„El kell felejteni az igekötőket, és nem most fogjuk megtanítani a káliumot sem”

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • A járvány idejére bevezetett digitális oktatás jókora próbatétel elé állította a magyar iskolákat. 
  • A tanároknak meg kell bírkózniuk a technológiai kihívással és azzal is, hogy nem adhatják le úgy a tananyagot, mint az osztályteremben. Önálló tanulásra kell szoktatniuk a gyerekeket.
  • Ez egyfelől jó lehetőség a fejlődésre, ugyanakkor a szegénységben élő, amúgy is segítségre szoruló gyerekek most még inkább lemaradhatnak.
  • Ahol nincs otthon számítógép, és közben a szülő is munkanélkülivé válik, nehéz lesz behozni a most összeszedett hátrányokat.

Március 13-án, pénteken Orbán Viktor bejelentette, a koronavírus-járvány miatt hétfőtől digitális oktatásra állnak át az iskolákban. A tanároknak két napjuk volt arra, hogy kitalálják, mihez kezdjenek az írni-olvasni tanuló alsósokkal, az önállóbb felsősökkel és középiskolásokkal, hogyan érjék el azokat a gyerekeket, akik amúgy is problémásak, pláne mi legyen azokkal, akiknek számítógépük sincs otthon. 

Az Oktatási Hivatal kiadott egy módszertani ajánlást hasznos alkalmazásokról, internetes tananyagokról és mindenféle tanulást támogató oldalakról, miközben tanárok és önkéntesek a Facebookon is szerveződni kezdtek, hogy kitalálják, milyen formában lehetne folytatni a tanítást. Az Emberi Erőforrások Minisztéruma pedig azzal biztatta az iskolákat, hogy tekintsék „ezt a változást egy hatalmas innovációs lehetőségnek, melyből a lehető legtöbbet hozzuk ki gyermekeink, jövőnk érdekében”.

Valószínű, hogy ezekben a hetekben, hónapokban tanárok és diákok tényleg kipróbálhatnak egy sor újdonságot, ami akár hosszú távon is megragadhat az oktatásban. Az innovációs lehetőség mellett ugyanakkor most még inkább kiéleződhetnek az iskolák vagy akár osztályok és diákok közti egyenlőtlenségek. Azokban az intézményekben, ahol eleve rosszabbul működtek a dolgok, ott most még nehezebb helyzetbe kerülnek, a hátrányos helyzetű gyerekek pedig most még kevesebb segítséget kaphatnak ahhoz, hogy megküzdjenek az otthonról hozott gondjaikkal.

Nem ördögtől való, ha a gyerek megnéz egy epizódot a sorozatából

A tanároknak most gyorsan, egyik hétről a másikra kell megtanulniuk, mi a különbség a sokféle, tanulást segítő alkalmazás közt, vagy hogyan lehet videokonferencián órát tartani. 

Egy dunántúli általános iskolában például először Facebook-csoportokat hoztak létre: az úgyis van minden gyereknek, mindenki tudja használni, és lehet rajta beszélgetni, feladatokat megosztani. De ezt csak átmeneti megoldásnak szánják, részben azért is, mert a tanárok attól tartanak, hogy ha ide videókat tesznek fel magukról, a gyerekek akár letölthetik, és visszaélhetnek velük, „mémesíthetik” őket. 

A következő időszakban valószínűleg átállnak a Microsoft Teamsre, az egy zártabb, áttekinthetőbb program. Viszont alig találnak hozzá magyar nyelvű útmutatót, az angollal pedig nem minden tanár boldogul. „Jó lenne, ha indulnának távoktatások, amiken felkészítik a pedagógusokat az ilyen eszközök használatára” - mondta az igazgató, aki hozzátette, hogy tippeket, segítséget azért kapnak az Oktatási Hivataltól.

Szerencséjére egy vállalkozó ismerőse pont ezt a programot használja a munkatársaival, tőle sikerült szereznie egy magyar nyelvű prezentációt, az alapján remélhetőleg mindenki meg tudja tanulni. Addig is Messengeren, Skype-on foglalkoznak azokkal, akiknek plusz segítségre van szükségük, de egyelőre ez is inkább elvétve fordul elő.

Másrészt a tanárok új módszertant kénytelenek elsajátítani, ha jól akarják végezni a munkájukat. A szokásos feladatok és számonkérések most nem minden esetben működnek, az átállás pedig sokaknak nehézséget okozhat. Ahogy ugyanez az igazgató mondta, a tanároknak új pedagógiai szerepet kell megtanulniuk: a tananyag leadása helyett arra kell rávezetniük a gyerekeket, hogy otthon, önállóan legyenek képesek tanulni.Szerinte ez „van, akit kicsit sarokba szorít, és ragaszkodik hozzá, hogy a gyerekek küldjék vissza a témazárót Wordben kitöltve. A többség viszont igyekszik kutatási feladatokat adni, projektekben gondolkodni, amihez digitális eszközöket is használhatnak. A kollégáim egyre kreatívabbakká váltak ebben az utóbbi hetekben”.

