A Semmelweis Egyetem rektora szerint jól állunk, de veszélyben vannak a kórházak, az idősotthonok és a hajléktalanszállók
Mérsékeltnek írta le a magyarországi járványhelyzetet Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy külföldi diákoknak tartott videokonferencián. Az előadás - amiben eddig nem publikált adatokat is bemutatott – nem nyilvános formában került fel a Youtube-ra.
A kormány és az egyetem intézkedéseinek összefoglalása után Merkely a hivatalos fertőzésszámokról beszélt, amelyek más országokkal összevetve kis mértékben növekednek. A két hét alatt regisztrált első 50 eset után azokon a napokon, amikor száznál több fertőzöttet azonosítottak, legalább felerészben intézményi terjedés állt a háttérben.
Merkely az előadás későbbi szakaszában azt a következtetést vonta le, hogy
a járvány nem eszkalálódik a népességben, nincs tömeges fertőzés, viszont veszélyben vannak a kórházak, idősotthonok és hajléktalanszállók.
A rektor az azonosított fertőzöttek életkori megoszlását is bemutatta, amit amúgy nem tesznek közzé a hivatalos koronahonlapon. Többségük az idősebb korosztályból kerül ki, hiszen elsősorban kórházakban és idősotthonokban tesztelnek.
Egy másik dián az április 22-ig lélegeztetőgépre szorult 96 beteg adatait sorolta:
- 37-en meghaltak,
- 11 embert levettek a lélegeztetőgépről,
- átlagéletkoruk közel 70 év,
- közel 68 százalékban férfiak,
- az elhunytak átlagéletkora 75 év, majdnem 60 százalékban férfiak,
- átlagosan 10 napot töltöttek lélegeztetőgépen.
A koronavírusban meghaltak jelentős többsége azonban sosem került lélegeztetőgépre.Merkely szerint alacsonynak számít az egymillió főre vetített, koronavírus által okozott magyarországi halálozások száma, és akkor is kedvezőnek látszik a helyzet, ha az előző évek azonos időszakához hasonlítjuk az idei országos halálozási statisztikákat.
Beszélt arról a 26 850 PCR-tesztről, amiket négy egyetemen (Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem) és egy magánlaborban végeztek március 11. és április 21 közt. A PCR-tesztek a vírus jelenlétét mutatják ki a szervezetben, vagyis azt tudhatjuk meg belőlük, hogy a tesztalany éppen fertőzött-e.
Ezeknek 2,7 százaléka lett pozitív koronavírusra. A részletesebb adatokból kiderül, hogy azok, akik gyanús tüneteket mutattak (láz, köhögés), 3,6 százalékban bizonyultak pozitívnak, ami Merkely szerint nagyon kevésnek számít. Azok, akik fertőzött személlyel érintkeztek, 4,2 százalékban kapták el a koronavírust. A többieknél pedig, akik nem mutattak tüneteket, és nem is léptek kontaktusba fertőzöttel, mindössze 0,5 százalékos volt a fertőzöttségi arány.
Ezek a számok a hosszabb távú trendet nézve nem mutatnak növekedést, a grafikonon is látható kiugrások pedig az idősotthonoknak tudhatók be, mondta Merkely.
A rektor idézte a négy egyetem által március 30. és április 21. közt végzett csaknem 14 ezer antitest-teszt eredményét is. Ezek azt mutatják meg, hogy a tesztalany szervezete termelt-e antitesteket, vagyis elkapta-e már a fertőzést.
Az új koronavírus esetén először az IgM, majd az IgG antitesteket lehet kimutatni. Úgy tűnik, utóbbira a tesztek 2,7, előbbire 2,6 százaléka lett pozitív. Vagyis ilyen arányban találtak olyanokat, akik már átestek a fertőzésen, de Merkely hozzátette, hogy a pozitív eredményekre vonatkozó adatok nem tekinthetők teljesen pontosnak.