Így lettek barátokból a koronavírus bűnösei az irániak
„Nem csak a karrierjét törhetik ketté, de egy olyan országba akarják most visszaküldeni, ahol már tömegsírokat ásnak a vírus áldozatainak” – mondta jogi képviselője arról az iráni orvostanhallgató lányról, aki már a 2010-es évek eleje óta Magyarországon él, és akit tizennégy másik iráni egyetemistával együtt a karantén szabályainak megsértése miatt március közepén kiutasítottak Magyarországról.
A lány – akit Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogásza és ügyvéd kollégái képviselnek - több más iráni diákkal együtt koronavírus gyanújával került a Szent László kórházba március elején. Azt állítja, hogy végig együttműködött a kórházi dolgozókkal és minden szabályt betartott, mégis kiutasította az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Magyarországról és az Európai Unióból. Úgy érzi, hogy más iráni hallgatók viselkedése miatt, csak azért, mert ő is iráni.
Az iráni egyetemisták azonnali jogvédelmet kértek, hogy bírósági ítéletig ne toloncolják ki őket az országból. Kérelmüket azonban kedden elutasították.
Március 4-én jelentették be, hogy az első két regisztrált magyarországi koronavírus-beteg két iráni egyetemista. Róluk, majd a kontaktvizsgálatok során szintén karanténba kerülő iráni csoporttársaikról, ismerőseikről a kormányzati szervek viszonylag sok személyes információt is elárultak. Eközben Bakondi György belbiztonsági tanácsadótól Orbán Viktorig a kormány képviselői többször Iránhoz kötötték a koronavírus terjedését. A miniszterelnök például azt nyilatkozta március 10-én az EU-s vezetőkkel való egyeztetésen:
„Az illegális migráció és a koronavírus-járvány között egyértelműen kapcsolat van, hiszen számos bevándorló Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, amely a fertőzés egyik gócpontja”.
Az iráni diákokkal szembeni kemény fellépés teljesen ellentétes azzal, ahogy a kormány az elmúlt években kezelte Iránt. Az Orbán-kormány rengeteget tett Teherán barátságának elnyeréséért, és ebben a közeledésben a felsőoktatás kiemelten fontos volt: épp az Orbán-kormány alatt emelkedett meg jelentősen a Magyarországon tanuló és hosszú távon itt tartózkodó irániak száma. Az elmúlt években sok olyan iráni is érkezett Magyarországra, akik nem tanulni jöttek, a két ország kormánya pedig több gazdasági együttműködésben is megállapodott.
A hangnemváltást több okkal magyarázták külügyminisztériumi és diplomáciai források a Direkt36-nak. Részben azzal, hogy az Orbán-kormány iráni nyitáshoz fűződő reményei nem teljesen váltak valóra. A magyar-iráni közeledés pedig komoly ellenállást váltott ki Izraelből, majd Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államokból.
Több tízezer dollárt hoznak az irániak fejenként
Bő egy hónappal azután, hogy az Európai Unió hivatalosan is elfogadta az iráni atomalkut – Teherán elleni szankciókat függesztettek fel az iráni atomprogram korlátozásáért cserébe –, Orbán Viktor 2015. november végén máris Teheránba utazott. „Nekünk, magyaroknak különleges élmény itt lennünk Teheránban. Egy nagy civilizáció központjában lehetünk” – mondta a magyar miniszterelnök. Az MTI tudósítása szerint „megjegyezte azt is, hogy jelenleg 1116 iráni diák tanul Magyarországon, ők lesznek a jövő iráni-magyar kapcsolatainak meghatározó szereplői. Azt ajánlotta iráni tárgyalópartnerének, mélyítsék ezt az együttműködést.” Az Orbán-kormány iráni nyitása elütött a kormányzati kommunikációtól, amely eddigre már nagyrészt migráns- és muszlimellenes üzenetekre épült.
Támogasd a Direkt36-ot, hogy még több ilyen cikket tudjunk írni!