Fotó: Balázs Attila/MTI/MTVA

„El kell felejteni az igekötőket, és nem most fogjuk megtanítani a káliumot sem” - mondta Farczádi-Bencze Tamás, a józsefvárosi Deák Diák Általános Iskola igazgatója. Ehelyett sokkal alapvetőbb kérdésekre kellett válaszokat találniuk, először is, ki kellett alakítaniuk egy napirendet, ami minden tanulóra érvényes. 

„Nem lehet pizsamában lenni, le kell tusolni, felöltözni, aztán leülni a gép elé. Másfél órás blokkjaink vannak magyarból, matematikából és science-ből, ebbe soroltuk a természettudományi tárgyakat és a történelmet. Ezen kívül jut idő ebédre, játékra, és javasoltunk szabadidős tevékenységet is. Nem ördögtől való, hogy a gyerek akár megnézzen napközben egy epizódot egy sorozatból. Muszáj most csökkenteni valahogy a frusztrációt.”

„Számonkérést csak úgy csinálunk, hogy legalább 48 órájuk legyen rá a gyerekeknek, és lehetőleg legyen kutatómunka” – mondta. Jegyet viszont nem adnak rá, legfeljebb nullást, ami annyit jelent, hogy ha minden visszaáll a rendes kerékvágásba, abból a tananyagrészből újra be lehet számoltatni a gyereket. 

„A lényeg, hogy ne nyomorítsuk meg a gyereket.”Elmondása szerint a kollégái elég jól kezelik a digitális eszközöket, viszont a személyes kapcsolataira is szükség volt, hogy beszerezzenek egy speciális idegennyelvi oktatóprogramot. Ezt ebben a tanévben ingyen használhatják, és már most látszik, hogy hosszú távon is hasznos lenne, „úgy viszont drága mulatság”.

Legnehezebb helyzetben az alsós tanítók vannak, Farczádi-Bencze szerint egyetlen magyar pedagógus sincs felkészülve arra, hogy személyes jelenlét nélkül tanítson írni-olvasni. A nyolcadikosoknál teljesen más a helyzet, ők maguktól megtanulták használni az iskola által kidolgozott oktatási felületet. 

A Deák Diák Általános Iskola épülete.Fotó: Róka László/MTI/MTVA

Másfelől viszont úgy látja, a nagyobbak pszichésen nehezebben viselik a bezártságot, „a végzősök egy része már most befordult, és elindult a duma, hogy ők lesznek a fantomballagó osztály. Van olyan gyerek, aki nem hajlandó beszélni az osztályfőnökével, mert most még abban a fázisban van. Olyan ez, mint egy gyászfeldolgozás.”

„Az iskola pszichológusának szerepe különösen megnőtt. Nagy felelőssége van most a gyerekek, szülők és pedagógusok lelkének ápolásában” – mondta. Szerinte most gyermekvédelmi szempontból is még nagyobb szerepe van az iskolának. „Elsősorban azt kell tudnunk, hogy minden családunk gyermeke biztonságban van, és van mit ennie.”

És ha nincs otthon számítógép?

Mindkét idézett iskolába elég sok hátrányos helyzetű gyerek jár, a dunántúli intézmény vezetője azt mondta, 

nagyjából a gyerekek 15-20 százalékát alig tudják elérni, mert legfeljebb egy okostelefon van a családban, számítógép pedig egyáltalán nincs.Nekik névre szóló, nyomtatott feladatlapokat készítettek, amiket az iskola elé kihelyezett dobozokból vehetnek fel. A gyerekek egy részét így sem tudják elérni, a szülőkkel próbálják felvenni a kapcsolatot, de ez időnként nagyon nehézkes. Valamelyest megkönnyíti a helyzetet, hogy szociális alapú étkezést most is biztosítanak, így amikor bemennek az ebédért, van esély a tanulmányokról is beszélni.

Így pont azok szenvednek hátrányt, akik alapesetben is több segítségre, fejlesztésre szorulnának.A Deák Diák Általános Iskolában ezt egyszerűen úgy oldották meg, hogy az iskola összes számítógépét és tabletjét kiosztották azoknak a családoknak, ahol szükség volt erre. Hasonlóról számoltak be egy kelet-magyarországi szakgimnáziumban is. 

Ráadásul a hátrányos helyzetű gyerekek szülei most amúgy is nehéz helyzetbe kerültek, sokan közülük máris elvesztették a munkájukat és így a bevételüket is, ami végképp lehetetlenné teszi, hogy odahaza tanítgassák a gyereküket. 

Sok helyen nincs más, csak a munkafüzet

Épp a hátrányos helyzetű gyerekek boldogulásában tudnak most sokat segíteni az országszerte működő tanodák, amelyek többsége mostanra szintén digitális működésre állt át. Bár alapvetően képességfejlesztést végeznek a hozzájuk járó, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, most nagy igény mutatkozik arra is, hogy az iskolai feladataik teljesítésében is támogassák őket. Erről beszélt a 444-nek három vidéki tanoda egy-egy munkatársa.

