A világ leghosszabb vízalatti alagútjával kötik össze Dániát és Németországot

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

A világ leghosszabb, 18 kilométeres vízalatti alagútjával kötik össze Dániát és Németországot a balti-tengeri Fehmarn (dánul: Femern)-szorosban.

A dán kormánykoalíciót alkotó pártok pénteken nagy többséggel megszavazták, hogy 2021. január 1-jén dán oldalról megkezdődjön a Lolland dán és a Fehmarn német sziget közötti, kétpályás villamosított vasutat és négysávos autóutat magába foglaló alagút építése, amelynek költségét 2015-ös árakon számolva 52,6 milliárd dán koronára (2503 milliárd forint) becsülik.

Az alagutat nem a tengerfenékbe fúrják, hanem előre gyártott betonelemekből szerelik össze a tengerfenéken.

Az évek óta tervezett gigantikus beruházás elkezdését Benny Engelbrecht közlekedési miniszter jelentette be pénteken, történelminek nevezve a döntést, és hangoztatva, hogy a vasúti és közúti összeköttetés megteremtésével "Európa egy új kapuja" születik meg, amely egyben kapu a jövőbeni környezetkímélő szállítási megoldásokhoz is.

A dán kormány 2015-ben vetette fel először, hogy híddal vagy alagúttal kössék össze a fővárosnak, Koppenhágának is helyet adó kelet-dániai szigeteket és Németországot. Akkor 2024-re tervezték a beruházás befejezését, amelynek új céldátuma 2029 közepe. A híd ötletét később elvetették, mert biztonságosabbnak és környezetkímélőbbnek ítélték meg az alagutat.

Az alagút egy órával lerövidíti a jelenleg 4,5-5 órás menetidőt Koppenhága és a németországi Hamburg között közúton, és körülbelül két órával vasúton, mivel kiiktatja a kompösszeköttetést. Magán az alagúton autóval mindössze 10 percig, vonattal pedig 7 percig tart az áthaladás.

A Fehmarnbelt(Femernbaelt)-alagút tervét ellenezték környezetvédők és a tengeri átkelésben érdekelt komptársaságok is. Az Európai Unió azonban márciusban végül engedélyezte a dán kormánynak, hogy pénzügyi kártérítésben részesítse a komptársaságokat.

A beruházás költségének zömét Dánia viseli, de némi pénzzel hozzájárul az Európai Unió is. (MTI)