Nagy a szükség most a közmunkásokra, nem rajtuk akarnak spórolni az önkormányzatok

• A közfoglalkoztatás a legtöbb helyen egyelőre zavartalanul működik, az önkormányzatok nem a közmunka megszüntetésével akarják csökkenteni a kiadásaikat.
• A legtöbb közmunkásra egyébként is nagy szükség van most a közterek fertőtlenítésénél, maszkvarrásnál és a mezőgazdaságban. 
• Szatmárcsekén viszont azt mondták a közmunkásoknak, hogy ha nem tudják megoldani a gyerekfelügyeletet, akkor vigyék magukkal a gyereket dolgozni.

Hogyan érinti a gazdasági válság a munkavállalók leginkább kiszolgáltatott részét, a közmunkásokat? Ha a közmunkások elveszítik a munkájukat, akkor nagyon könnyen az éhezés szélére sodródhatnak, mert jellemzően nincsenek megtakarításaik, és máshol se kapnak egykönnyen munkát. 

Egyelőre viszont úgy tűnik, az önkormányzatok és a szervezetek nem akarnak megszabadulni a közmunkásaiktól, hogy így csökkentsék a költségeiket. Sok helyen nagyobb szükség van most rájuk, mint valaha: ők fertőtlenítik a köztereket, varrják a maszkokat és látják el a mezőgazdasági munkálatokat ott, ahonnan most eltűntek a vendégmunkások.

Bár évekig rengeteg pénzt költött a kormány a közmunkaprogramra, ezt 2019-ben elkezdte megvágni. Ennek következtében 36 településen megszűnt a közmunkaprogram, ezzel pedig 3700 ember vesztette el a munkahelyét 2019-ben. Akkor azt mondták, hogy erre azért van szükség, mert nagy a munkaerőhiány a piaci szektorban. A járvány és annak nyomán megszűnő munkahelyek miatt azonban most a közmunkát elvesztett dolgozni vágyóknak kis esélyük lesz munkát találni. Bár a Belügyminisztérium februári statisztikája szerint tovább csökkent a közfoglalkoztatás, januárhoz képest 1,3 százalékkal, mintegy 1300 fővel, valójában majd a márciusi adatokból látszik, hogy a kormány továbbcsökkenti-e a szerződéseket az önkormányzatokkal, ugyanis február végén jár le a ciklus.

Az általunk megkeresett önkormányzatok és szervezetek arról számoltak be, hogy ha valahol nem tudnak dolgozni a közmunkások, mert a járvány miatt leállt a gyár vagy az üzem, akkor átcsoportosítják őket, javarészt a mezőgazdaságba, mert a vendégmunkások kiesése és a tavaszi vetések és betakarítások miatt ott van a legnagyobb szükség rájuk. 

Olyan sokba nem kerülnek, mint amennyi hasznot hoznak

Az ország egyik legszegényebb kelet-magyarországi településen, Toldon sem alakul egyelőre rosszul a közmunkások helyzete. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra szerint:

„nem látom, hogy Toldon és a környékén ne próbálnák az önkormányzatok felelősségteljesen figyelembe venni, hogy ezeknek az embereknek ez az egyetlen munkalehetőségük.” 

Szerinte nem csak a közmunkások, hanem a szegény családok iránt is nagy felelősséggel vannak az emberek.

Hernádszentandrás polgármestere, Üveges Gábor elmondta, hogy náluk a 32 fős közmunkás állomány létszámán mit sem változtatott a járvány, inkább csak szervezési feladatokat hozott az önkormányzatnak. A polgármester szerint a településen azért sem volt szükség a közmunka megszüntetésére, mert az ő közmunkásaik a szabad levegőn dolgoznak, legtöbbjük a mezőgazdaságban tevékenykedik vagy a közterek parkosításával foglalkozik. 

„A mezőgazdasági munka nem áll le és nem is várhat. Átcsoportosítottuk oda a közfoglalkoztatottjainkat és az egyéb feladatokat minimalizáltuk” - mondja.

A szokásos 14-15 fős csoportok helyett, most 2-3 fős csoportokban dolgoznak a közmunkásuk, kivétel nélkül a szabad levegőn, maszkban, amit a falu önkéntesei varrtak. Üveges szerint nagy kérdés, hogy mi lesz, ha a járványhelyzet fokozódik az országban és ezzel együtt a korlátozásokon is szigorítanak. Ő azt tartaná jó ötletnek, ha bevennék a jogkörbe, hogy rendkívüli helyzet esetén a közfoglalkoztatottaknak csak rendelkezésre kell állniuk és akkor bemenniük, ha nagyon muszáj.

