Komoly dilemma foglalkoztatja most az amerikai orvostársadalmat a Washington Post beszámolója szerint. A kritikus állapotba kerülő koronavírusos betegek újraélesztéséről ugyanis egyre inkább bebizonyosodni látszik, hogy fertőzésveszélyes.
Emiatt került napirendre az a felvetés, hogy nem lenne-e járványügyi szempontból bölcsebb lépés megtagadni az elvégzését.
Amikor az betegek életműködését figyelő műszerek jelzik a szív vagy a légzés leállását, az amerikai kórházakban egy több kórházi dolgozóból álló csapat siet a beteg segítségére. A szívmasszázs, vagy ha szükséges, a defibrilláció mellett egy lélegeztető csövet is levezetnek a páciens torkán, ami a koronavírus-járvány közepén, fertőzött beteg esetén, most különösen fertőzésveszélyes a személyzetre nézve.
A teljes védőfelszerelés viselése ilyenkor elengedhetetlen, de a teljes stáb védelme rengeteg védőeszközt igényel, amiből az Egyesült Államokban is kezd komoly hiány lenni.
Mindezek miatt több kórház is az utakat keresi, hogyan lehet az életmentés a legjobb tudás szerint orvosi etikai követelményét összeegyeztetni a kialakult erőforrás-hiányos helyzettel.
A Pennsylvaniai Egyetem bioetikusa, Scott Halpern javaslata, hogy minden egyes esetben külön döntés szülessen arról, hogy szükség esetén alkalmazzák-e a betegen ezt a komplex újraélesztést. Legalább két orvosnak kellene döntenie a kérdésben: a beteg kezelőorvosának, és egy másik orvosnak. Minden esetben tájékoztatni kellene a családot, de a beleegyezésük nem kéne az újraélesztés megtagadásához.
Egyelőre még egyik kórház sem alkalmazza ezt a gyakorlatot, mindenhol végeznek újraélesztéseket, igaz, a washingtoni George Washingron Egyetemi Kórházban már limitálták az újraélesztésben a protokoll szerint részt vevő dolgozók számát.