki párt. A résztvevők korábban közös demonstrációt terveztek, de a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt lemondták.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust. A feladat ma ugyanaz, le kell bontani azt a rendszert, ami nem a tisztességet támogatja, hanem a korrupciót, „agyonadóztatja” a magyarokat, leépíti a jogállamot, „gyűlöletbe taszít” a szolidaritás helyett – mondta. Jakab szerint nincs rajtuk „se vörös mellény, se nyilas gatya”, csak nemzetiszínű kokárda, mert bármelyik párthoz is tartozzanak, mindannyian és mindenek előtt magyarok.

A független Hadházy Ákos arról beszélt, hogy 1848 márciusában az akkori ellenzék abbahagyta a veszekedést, és a tettek mezejére lépett. A 21. században is csak tettekkel, a propaganda elleni harccal és sok-sok önkéntessel lehet legyőzni a „velejéig korrupt, hazug” rendszert – mondta.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja, Szemere Bertalan forradalminak, demokratikusnak és köztársaságinak nevezte a kormányát. Ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848-49 igazi üzenete a mának – mondta.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt mondta, 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe. Azoké a fiataloké, akik nem fogadták el, hogy a világ csak úgy működhet, ahogy a hatalmasok kitalálják, akik tudták, hogy a zsarnokság, a jogfosztottság és a nyomor nem lehet a világ rendje – mondta. Egy maroknyi fiatal a szabadságáért küzdő tömeg élére állt, és néhány hónap múlva az egész ország csatlakozott hozzájuk, az ő példájuk motiválja a Momentumot és „az ő példája lebegjen a ti szemetek előtt is, gyertek velünk” – mondta.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta, hogy március 15. nem csak ünnep, de küzdelemre is hív. Az ellenzéki pártok közös kiállást terveztek, de ezt a járvány miatt nem tudják megtenni. Nem a küzdelmet adták fel, hanem azt mutatják meg, hogy felelősséget viselnek az országért – mondta. A nagy küzdelemben, hogy „újra egy demokratikus, európai, magyar köztársaság legyen, mi egyek vagyunk. Akkor is egyek, hogy ha időnként, részletkérdésekről másként gondolkodunk” – mondta Gyurcsány arra kérve az ellenzékieket, hogy maradjanak együtt, és küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak.

Kendernay János, az LMP elnöke 12 pontba szedve fogalmazta meg a pártja követeléseit. A klímavédelmet, igazságosságot, emberi méltóságot, jólétet, környezetvédelmet, a „velünk élő élőlénytársak” fokozott védelmét, a termőföld értékének megóvását, egészséges élelmiszereket, az ipari beruházások korlátozását, a vízkészletek védelmét, tiszta vizet és levegőt, tiszta, zöld és megújuló energiát, a jövő generáció tiszteletét, szabad oktatást, digitális tudást, valamint független, szabad közszolgálati és közösségi médiát kért.

Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke azt mondta, az önkormányzati választás során Budapesten és sok nagyvárosban „elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék „magával zsarnokkal”. A mai márciusi ifjak pontosan értik a korszak legfontosabb kihívásait, a mai márciusi ifjak azok a tízen- és huszonévesek, akik klímatüntetéseket szerveznek, akik követelik, hogy a jövő fenntartható, zöld és szociális legyen – mondta. A Párbeszéd ilyen zöld fordulatot akar, és az is létfontosságú, hogy a „demokratikus ellenzék” erői a közös utat és a közös cselekvés lehetőségét keressék – mondta.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke a mai Magyarország egyik legnagyobb drámájának nevezte, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont több követelése, mint például a szabadság vagy a sajtószabadság megteremtése még mindig aktuális. (MTI)

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót