Minden bizonnyal halott az a volt FBI-ügynök, akinek 2007-ben veszett nyoma Iránban
Robert A. Levinson szinte bizonyosan nem él, közölték az egykori FBI-ügynök hozzátartozóival az amerikai illetékesek. "A nemrégiben olyan információkat kaptunk amerikai tisztviselőktől, amelyek alapján ők és mi is arra jutottunk, hogy csodálatos férjünk és apánk meghalt az irániak fogságában" - írta a Facebookon megjelent közleményében Levinson családja. Hogy pontosan milyen bizonyítékok alapján jutottak erre, azt nem közölték. Csak azt, hogy Levinson bizonyosan a koronavírusjárvány előtt elhunyt már.
Donald Turmp persze nem volna Donald Trump, ha nem kavart volna azonnal bele a történetbe, azonnal megkérdőjelezve saját nemzetbiztonsági tisztviselői értesüléseit. "Nem állunk jól, de nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy halott. Nem mondták nekünk, hogy halott, de sok ember gondolja, hogy ez a helyzet" - mondta. Hagyjuk is, nincs jelentősége. A tények tények, márpedig az tény, hogy 2011 óta semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincs rá, hogy Levinson életben volna. Igaz, tárgyi bizonyíték a halálára sincs, a New York Times értesülései szerint az amerikai hírszerzők elfogott iráni üzenetekre alapozzák feltételezésüket.
Sok amerikai hírszerző már 2014-ben ugyanerre a következtetésre jutott. Levinsonnak hét évvel korábban, 2007 márciusában veszett nyoma az Iránhoz tartozó Perzsa-(Arab-)öbölbeli szigeten, Kisen. A sziget népszerű nyaralóhely, egyben mindenféle félvilági figurák találkozóhelye is. Földrajzi helyzetéből adódóan a csempészek kedvelt találkahelye. Levinson, a nyugalmazott FBI-ügynök a sokáig fenntartott hivatalos amerikai álláspont szerint magánemberként, magánügyeit intézni ment a szigetre. A Fehér Ház még 2014-ben is kitartott amellett, hogy Levinson "magánemberként, magánügyeit intézte Iránban". Pedig ekkor az AP korabeli riportja szerint már tudták, hogy Levinson a CIA-val is kapcsolatban állt.
Mi több, az AP szerint valójában a CIA-nak dolgozott, bár valóban egy olyan műveletben, melyre a hírszerzésnek nem volt felhatalmazása. Ezt az illetékesek már 2007 óta tudhatták - az AP pedig már 2010 óta, de éveken át visszatartotta a hírt, mert folyamatosan arról tájékoztatták őket az illetékesek, hogy dolgoznak Levinson hazahozatalán, amit az ügy nyilvánosságra kerülése kockáztathatna. Ám mivel családja utoljára 2010 végén és 2011 elején kapott bármilyen bizonyítékot arról, hogy Levinson él, és mert addigra, hét évvel az elfogása után már az irániak is bizonyosan tudták róla, hogy a CIA-nak dolgozott, 2014-ben végül közölték az évek munkájával megírt riportjukat.
Ebből kiderült, hogy Levinsont a CIA pár, erre fel nem hatalmazott elemzője bízta meg az iráni melóval, bár ők a hírszerzés szabályzata szerint önállóan nem is vezethettek volna ilyen fedett műveletet. El is titkolták főnökeik elől, akiket így valóban meglepetésként érhetett Levinson eltűnése. De hogy a CIA-nak mégis köze lehet a sztorihoz, azt Levinson egy barátja, a volt floridai szövetségi ügyész, David McGee már 2007 októberében kiderítette, és erről értesítette is a szenátus illetékes bizottságát, amely le is folytatta a vizsgálatát, melynek eredményeként kiszorították a CIA-ból azokat, akik a törvénytelen akciót megszervezték.
A CIA és az amerikai kormányzat ennek ellenére a mai napig nem ismerte el hivatalosan, hogy Levinson nekik dolgozott, mindezt csak barátaitól és családjától tudni, akik megerősítették a hírt.
Ahogy most Levinson halálhírét is, miután az amerikai kormánytisztviselők megosztották velük az erre utaló bizonyítékaikat. Ám azt, hogy Levinson mikor és hogyan halhatott meg, még mindig nem tudni. Az iráni kormány sosem ismerte el hivatalosan, hogy ők rabolták volna el Levinsont. A Times szerint több, az ügyben vizsgálódó forrásuk is úgy véli, hogy Levinsont az Iráni Forradalmi Gárda pár különleges ügynöke ejthette foglyul.