Nyíregyházán, a városban, ahol az egyik legtöbb a közfoglalkoztatott, 338 ember dolgozik. 

„Épp most készítettük el a költségvetés módosítását és számoltunk vele, hogy maradjon a közmunka. Semmilyen problémát nem tapasztaltam a nehéz időkben sem, egyszerűen csak jobban kell figyelnünk a higéniai védekezésre” - magyarázza Kovács Ferenc polgármester.

Nem csak az önkormányzatok, de például a Máltai Szeretetszolgálat sem akar megválni a közfoglalkoztatottjaitól. A szolgálat közép-magyarországi régiójában 55 közmunkás dolgozik a szeretetszolgálat különböző intézményeiben úgy, mint a hajléktalanszállókon, nappali melegedőkben, családok átmeneti otthonában, idősotthonokban. A szeretetszolgálat ugyan bezárta néhány intézménye kapuit a koronavírus miatt, de az így munka nélkül maradt közmunkásaikat egy másik intézményükbe csoportosították át, ahol egyébként is sok üres helyük volt. Sőt, mivel a legtöbb közmunkásuk hajléktalan, ezért igyekeztek olyan szállókon munkát adni nekik, ahova be is költözhettek, így nem kell ingázniuk sem.

A közép-magyarországi közfoglalkoztatási program vezetője, Kalmár Tiborné Krisztina szerint a szervezetnek még van valamennyi tartaléka, hogy a közmunkások bérét finanszírozzák.

„Olyan sokba nem kerül a foglalkoztatásuk, mint amennyi hasznot hoznak most" - mondja Kalmár Tiborné.

A higénia lehet egy akadály

Sok önkormányzatnál azért tudják biztosítani a higéniai feltételeket, mert a településen önkéntesek, vagy maguk a közmunkások készítik a maszkokat, védőfelszereléseket, kézfertőtlenítőket. 

Így van ez Szászvár önkormányzatánál is, ahol a polgármester Vidák Krisztina elmondása szerint a falu önkéntesei által készített maszkokat és védőruhákat hordják a közmunkások. Az egyetlen probléma, hogy kevés a gumikesztyű, amihez az önkormányzat hozzájut és az is nagyon drága. 500 darab egyszer használatos gumikesztyű 47 ezer forintba kerül. 

Pedig a munka itt sem állt meg a közfoglalkoztatottaknak, csupán átszervezték a munkáik nagy részét, most a közmunkások fertőtlenítik a köztereket, padokat, működő intézményeket.

Orsós Ferenc vidéki közmunkás azonban épp a higéniai előírások miatt nem tudott két hétig erdészeti közmunkásként dolgozni a járvány kitörése miatt. Ennek olyan egyszerű oka volt, hogy bár az erdőben be tudnák tartani a két méteres távolságot, de az autóban, amivel szállítják őket, már nem. 

„Még egy lapáttal csak-csak kibicikliznék, de fűkaszával azért már nem, gyalog pedig nagyon messze van” - magyarázza Ferenc, akin kívül még ketten dolgoznak az erdészetben.

Végül azzal oldották meg a helyzetet, hogy a közmunkások gyalog mennek, a szerszámokat pedig viszik utánuk kocsival. 

Vigye a gyereket magával a közmunkára

Bár a március 26-i kormányrendelet szerint az közfoglalkoztatottaknak akkor is jár a bér, ha a higéniai feltételek nem adottak és ezért nem tudnak dolgozni. A Magyar Narancs cikke szerint Nagykállón így is be kellett menniük a közmunkásoknak dolgozni, pedig a nekik kijelölt mosdóban nemhogy fertőtlenítőszer, de még szappan sem volt kirakva és maszkot sem kaptak a munkavégzéshez. 

Az önkormányzati hozzáállásra természetesen mindig lehet ellenpéldát is találni, így van ez Szatmárcsekén is. A Kiútprogram szociális munkásai arról számoltak be, hogy  a közfoglalkoztatás rohamos megszüntetése eddig is problémát jelentett a településen, mintegy 80 ember maradt munka nélkül, de most a járvány miatt azokra is rájár a rúd, akik benne maradtak az önkormányzat közmunkaprogramjában. Sok közmunkás azért nem tud bemenni dolgozni, mert a távoktatás miatt otthon kell vigyázniuk a gyerekeikre. 

„A polgármester kijelentette, hogy aki nem tud bemenni közmunkára, az naponta 2500 forint helyett csak 1200 forintot kap, ha pedig ez nem felel meg, akkor vigyék magukkal a gyereket a közmunkára” - magyarázza a Kiútprogram munkatársa.

Az ügyben kerestük Szatmárcseke polgármesterét, Csoma Zoltánt, de egyelőre nem reagált a megkeresésre.