A Pest megyei Csobánkán működő CSODA Tanodában dolgozó Horlai Sára szerint az elmúlt három hét egyik nagy kihívása az volt, hogy a digitális oktatáshoz szükséges eszközöket: tableteket és laptopokat szerezzenek azoknak a gyerekeknek, akik otthon nem férnek hozzá ilyenekhez.

A faluban működő iskola felmérte a saját diákjai eszközigényét, és az iskola segítésére létrehozott alapítvány pályázati támogatásból megvásárolta ezeket az eszközöket. A csobánkai iskolába azonban csak az alsó tagozatos gyerekek járnak, a szomszédos Pomázon vagy Szentendrén tanuló felsőbb éveseknek a tanoda szerzett digitális eszközöket: egy önkéntesük vállalta, hogy felújít tíz darab használt adomány-laptopot.

Fotó: Balázs Attila/MTI/MTVA

A Baranya megyei Gilvánfán, egy szinte csak romák lakta, szegény, szegregált kis faluban is nagy szerepe van a helyben működő Kászá Dăsztyisză tanodának abban, hogy azok a gyerekek is be tudjanak kapcsolódni a távoktatásba, akiknek esélyük sincs arra, hogy a család saját számítógépet vagy más digitális eszközt szerezzen be. Most a megyeszékhelyen, Pécsen működő nagyobb cégeket keresik meg a tanoda munkatársai, használaton kívüli számítógépeket kérve a rászoruló gilvánfai gyerekek számára.

„Ami szerencsés, hogy a tanodába járó gyerekek nagy része képes használni ezeket az eszközöket, ugyanis évek óta működik nálunk egy mentorprogram, aminek a lényege, hogy budapesti középiskolások online tanítják a gilvánfai gyerekeket” –mondta Heindl Péter, a tanoda egyik munkatársa. (A programot az Abcúg is bemutatta korábban.)

Sokszor, ha van is okos eszköz egy-egy családban, arra annyira sok ember jut, hogy gyakorlatilag használhatatlanok a gyerekek számára. Ráadásul ezek nem is mindig olyan eszközök, amiken futnak a digitális oktatáshoz leggyakrabban használt programok - magyarázta Steigler Anett, a Csongrád megyében több tanodát is üzemeltető Motiváció Műhely szegedi tanodájának vezetője.

Másik két tanodás interjúalanyunkhoz hasonlóan azonban ő is azt tapasztalta, hogy az iskolák egyelőre szinte egyáltalán nem tartanak online tanórákat, foglalkozásokat a gyerekeknek.„Azokban az iskolákban, ahová ezek a hátrányos helyzetű gyerekek járnak, általában reggel elküldik írásban, hogy a munkafüzetből milyen feladatokat kell megcsinálni, és délutánra várják az elkészített anyagot lefotózva” – mondta.

„Persze mi is tudjuk, hogy hosszú távon nem ezek a jó módszerek, de az is igaz, hogy a gyerekek az eszközhiány, vagy az eszközeik állapota miatt többre nem is képesek” – tette hozzá Steigler Anett.

Heindl Péter azt tapasztalja, a környező iskolák türelmesebbek most a hátrányos helyzetű diákokkal is. Annyi a kérésük, hogy vegyenek részt a munkában, próbálják megoldani a hozzájuk eljuttatott feladatokat. Miközben persze vannak gyerekek, akik jobban élvezik az önálló munkavégzést és a kreatívabb feladatokat, Heindl Péter úgy látja, sok gyereknek ez komoly nehézségeket okoz. „Én ezt nem tudom csinálni, nem tudok egyedül tanulni” – hallotta az elmúlt hetekben több gilvánfai gyerektől.

Amellett, hogy az önálló feladatmegoldás nagyon nehezen megy nekik, egy sor más tényező akadályozza, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek menjen az otthon tanulás.

  • Most, hogy egyre több családnak kell jövedelemkieséssel szembe néznie a gazdaság leállása miatt, gyakran csak a kisebb, alkalmi munkák maradnak, és van, hogy a nagyobb gyerekeknek is be kell állnia dolgozni.
  • Ráadásul a szegényes lakáskörülmények miatt gyakran tér sincs a tanulásra: nemhogy egy csöndes külön szoba, de sokszor egy íróasztal sem.

Ezek ellenére, ha sikerül küszöbölni az eszközhiányt, és kialakul az online tanodás foglalkozások rendje, az nagy segítség lesz a gyerekeknek. „Nagyon nehéz lehet most azokon a településeken, ahol ilyen civil segítség nincsen” – mondta Heindl Péter.

Ha valami érdekeset tapasztal a digitális oktatással kapcsolatban, akár jót, akár rosszat, és megosztaná velünk, írjon a megirom@444.hu címre. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Kapcsolódó