A Külgazdasági és Külügyminisztériummá (KKM) átkeresztelt magyar külügyben is ekkorra, 2015-re fejeződött be az a fordulat, ami a diplomácia fő feladatává a gazdasági kapcsolatok építését és a külföldi piacszerzést tette. Több, akkor a külügyben dolgozó tisztviselő is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy a szankciók alól frissen szabaduló Iránban is lehetőséget láttak, Orbán Viktort 2015-ös teheráni útjára például 140 üzletemberből álló népes küldöttség kísérte. Bár a fókusz a gazdasági haszonnal járó projekteken, befektetéseken volt, a magyar-iráni kapcsolatok felpörgetésében fontos szerepe volt az oktatási, kulturális, tudományos együttműködésnek.
Az együttműködés elmélyítése olyan jól sikerült, hogy a Magyarországon aktívan tanuló iráni egyetemisták száma az Orbán által hivatkozott 2015-ös szinthez képest 2018-ra megduplázódott a KSH adatai szerint (2015: 1116; 2018: 2169. 2019-es adat egyelőre nem érhető el). A Tempus Közalapítvány oldalán elérhető 2018-as elemzés szerint „az elmúlt 6-7 évben meghatározó volt, az elmúlt három évben ugrásszerűen emelkedett az itt tanuló iráni hallgatók száma. Szintén meghatározó, hogy az iráni hallgatók többsége, 2016-ban 72 százalékuk orvosi, fogorvosi, illetve gyógyszerészeti képzésen tanult”.
“Azért választottam Magyarországot, mert ez egy kellemes ország kellemes városokkal, EU-s rangsorokban jó helyezéssel álló egyetemekkel és angol nyelvű oktatással. A legfontosabb az angol nyelvű oktatás az egyetemen, és hogy elmehettünk más európai országokba dolgozni, miután befejeztük itt a tanulmányainkat. A tandíj alacsonyabb, mint más országok angol nyelvű egyetemein, például az Egyesült Királyságban” – mesélte az egyik, 2020 márciusában az országból kiutasított iráni hallgató a Direkt36-nak, hogy miért jött Magyarországra tanulni.
Az iráni és más, főként keleti országokból érkező hallgatók a magyar egyetemeknek is jól jöttek. A külföldi, fizetős hallgatók segítségével ugyanis ki tudták pótolni az állami támogatásukat. (A Magyarországon tanuló iráni és más, főként keleti országokból érkező egyetemistákkal korábban az Abcúg cikke foglalkozott.)
Ez pedig nem kevés pénz: az egyik kiutasított iráni diák ismerősétől úgy tudjuk, az Semmelweis Egyetemen tanuló irániak – az egyetem honlapján szereplő összeget – gyógyszerészhallgatóként félévenként 6000, orvostanhallgatóként 9100 dollárt fizettek (2020. januári árfolyamon ez évi 3,8-5,9 millió forint volt). “Tudomásom szerint mindannyian a saját zsebünkből fizettük az egyetemet, ami évente összesen 13,000-20,000 dollárt jelent” – mondta egy másik iráni hallgató, aki most úgy érzi, kárba ment minden pénzük és a Magyarországon eltöltött négy évük.
A magyar állam azonban nemcsak fizetős hallgatókat próbált Magyarországra csábítani, hanem Stipendium Hungaricum (SH) néven állami ösztöndíjakat is ad nekik. A SH-t a KKM felügyeli, és a keleti nyitás külpolitikája jegyében leginkább ázsiai és közel-keleti országok hallgatói jelentkeznek rá, a legtöbben Pakisztánból, Szíriából és Jordániából. Az iráni ösztöndíjasok száma is emelkedni kezdett, miután a Magyar-Iráni Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság 2017 februári ülésén döntöttek arról, hogy a magyar kormány száz iráni diák számára nyit ösztöndíjkeretet.
“A Magyar Fél üdvözli a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló iráni hallgatók magas számát, és bízik benne, hogy a felajánlott kormányzati ösztöndíj keretében még több iráni fiatal folytathatja tanulmányait Magyarországon” – áll a vegyes bizottság ülésének jegyzőkönyvében, melyet a Direkt36 közérdekű adatigényléssel kapott meg.
Pár hónappal a döntés után, 2017 őszére a korábbi 1 helyett már 49 iráni meg is kapta a magyar állami ösztöndíjat. Arra a kérdésünkre sem a magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium, sem az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetsége, sem a Semmelweis Egyetem nem válaszolt, hogy a kitiltott diákok között volt-e Stipendium Hungaricum ösztöndíjas.
Nem csak a diákokat látja szívesen a magyar állam
Az iráni egyetemisták jellemzően tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel vannak Magyarországon, de a kormány nem csak előttük tárta szélesebbre a kapukat. Az Orbán-kormány iráni nyitásának éveiben megjelent Magyarországon egy olyan sokezres iráni csoport is, akikről nem tudni, mit keresnek az országban.
Róluk azért tudunk, mert a Direkt36 korábban részletes adatokat kért és kapott a Magyarországon “egyéb célból” tartózkodási engedélyt szerzőkről is. Egy általunk megkérdezett, külföldi ügyfelekkel dolgozó ügyvéd szerint alapesetben ennek az engedélynek a megszerzése elég nehéz szokott lenni, az idegenrendészeti hivatal ugyanis részletes indoklást vár el. Ebbe a kategóriába tartoznak például a nyelvtanulás, ingatlanvásárlás- és kiadás, gyógyulás, Magyarországon nem akkreditált oktatási intézményben tanulás céljával érkezők.
2010-től 2018-ig, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta a világ összes országa közül a legtöbben Iránból kaptak “egyéb célú” tartózkodási engedélyt (4778 db) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint. 2016-tól minden évben irániak vezették ezt a listát, az amerikaiak mellett megelőzve az oroszokat és kínaiakat is (a második helyen az Egyesült Államok áll összesen 4531 engedéllyel). Az ilyen típusú engedélyek kiadási a letelepedési kötvényprogram lezárása után ugrott meg és a jogosultakról nem lehet tudni, pontosan mit is csinálnak Magyarországon.
Az Orbán-kormány nem csak hosszabb, állandó itt tartózkodásra próbált irániakat csábítani az országba. A Direkt36 kikérte a KKM-től a magyar-iráni gazdasági együttműködésről szóló dokumentumokat. A 2017-es magyar-iráni vegyesbizottsági ülés jegyzőkönyve szerint az Orbán-kormány és az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya tizenegy különböző területet jelölt meg, ahol el akarják mélyíteni az együttműködést, ezekből az oktatás, ifjúságügy csak az egyik. Külön területcsoportot kapott a tudományos és technikai, illetve az egészségipari együttműködés, melyek az orvosi és gyógyszerészi felsőoktatási képzéshez szintén kapcsolódnak. De közös akcióprogramot fogadtak el a turizmus felpörgetésére is. Az akcióterven a delegációk szervezése, intézmények közötti együttműködés mellett szintén szó van oktatási intézmények közötti kooperációról, diákcsereprogramokról, különösen a turizmus- és vendéglátás területén.
A nagy gazdasági terveket azonban megakadályozta a világpolitika alakulása.
Jött Trump, és megtorpant az iráni barátság
A magyar-iráni közeledés eleve nem tetszett az Iránt egzisztenciális fenyegetésnek tartó Izraelnek. Bár Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu személyes barátságára alapozva a két ország viszonya az elmúlt években rendkívül szoros lett, az Irán-kérdés végig egy konfliktusforrás maradt, mondták a Direkt36-nak mind magyar, mind izraeli külügyes források.
A magyar-iráni barátkozás azonban nem Izrael ellenkezése, hanem csak később, Donald Trump hivatalba lépése és a keményvonalas Irán-ellenessége miatt akadt meg. Miután Trump 2018-ban felmondta az iráni atomalkut és újra szankciókat léptetett életbe Iránnal szemben, a magyar-iráni tervekből – közös atomreaktor-építés, buszgyártás, mezőgazdasági projektek – sem lett semmi.
Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a cikkeinkről!
A legtöbb figyelmet a magyar-iráni nukleáris együttműködés kapta. 2017. április 8-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Ali Akbar Salehi iráni alelnök, egyben Irán Atomenergia-ügyi Szervezetének vezetője szándéknyilatkozatot írt alá – a dokumentumot közérdekű adatigényléssel az Információs- és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kaptuk meg. A megállapodás főként békés, polgári célú nukleáris oktatás-képzésről és nukleáris kutatási és fejlesztési együttműködésről szól, de semmiféle konkrétumot nem tartalmaz.
Egy magyar külügyi tisztviselő a Direkt36-nak azt mondta, az irániak kezdeményezése volt a megállapodás. Voltak ugyan tervek közös miniatomerőmű-fejlesztésre és annak értékesítésére harmadik világbeli országokban, de ez hamar elhalt. „A megállapodás alapvetően iráni propagandacélokat szolgált, nem véletlenül az irániak siettek kommunikálni az egészet, nem pedig a magyar fél” – tette hozzá a forrás.
Az amerikai lépések 2018-tól a kisebb országokat eltántorították bármiféle Iránnal való üzleteléstől, de Washington közvetlenül is komoly nyomást gyakorolt a szövetségeseire, hogy vágjanak vissza mindenféle gazdasági és diplomáciai együttműködést.
Több magyar külügyi tisztviselő is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy míg a jelentős gazdasági erőt jelentő Oroszországgal vagy Kínával kapcsolatban a hasonló amerikai kéréseket megpróbálták kivédekezni, addig Irán esetében arra jutott a KKM, hogy azt érdemes beáldozni és így szerezni jó pontokat a Trump-adminisztrációnál.
„Iránban voltak gazdasági próbálkozásaink, de ezek nem sikerültek, nem jöttek be a számítások. Az amerikaiak viszont a legnagyobb EU-n kívüli befektetőink Magyarországon, ezért nekünk Amerika mindig is mindennél fontosabb volt”.
Így magyarázta a helyzetet a Direkt36-nak egy külgazdasággal foglalkozó kormánytisztviselő. Például 2018-ban a Mol-nak be kellett szüntetnie az iráni kőolajvásárlást, pedig egy évvel korábban iráni partnere mellett állva még azzal büszkélkedett a magyar külügyminiszter.
A nemzetközi politika alakulása miatt a magyar-iráni vegyesbizottság második ülésére azóta sem került sor, az oktatási együttműködést viszont a többi közös terv megtorpanása ellenére sem adta fel a kormány. 2018 márciusában az Emberi Erőforrások Minisztériumi szervezésében Magyarországra látogatott az iráni egészségügyi és egészségügyi felsőoktatási miniszter, ahol egy az SE és a Teheráni Orvostudományi Egyetem közti megállapodást is aláírtak.
Migránsok hozzák a koronavírust
Ilyen fordulatok után érkeztünk el 2020. március 1-jéig. Az Operatív Törzs aznapi sajtótájékoztatóján Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója arról beszélt, hogy „van egy bizonyos összefüggés, amit a koronavírus és az illegális migráció következtében tapasztalunk”. Bakondi bejelentette, hogy mivel Irán a koronavírusos megbetegedések egyik gócpontja, és mert a magyar határhoz érkező afgán, pakisztáni és iráni migránsok Iránból vagy Iránon keresztül érkeznek, ezért határozatlan ideig felfüggesztik a tranzitzónába érkezők befogadását.
