Mit tennél, ha ártatlan volnál, mégis deportálni akarnának onnan, ahol évek óta tanulsz?
2020 április 14., 11:40
Hiába nincsenek bizonyítékok és abszurdak a vádak, mégis deportálhatják a 9 éve Magyarországon élő iráni egyetemistát
A Magyar Helsinki Bizottság írta meg részletesen, hogyan zajlott annak a kilenc éve Magyarországon élő iráni egyetemistának a deportálása, aki kérte is a bíróságtól, hogy ne küldjék vissza a járvány egyik gócpontjának számító országba.
A jogvédő szervezet bejegyzése szerint a 33 éves nő, akinek a nevét megváltoztatták, és írásukban Zarának neveztek, a SOTE-n tanult gyógyszerészetet. Amikor kiderült, hogy egy honfitársa fertőzött, az egyeteméhez fordult, hogy mit tegyen, ahol annyit mondtak neki, maradjon otthon. A beszámoló szerint „aztán egy éjjel összeszedte őt egy mentő rendőrökkel együtt, és bevitte a Szent László kórházba. Ott néhány napot töltött karanténban. A szabályokat betartotta, a személyzettel nem volt semmilyen konfliktusa. Mégis büntetőeljárást indítottak ellene, és meg sem várva az eredményét, azonnali hatállyal kiutasították az országból.”
Az írás szerint „olyan időpontban elkövetett vétség elkövetésével gyanúsították meg, amikor a hivatalos papírok szerint még ott sem volt a kórházban. Az ügyvédje máig nem ismerheti meg a nyomozás iratait, és sok semleges tanút nem hallgattak meg, pedig ők egybehangzóan állítják, az egyetemista nő ártatlan. Ha valaki ismeri őt, akkor nehezen képzeli el, ahogy törékeny nőként, orvostanhallgatóként dühöngve kitör a karanténból.”
A Helsinki szerint maximum annyit tud a hatalom felróni Zarának, hogy iráni, és lehettek más irániak, akik esetleg véthettek a karantén szabályai ellen. De ez nyilvánvalóan nem lehet jogalap egy deportáláshoz: a kollektív büntetést és kollektív kiutasítást minden jogállam tiltja.
A beszámoló szerint Zarát március 7-én vitte mentő a Szent László Kórházba. Semmilyen tünete nem volt, de egyik hallgatótársánál korábban kimutatták a fertőzést. A betegfelvételi lap tanúsága szerint Zara éjjel 11-kor került be a kórházba. Onnan mint nem fertőzött, tünetmentes személyt március 12-én engedték ki, otthoni karanténba kellett vonulnia. Másnap meg kellett jelennie, a bevándorlási hivatalban, ahol őt és 12 társát azonnali hatállyal kiutasították Iránba.
A hatóság a kiutasításnál egy büntetőeljárásra hivatkozott. Ebben először azzal gyanúsították meg, hogy március 7-én este 9 és 10 között a kórház egyik konkrét szobájában helyezték karanténba, amit „agresszív viselkedése során” elhagyott, és többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó oda visszamenni. Két eljárás indult tehát Zara és egyetemista társai ellen: egy idegenrendészeti és egy büntetőeljárás, írja a Helsinki blogja.
De a hivatalos kórházi dokumentumok bizonyítják,
Zara éjjel 11 előtt még ott sem volt a kórházban, nemhogy a kórházi szobájában, ráadásul abban a kórteremben sohasem járt, ahonnan állítólag kijött.
„Miután védője erre felhívta a nyomozók figyelmét, április 2-ára már módosították a gyanúsítást. Az új változat szerint 23 óra 4 perc után hagyta el a szobáját, immáron egy másikat, mint amiről az első gyanúsítás szólt. Hogy melyik napon, melyik órában, történt volna mindez, és hogy mi bizonyítaná a gyanút, azt máig homály fedi. Az új gyanúsításban már szó nincs agresszív viselkedésről, csupán arról, hogy engedély nélkül hagyta el a szobáját, és oda csak a nővér felszólítására tért vissza. Vagyis arról sincs már szó, hogy bármilyen felszólításnak nem engedelmeskedett volna.”
