A kávé nem árt a szívnek és az érrendszernek, a filteres kávét ivók pedig tovább élnek, mint akik nem kávéznak

2020 április 24., péntek 11:35

Elkészült a történelem egyik, vagy talán a legnagyobb kávéügyi tudományos kutatása, ami két kérdést vizsgált:

  • Az egészségünk szempontjából számít-e, hogy milyen módszerrel főzött kávét iszunk?
  • Általánosságban szív- és érrendszeri rizikófaktornak és korai haláloknak számít-e a kávézás?

A válaszok tömören:

Számít, a filteres kávé a legegészségesebb, függetlenül attól, hogy azon belül milyen módszerrel készült.

és

Nem, a kávézás az emberek túlnyomó többségénél nem jelent érdemi szív- és érrendszeri rizikót, egyetlen csoportot kivéve, ami a 60 évesnél idősebb olyan férfiaké, akik nem filterezett, hanem presszó- török vagy más hasonló típust isznak, de a veszély náluk sem nagy és ha áttérnek a filteresre, még tovább is élhetnek, mint a kávéabsztinensek.

A European Journal of Preventive Cardiology című szakfolyóiratban megjelent kutatás eredményei azért is alapvetőek, mert az kivételesen óriási mintával és ritka hosszú ideig készült. A norvég projekt 1985-ben indult és 508747 - igen, több, mint félmillió - 20 és 79 éves kor közötti nő és férfi vett részt benne, fejenként átlagosan 20 éven keresztül. A kávémániásoktól a kávéabsztinensekig mindenféle ember. Norvégia azért volt kiváló tesztország egy ilyen vizsgálathoz, mert az egész világon a norvégok a második leglelkesebb kávéivók fejenként évi majdnem keres 10 kilós kávéfogyasztással, ebben csak a finnek előzik meg őket. 

Az önkénteseket rendszeresen kikérdezték a kávéivási szokásaikról, de nemcsak a mennyiségekről, hanem arról is, hogy pontosan milyen módszerrel készült kávékat ittak. De nemcsak erről, hanem az összes olyan egyéb szokásukról is, ami befolyásolhatja a szív- és érrendszerük egészségét, illetve az élettartamukat (dohányzás, drogok, testmozgás mennyisége, vérnyomás, testsúly és hasonlók.)

A teszt dimenzióit mutatja, hogy az elkészítése közben 46341 önkéntes résztvevő halt meg, közülük 12621-en szív- és érrendszeri okoból, azon belül 6202-en szívrohamban.

A gigantikus tesztsorozat talán legfontosabb, de mindenképp legmeglepőbb eredménye az, hogy a vizsgált embercsoportok közül a napi 1 és 4 csésze közötti mennyiségű filteres kávét ivók éltek a legtovább, beleértve a száraz kontrollcsoportot is. 

“Azt a tényt, hogy a a filterest ivók egy kicsivel még azoknál is tovább éltek, mint akik egyáltalán nem kávéznak, nem magyarázták olyan változók, mint az illetők életkora, neme vagy életmódja. Emiatt úgy véljük, hogy ez a megfigyelés valós” - nyilatkozta Dag S. Thelle, a Göteborgi Egyetem professzora, a kutatás egyik irányítója.

A jelenség mögött a kutatók szerint az állhat, hogy az összes egyéb módszerrel készült kávéban olyan anyagok is vannak, amik - ha enyhén is - emelik a koleszterinszintet a vérben. A filter azonban mechanikusan kiszűri ezek nagy részét, így tisztábban tudnak érvényesülni a kávé eddig is ismert, kifejezetten egészséges hatásai.

De fontos megjegyezni, hogy ez a bizonyos koleszterinszintemelő hatás az összes kávétípusnál csekély, hiszen a vizsgált csoportok közül csak a 60 pluszos férfiak halálozási rátáját emelte meg érzékelhetően, a többieknél igen kicsi volt az eltérés. 

Thelle így foglalta össze a kutatásuk eredményeit a nagyközönségnek:

“Aki tudja, hogy magas a koleszterinszintje és tenni akar ellene, tartózkodjon a szűretlen kávéktól. A többiek kávézzanak tiszta lelkiismerettel és ha lehet, igyanak filtereset.”