Óriási mentőcsomagokról döntöttek az európai kormányok
A koronavírus leállította a világgazdaságot. Tömegével álltak le a gyárak, bezártak a szolgáltatóhelyek, intézmények. Felbecsülhetetlen, hogy ez mekkora kiesést okoz összesen, kezdve attól a pincértől, aki a nyári borravalójából fizette volna az őszi albérletét, egészen az órási autógyárakig, amelyek egymás után állították le a héten termelésüket.
Minden jel szerint idén mindenki a tartalékaiból él majd, és akinek nincs tartaléka, legyen magánszemély vagy vállalkozás, az nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. A válság hamar utolérheti a bankokat is, hiszen bevételek híján rengeteg hitel törleszthetetlen lesz. A 2008-as válság megmutatta, hogy a bankok veszélyeztettsége már önmagában elég, hogy hatalmas gondok következzenek.
E veszélyre reagálva Európa kormányai sorra jelentik be az első intézkedéseket a gazdaság megmentésére. A fő üzenet mindenütt ugyanaz: mindenki álljon meg, és 2021-ig függessze fel a tartozások behajtását, és cserébe az állam is nagyvonalú lesz. Az is látszik már, hogy vége a 2008-as válság nyomán bevezetett spórolási szigornak az eurózónában. A német, a francia és a brit kormány máris elképesztő összegű mentőcsomagokat jelentett be.
Vége a fiskális szigor 12 évének
"Elemi erejű sokk érte az európai gazdaságot" - jelentette ki Ursula Von Der Leyen bizottsági elnök hétfőn, amikor közölte, hogy Brüsszel idén lazán kezeli majd, ha a tagállamok túlköltekeznek. Az elmúlt 12 év éppen arról szólt, hogy minél több szabállyal spórolásra kényszerítsék a tagállamokat. Idén ez a politika azonban tarthatatlan lesz. Várhatóan el kell nézni a költségvetési hiányok emelkedését, az államadósságok növekedését.
A bizottság arra is készül, hogy sokkal lazábban veszi a cégeknek nyújtott állami támogatásokat. Az európai pénzügyi és versenyjogi szabályozás idén a feje tetejére áll, és ezek a folyamatok évekre megváltoztathatják az európai nemzetgazdaságok szerkezetét, ismét elszaladhatnak az államadósságok.
Egyelőre eseti, körbehatárolt döntésekről van szó, de a folyamat elkezdődött, és nehéz lesz majd azt mondani egy országnak, hogy ha a másiknak már lehetett, akkor neki miért nem lehet. Az irány veszélyes, de elkerülhetetlen: muszáj lesz pénzt osztani.
Magyarország máris kapott egy közel 2000 milliárd forintos keretet
A bizottság első körben 37 milliárd eurót oszt ki a strukturális alapok maradékából - ezeket nevezzük itthon általában EU-s pénzeknek. Úgy utalja el előre ezeket a pénzeket Brüsszel, hogy nem kell előre megpályáztatni, elbírálni és igazolni a pályázatokat. Magyarországnak várhatóan 5,6 milliárd euró (1960 milliárd forint) jut e keretből a Bruxinfo információi szerint. A pénz egy része nem közvetlen támogatás, hanem idén visszafizetendő, korábbi előlegek elengedése, Magyarország esetében 855 millió euró, amit nyáron kellett volna Brüsszelnek utalni. Az összesen közel 200 milliárdos keretet a magyar kormány a járvány okozta károk enyhítésére és egészségügyi kiadásokra fordíthatja.
A Bizottság garanciával segíti az Európai Beruházási Alapot is, hogy a piacról vegyen fel kölcsönt, amit kedvezményes hitel formájában továbbadhat bajbajutott vállalkozásoknak.
Berlin, Párizs és London bármennyi pénzt ad
A német kormány 550 milliárd eurós hitelkeretet nyitott meg a jegybankján keresztül a bajba jutott cégeknek. Ez jóval több, mint amit a 2008-as válság után biztosított a károk enyhítésére Németország, és a berlini kormány közölte, ha kell, akkor adnak még többet is, gyakorlatilag azt ígérték, hogy bármennyi pénz rendelkezésre áll a károk elhárítására.
Macron francia elnök közölte, hogy "háborúban állunk" és "bármennyi pénzt" kész belerakni segélycsomagokba, továbbá felfüggesztett minden reformot, ami ellen hónapok óta tömegek sztrájkoltak és tüntettek. Az eddig bejelentett francia mentőcsomag 345 milliárd eurós. A csomag jó 15 százaléka arra megy el, hogy rengeteg cégnek idén már nem kell járulékokat fizetnie, a többi pedig garanciavállalás azoknak a cégeknek, amelyek nem bírják törleszteni banki hiteleiket.
Spanyolország 200 milliárd eurós csomagot jelentett be, de a keret közel 40 százalékát magáncégeknek kell vállalniuk. A keret fele itt is garancia a bankok felé, a nem törlesztő cégek megmentésére.
Az olasz kormány 25 milliárd eurós mentőcsomagot hagyott jóvá eddig, de ez csak kis része az "Olaszország meggyógyítása" névre keresztelt, és még tervezés alatt lévő, összesen 350 milliárd eurósra célzott csomagjuknak.
A brit kormány 350 milliárd fontos (450 milliárd eurós) csomagot jelentett be, amelynek nagy része szintén a bankok felé fizetésképtelen cégeket segíti, három hónapra például felfüggesztették a jelzálog alapú hitelek törlesztését a bajba jutottaknak. Továbbá a brit jegybank óriási kedvezményes hitelkeretet nyitott meg a járvány miatt bevételkiesést elszenvedő cégeknek. Az üzletek és vendéglátóhelyek üzemeltetőinek például egy évre elengedték a társasági adót.
Az ír kormány felszólította a cégeket, hogy ne rúgjanak ki senkit, legalább a munkanélküli segély mértékéig mindnekinek adjanak fizetést, és ezt az összeget később az állam majd megadja nekik.
A lengyel kormány elengedi a bajba jutott cégek áfáját, járulékait, és hitelkeretet is biztosít.
Számos európai országban megtiltották továbbá a legnagyobb vállalatok részvényeinek 24 órán belüli adásvételét. Nagy kérdés, hogy ennek az óriási költekezésnek milyen következményei lesznek, és meddig bírják a kormányok a pénz osztogatását. Az egyértelműen látszik, hogy konszenzus van Nyugaton abban, hogy nagyon erős állami beavatkozásokra van szükség.