Ez volt az a vád, ami miatt elrendelték a kitoloncolását annak a nőnek, aki kilenc éve él Magyarországon, és sok millió forintnyi tandíjat fizetett be, és soha semmilyen jogsértő ügye nem volt. És az ügyvédje sem ismerhette meg az eljárási iratokat.
A bejegyzés kitér arra is, hogy a második gyanúsítás fényében, amely szerint este 11 után érkezett csak a kórházba, lehetetlen, hogy igaz legyen az első, amely szerint este fél kilenckor volt ott agresszív.
Ennek ellenére a IX. kerületi ügyészség vezetője szerint mindkét gyanúsítás törvényes volt, és ezért mindkettő elleni panaszt elutasította.
Közben Zara a bíróságon támadta meg a kiutasítást: mint a Helsinki írja, „semmi elfogadható magyarázata nincsen annak, hogy egy olyan büntetőeljárásra hivatkozva, amely még csak a gyanúsításnál tart (és mint láttuk, feltűnően gyenge lábakon áll), a jogerős ítélet előtt mintegy megelőlegezzék a büntetést.”
„A hároméves, az Európai Unió teljes területére vonatkozó kiutasítás ez esetben felér egy súlyos büntetéssel, hiszen Zarának az itteni, a vége felé járó tanulmányait évekre megszakítja, még meg sem indult gyógyszerész karrierjét kettétöri, és eddigi erőfeszítései pocsékba mennek. Ahogy az is fontos, hogy Irán, ahova visszazsuppolnák, a koronavírussal legfertőzöttebb országok közé tartozik.” – írja a bejegyzés arról, hogy mennyire súlyos és méltánytalan ez az ítélet.
A magyar bíróság ugyanakkor elutasította Zara kérelmét: az elutasítás indoka elsősorban az volt, hogy Kecskés Zsófia bíró szerint a rendőrség által tett javaslat a közbiztonsági veszély miatti kiutasításra kötelező az idegenrendészeti hatóságra nézve is.
„Azon túl, hogy ez a kötelező jelleg nincs így, a bíró jogértelmezése azt is jelenti, hogy ha valakire a rendőrség azt mondja, hogy közbiztonsági veszélyt jelent, akkor ezt a véleményt még a bíróság sem vizsgálhatja felül. Más szóval: a rendőrség bármelyik külföldi személyről azt mond, amit akar, a bíróságnak azt el kell fogadni. Ha ez így lenne, az maga volna a rendőrállam.” – írja a Helsinki Bizottság, és bejegyzésük szerint a jelen esetben is nyilvánvaló volt, hogy egy folyamatban lévő, sőt frissen indított büntetőeljárásban nem lehet előre bűnösnek kikiáltani valakit, és emiatt a közbiztonságra veszélyesként megbélyegezni. A bíró szerint azonban az ártatlanság vélelmének csak a büntetőeljárásban kell érvényesülnie, ebben az eljárásban már nem.
„Az is elgondolkodtató, hogy ilyen súlyú ügyekben miért csak egyetlenegy bíró jár el, nem pedig több tagból álló tanács. Miért egy bíró dönt véglegesen és visszavonhatatlanul emberi sorsokról? Két évvel ezelőttig még lehetett legalább a Kúriához fordulni rendkívüli jogorvoslatért, ezt a lehetőséget azonban a kétharmad indokolás nélkül megszüntette.” – írják még erről.
„A kiutasítás tehát mostantól bármikor végrehajtható, mivel a bíróság ítélete ellen további jogorvoslatnak már nincs helye. Történelmi tapasztalat, hogy az alkotmányos kiskapuk, amelyeket külföldiek esetében nyitogattak, hamarosan használatba kerültek az állampolgároknál is. Előbb ők, aztán mi. Magyarországon ezek a kiskapuk már 2015 óta nyitva állnak, most pedig szélesre tárultak, de mintha nem vennénk róluk tudomást.” – zárul a bejegyzésük.
Arról, hogy a koronavírus-járvány hogyan alakította át alapjaiban a magyar kormány és Irán kapcsolatát is, nemrég a Direkt36 írt részletesen.