Száz közgazdász kéri a magyar kormányt, hogy jóval komolyabb gazdaságpolitikai intézkedéseket vezessenek be

Nyílt levelet tett közzé száz közgazdász, melyben arra kérik a magyar kormányt, hogy hozzon az eddigieknél is komolyabb gazdaságpolitikai döntéseket a koronavírus-járvány okozta nehézségek enyhítéséért. 

Az aláírók között többek között ott van Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Herczog László, volt szociális és munkaügyi miniszter, Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség volt elnöke, Oblath Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa és a Költségvetési Tanács volt tagja, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, Neményi Judit,  a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa volt tagja, és Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke is. 

Mint írják, a koronavírus-járvány elsődlegesen egy egészségügyi válsághelyzet, de jelentősen károsítja a magyar gazdaságot is. 

A közgazdászok szerint a következő napokban a magyar kormánynak is döntenie kell, milyen gazdaságpolitikai eszközökkel próbál érdemben segíteni a helyzeten, és ezeknek a döntéseknek jelentős hatása lesz a gazdaság működésére a válsághelyzet alatt, befolyásolni fogják azt is, hogy a különböző társadalmi rétegek mennyit éreznek meg a visszaesésből. És ezeknek a döntéseknek hosszú távon arra is hatása lesz, milyen gazdaságpolitikai lehetőségeink maradnak, amikor véget ér a járvány és elindul az ország újjáépítése.

Írnak arról is, hogy a korábban használt gazdaságpolitikai eszközök nem lesznek most elegendőek. Miközben elsődlegesek a közegészségügyi intézkedések, a gazdaságpolitikának két sürgős teendője van: elő kell segíteni a magyarok fizikai és anyagi biztonságát, és meg kell akadályozni, hogy a gazdasági rendszerünk összeomoljon. 

„Mindenekelőtt gyorsan kell cselekednünk, hogy megakadályozzuk a családokat és a vállalatokat tönkretevő csődhelyzetek kialakulását. Azonnal olyan intézkedések meghozatalára van szükség, amelyek képesek ezt megakadályozni. A vállalati mérlegek valószínűleg máris tragikus képet mutatnak. Már látjuk a munkahelyek megszűnését azoknál a cégeknél, amelyeknek fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. Ezzel együtt a gazdaság termelési kapacitásai is zuhannak. Nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy ezek a károk pillanatok alatt visszacsinálhatók: azoknak a gazdasági kapcsolatoknak és folyamatoknak az újraépítése, amelyek most széthullanak, sok időbe és pénzbe fog kerülni. Ha nem lépünk időben, és nem sikerül megmentenünk ezeket a munkahelyeket, annak következményei az egész ország életét meg fogják határozni a következő években.”

A közgazdászok négy intézkedést kérnek a kormánytól és a parlamenttől: 

• Fektessünk be az egészségügyi rendszerbe! Akár jelentős költségeket is vállalva érjük el, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök, védőfelszerelések és tesztek. Ezzel a gazdaságot is megmentjük: akár több hónappal megrövidítve a gazdasági leállást, hosszabb távon ezek az intézkedések minden forintot megérnek. Rövidtávú gazdasági áldozatok árán meg kell állítanunk, vagy legalább le kell lassítanunk a járvány terjedését, hogy hosszú távon a gazdaság nyerjen.
• Támogassuk a vállalatokat! Rengeteg egyébként jól működő cég állami segítség nélkül nem fogja túlélni a gazdasági válságot, mert nem fogja tudni fizetni a béreket és más költségeket. Ezért segíteni kell nekik a bérek kifizetésében vagy a fizetés nélküli szabadságolások finanszírozásában. Csak akkor tudjuk gyorsan újraindítani a gazdaságot, ha az emberek nem veszítik el a munkahelyeiket. Ha a válság miatt tömegesen mennek csődbe cégek és építik le a munkavállalóikat, akkor sokkal nagyobb lesz a visszaesés és lassabban fog újraindulni a gazdaság.
• Támogassuk a nehéz helyzetbe kerülő embereket! A válság miatt rengetegen vesztik el a munkájukat és a megélhetésüket. Segítenünk kell nekik, hogy továbbra is biztosítani tudják a mindennapi megélhetésüket. Ezért akár költségvetési tételek átcsoportosítása vagy az államháztartás egyenlegének romlása árán is, állami forrásból kell fizetni a béreiket, közvetlenül pénzt kell nekik juttatni és ki kell terjeszteni a munkanélküli ellátást. Akiknél szükséges, el kell halasztani a hitelek visszafizetését, a lakbérek és adók befizetését. Támogatni kell az önkormányzatokat, hogy helyben tudjanak segíteni. 
• Segíteni kell a pénzpiacok működését, hogy tovább tudják hitelezni a cégeket.

„Mindannyian, akik rengeteg kérdésben, az újraelosztás megfelelő mértékétől kezdve a szabadkereskedelem hatásán át a monetáris politika szerepéig vitatkozunk egymással, egyaránt hiszünk abban, hogy most jött el az a pillanat, amikor nem kérdés: az államnak el kell kezdenie hatalmas pénzeket fordítania a gazdaság támogatására. Olyan helyzetben vagyunk, amikor komolyabb gazdasági élénkítő csomag nélkül esélyünk sincs arra, hogy hosszabb távú gazdasági károk nélkül átvészeljük ezt az időszakot – ezért szakmai felelősségünk tudatában csak azt tudjuk kérni a döntéshozóktól, hogy fogadjanak el egy minél szélesebb körű gazdasági csomagot.” – írják az aláírók. 

A levél kitér arra is, hogy csomagnak elegendő támogatást és hitelt kell nyújtania azoknak a vállalkozásoknak és embereknek, akiknek megélhetésére a járvány közvetlenül hatással van. 

„Nincs időnk arra, hogy a csomag nagyságát patikamérlegen méricskéljük, viszont fontos, hogy inkább bőkezű, mintsem szűkmarkú megoldást találjunk. A túl csekély segítség nem menti meg a csőd szélére sodródott vállalatokat és embereket. Egy olyan intézkedés, ami csak keveseken segít, elkerülhető károkat okoz a társadalomban. Egyrészt, a közegészségügyi megelőző intézkedések betartását veszélyezteti -- nem fog otthon maradni az, akinek a munkától való távolmaradása a családja mindennapi megélhetését veszélyezteti. Másrészt, az amúgy nyereségesen működő vállalkozások megszűnése tovább késlelteti a gazdasági kilábalást.”

Tartalmában hasonló gazdaságpolitikai intézkedéseket javasolt csütörtökön a Qubiton Prinz Dániel, aki ennek a levélnek is aláírója.