Pár nappal később, március 4-én jelentették be az első magyarországi koronavírusos eseteket, mindketten iráni egyetemisták voltak. Ezt követte a kontaktjaik felderítése, majd a diákok karanténba zárása. A karanténba kerülő iráni diákok közül a médiában többen arra panaszkodtak, senki nem kommunikál velük angolul, nem tudják, mi történik velük és megijedtek, amiért igazoltan koronavírusos személlyel zárták össze őket. Az Operatív Törzs ezzel szemben agresszióval, rendbontással, a karantén szabályainak megsértésével vádolta őket, majd az OIF március 13-án két, 16-án tizenhárom iránit kiutasított az országból. Az egyik iráni hallgatólányt képviselő Helsinki Bizottság szerint „a hatóságok nem tisztázták, ki milyen személyes szerepet játszott a szabályok esetleges megsértésében. A jelek arra mutatnak, hogy kollektív büntetésről van szó, ami sérti az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.”
Ez a cikk nem született volna meg, ha nincs a Direkt36. Támogasd a munkánkat!
Az iráni diákok történetével a kormányközeli média és a közmédia is napokon keresztül foglalkozott. Az iráni egyetemisták történetét az Operatív Törzs hivatalos koronavírus-tájékoztató oldala március elejétől részletesen, sok személyes információt elárulva több cikkben taglalta, miközben a későbbi betegekről szinte semmilyen információt nem közölnek a személyes adataik védelmére hivatkozva. Az Operatív Törzs az első esettől kezdve a magyarországi fertőzöttek ismertetésekor rendre (az azóta már tíz) iráni diákkal kezdi a betegek felsorolását.
A Direkt36-nak nyilatkozó szakorvosok arról beszéltek, hogy nincs bizonyított összefüggés az iráni diákok és a magyar lakosság fertőzöttsége között. Az iráni diákok a saját közösségüket fertőzték meg, a koronavírust bizonyítottan nem adták tovább a két érintett egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szent István Egyetem más hallgatóinak. Maguk a Magyarországon tanuló iráni diákok pedig azért fertőződtek meg, mert közülük többen Iránban jártak, ahol a helyi hatóságok késlekedése miatt súlyos pusztítást okozott a járványt – mondta a Direkt36-nak az egyik orvos, aki szerint
„Pech, hogy Magyarországon az irániak voltak az első fertőzöttek”.
Szekeres Zsolt, a Helsinki jogásza a Direkt36-nak azt mondta, miután ügyfelét és a többi iránit kiengedték a karanténból, megjelent náluk a rendőrség és kaptak mindannyian egy idézést az OIF-ba a járványügyi szabályok állítólagos megszegése miatt. Az OIF – Szekeres szerint a szokásostól eltérően – mindössze egy nap alatt folytatott le 13 olyan eljárást, melyeket két-két határozattal zárt le. Az egyikkel visszavonta a diákok tanulmányi célú tartózkodási engedélyt, a másikkal 3 évre kiutasította őket nem csak Magyarországról, az EU-ból is. A Helsinki által képviselt lány ügyéről Szekeres azt mondta, kollektív módon indított eljárás áldozata, ügyfelének korábban soha semmilyen problémája nem volt magyar hatóságokkal. Az OIF kizárólag rendőrségi iratokra hivatkozva döntött, pedig a rendőrség nem is vizsgálta ki részletesen, pontosan ki és mit csinált a karanténban.
A nyolc napos fellebbezési határidő kb. felénél az OIF munkatársai értesítették a diákokat, hogy foglaltak nekik repülőjegyet katari átszállással Teheránba, másnap reggelre, ám a diákok még aznap este benyújtottak egy felülvizsgálati kérelmet, aminek halasztó hatálya van a kiutasítás végrehajtására. A jogász arról nem tud, hogy az iráni nagykövetség bármilyen módon részt vett volna az eljárásban, a követség a Direkt36 megkeresésére sem reagált.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a vírus, a migráció és Irán összekapcsolásáról egy interjúban azt mondta, ők csupán „tárgyilagosan néven neveznek egyértelmű összefüggéseket a píszínek való megfelelési kényszer helyett”, és „amikor arról hallunk, hogy Irán a világ egyik, míg Olaszország Európa legnagyobb koronavírus gócpontja, akkor teljesen természetes például, hogy az embereknek ezen nemzetek turistáival szemben fenntartásai lesznek”.
A cikkben közreműködött Szabó András és Zöldi Blanka