Pár lényegi dolog, amit még mindig nem tudunk a koronavírusról

November óta terjedhet Kínában és jópár hónapja már a világban is a covid-19 betegséget okozó új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2, de még mindig vannak alapvető kérdések, amikre nem talált választ a tudomány. A BBC vasárnap összefoglalta a leglényegibb, máig megválaszolatlan kérdéseket.

Hányan fertőződtek meg valójában?

Ez volna tán a legalapvetőbb kérdés, amire választ kéne találni. A probléma, hogy a betegség kimutatására széleskörben használt PCR-tesztek valójában csak azt tudják kimutatni, hogy a tesztalany éppen aktuálisan hordozza-e a vírust - ráadásul több friss tanulmány szerint ezt is meglehetősen rossz találati aránnyal. Az a fajta szerológiai teszt, amellyel azt is ki lehet mutatni, hogy valaha kit fertőzött meg a vírus, csak nemrég lett kifejlesztve. Ezek a tesztek azt mutattják ki, hogy a tesztalany szervezete termelt-e ellenanyagot a koronavírusra, így nem csupán az éppen fertőzötteket lehet kiszűrni, hanem azokat is, akik esetlen tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átvészelték már a betegséget.

Ha ilyen teszteket véletlenszerű mintán végeznek, abból statisztikai következtetéseket lehetne levonni a járvány tényleges méretéről.

Mennyire halálos valójában?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához is alapvető fontosságú lenne azt tudni, hogy valójában hányan fertőződtek már meg a vírussal. Fontos lenne továbbá az is, hogy a járvány alatt tüdőgyulladásban elhunytakat is teszteljék, megállapítandó, hogy a tüdőgyulladásukat nem a vírus okozta-e. Így lehetne ugyanis közelítőleg megbecsülni, hogy valójában mennyire halálos a vírus. Ha ugyanis csak a hivatalos adatokat vesszük figyelembe, egészen rémisztő számot kapunk: világszerte 665164 fertőzöttet és 30852 halottat tartanak nyilván, ez alapján a covid-19 halálozási rátája 4,6 százalék lenne. A járvány által arányaiban leginkább sújtott Olaszországban az aktuális statisztikák - 92472 fertőzött és 10023 halott - még ennél is brutálisabb, 10,8 százalékos halálozási rátát mutatnak. Közben a tudományos közmegegyezés szerint a vírus valós halálozási rátája közelebb lehet az 1 százalékhoz, ez alapján a hivatalos adatok sokszorosan alulbecslik a fertőzöttek valós számát.

Mik a betegség tünetei?

Bár az már-már közismert, hogy a betegség leggyakoribb tünetei a magas láz és a száraz köhögés, a BBC szerint a járvány terjedésének lassítása miatt nagyon fontos lenne minden lehetséges tünetet azonosítani. Ez egyrészt diagnosztikai szempontból is fontos lenne - mint például annak felismerése, hogy a szaglás és az ízlelés elvesztése korai tünete lehet a fertőzésnek. Másrészt meg azért is, mert a tünetek ismeretének hiányában az enyhe vagy atipikus tüneteket mutató fertőzöttek tudtukon kívül veszélyeztethetnek másokat.

Milyen szerepet játszanak a gyerekek a járvány terjesztésében?

A járvány a gyermekeket is megfertőzi, bár tény, hogy ők jellemzően enyhe tünetekkel, vagy akár tünetmentesen vészelik át a betegséget. Ugyanakkor minden más járványos megbetegedésnél a gyerekek szuperterjesztőnek számítanak. Most azonban nincsenek adataink arról, hogy ha egyáltalán van, mekkora szerepük lehet a járvány terjesztésében.

Hogyan hat az időjárás a vírusra?

Az endemikus koronavírustörzsek, melyek szimpla megfázást okoznak az emberben, nyáron, a meleg időben visszaszorulnak. Az új típusú koronavírusról még nem tudjuk, hogy várható-e ugyanilyen szezonalitás. Ha a nyáron jelentősen visszaesik a fertőzések száma, az ilyen szezonalitásra utalhat - és egyben arra is, hogy az enyhülés átmeneti lehet, és az ősz beköszöntével újra fellángolhat a járvány.

Miért okoz egyesekben súlyos tüneteket a vírus?

Miközben a közmegegyezés szerint a fertőzöttek 80 százalékában a vírus legfeljebb enyhe megbetegedést okoz, vagy egyenesen tünetmentes, a fertőzöttek mintegy 20 százaléka nagyon súlyosan megbetegszik - és nem csupán az alapbetegségekkel küzdők és az idősebbek. Vagyis, bár az biztos, hogy a beteg immunrendszerének alapállapota is meghatározó, más faktorok is szerepet játszhatnak ebben, csak még nem tudjuk, hogy ezek mik.

Meddig tart az immunitás, meg lehet-e fertőződni kétszer?

Egyelőre még erről is nagyon kevés információnk van. Ha abból indulunk ki, hogy a szimpla megfázást okozó négy, az emberek között évezredek óta terjedő koronavírus ellen csak átmeneti immunitás alakul ki a szervezetben, a helyzet nem biztató. Igaz, ez azért is lehet, mert azok a koronavírusok kifejezetten enyhe betegséget okoznak. Minél súlyosabb a betegség, annál erősebb az immunválasz, így elvben a súlyos tünetektől szenvedő, de a betegségből végül felépülők szervezetében akár hosszabban tartó immunitás is kialakulhat. De ez egyelőre csak találgatás.