Végre van olyan teszt, amivel kideríthető lesz, hogy elkaptuk-e valaha a koronavírust

• Végre van antitest-teszt is az új típusú koronavírus kimutatására!
• Ha ezekkel véletlenszerűen tesztelik a népességet, abból következtetni lehet a járvány valós méreteire.
• Ezek ugyanis nem csupán az aktív fertőzést mutatják ki, hanem azt is, hogy valaki valaha fertőződött-e SARS-CoV-2-vel.
• Így akár arra is alkalmas lehet, hogy felmérjük, kikben alakult már ki immunitás a fertőzéssel szemben.
• Már ha egyáltalán kialakul immunitás, ezt még nem tudjuk.

"Nagyon izgatott vagyok, hogy az Icahn Orvosegyetem csapata és együttműködő partnereik a világban előálltak egy antitest-teszttel. Iszonyúan nagy szükségünk volt erre" - nyilatkozta a New York Magazinnak a sokak által kissé alarmistának tartott, de elismerten a világ egyik legfelkészültebb járványügyi szaktudósítója, az 1995-ös kongói - akkori nevén Zaire - ebolajárványról írt könyvéért Pulitzer-díjat nyerő Laurie Garrett.

A Science a múlt csütörtökön számolt be arról, hogy egy kutatócsoport végre kifejlesztette a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására alkalmas antitest-tesztet. Hogy ez miért annyira iszonyatosan jó hír, ahhoz értenünk kell, hogy a vírus kimutatására jelenleg használt PCR/RT-PCR tesztek mire jók. Ezek a vírus jelenlétét mutatják ki a szervezetben, vagyis azt tudhatjuk meg belőlük, hogy a tesztalany éppen fertőzött-e. Ez diagnosztikai szempontból a lehető leghasznosabb, így ismerhetjük fel a betegeket.

Az antitest-tesztek epidemiológiai szempontból fontosak. Azokkal lehet kimutatni a vérből, hogy a tesztalany szervezete termel-e ilyeneket, vagyis valaha megfertőződött-e az új koronavírussal.Véletlenszerű mintavételezéssel így felmérhető, hogy a népesség mekkora hányada kapta már el a fertőzést.

Ez fontos adat a járványügyi intézkedések tervezésében: nem mindegy, hogy hol állunk a járvány terjedésében, mekkora rohamra kell felkészülni a kórházakban.

Másrészt, hosszú távon gazdasági haszna is lehet az ilyen tesztelésnek. Ha - és ez egy elég nagy ha - azokban, akik már átestek a fertőzésen, immunitás alakul ki a vírusra, az antitest-tesztek eredménye alapján ki lehetne szűrni azokat, akiket már nem fenyeget a fertőzés, így akár vissza is térhetnek normális életükhöz, munkájukhoz, a termelésbe.

Már ha a fertőzésen átesettek ténylegesen immúnissá válnak. Erre vonatkozóan - mint oly sok más kérdésben is - rendkívül kevés adat van, hogy bármi biztosat kijelenthessünk. Abból kiindulva, amit az emberek körében régesrég óta terjedő, a megfázást okozó számtalan vírus közé tartozó négy koronavírus-törzsről tudunk, két dologra következtethetünk:

• valamilyen immunitás kialakulhat, ami legalább annyira elég lehet, hogy újrafertőződés esetén a betegség lefolyása enyhébb lehet;
• ez az immunitás időleges, egy-két év alatt elmúlik.

Ez persze azért is lehet, mert ez a négy hagyományosan is emberek között terjedő vírustörzs enyhe lefolyású megbetegedést okoz csupán, így a szervezet immunválasza sem feltétlenül erőteljes.

A 21. században a mostani járvány előtt felbukkant két, új típusú koronavírus közül a SARS-on átesettek szervezetében még bő másfél évtizeddel később is kimutathatók voltak az antitestek, amiből arra lehet következtetni, hogy a fertőzöttek hosszabb távon is immúnisak lettek a fertőzésre. Hogy ez valóban így van, arra semmilyen adatunk nincs. SARS-ban összesen úgy nyolcezren fertőződtek meg a világban, és a járványt egy éven belül megfékezték, így nincs ismert újrafertőzött eset.

A másik új típusú koronavírus okozta betegségben, MERS-ben még kevesebben, mindössze 2500-an fertőződtek meg - és a fertőzöttek 35 százaléka bele is halt a betegségbe. Mivel ez vírus csak 2012-ben bukkant fel, így még kevesebb adatunk van arról, hogy mennyi ideig mutathatók ki az antitestek egy fertőzött szervezetében. Jelen tudásunk szerint legalább két évig. Ebben az esetben is igaz, hogy minél súlyosabb volt a fertőzés, annál erőteljesebb és tartósabb is volt az immunválasz.