Elégedett rendhagyó stratégiájával a svéd járványügyi intézkedések megalkotója

"Szerintem túlhangsúlyozták, hogy mennyire egyedi a mi megközelítésünk" - nyilatkozta a világ vezető tudományos magazinjának, a Nature-nek Anders Tegnell, a svéd Közegészségügyi Hivatal epidemiológusa, a többi EU-tagállamétól jelentősen eltérő svéd járványügyi megoldások egyik kidolgozója. Miközben az EU tagállamai sorra zárták le határaikat, hogy ezzel is lassítani próbálják a járvány terjedését, és rendeltek el szigorú karanténszabályokat, törvényileg korlátozva a lakosság mozgását, Svédország más utat választott: nincsenek kötelező szabályok, csak ajánlások a társasági távolságtartásra, illetve arra, hogy az idősek lehetőleg maradjanak otthon.

Tegnell szerint ennek részben a törvényi környezet az oka. Mint mondta, a svéd törvények legfeljebb épületek karantén alá vonását engedik meg, egész városokét nem. A járványosan terjedő betegségeket Svédországban alapvetően egyéni felelősségvállalással kezelik, mondta, és e szempontból a jelen járvány sem kivétel. Vagyis abból indulnak ki, hogy mindenkinek a maga felelőssége gondoskodnia arról, hogy ne fertőzzön meg másokat.

A Nature kérdésére, hogy milyen tudományos bizonyítékokon alapul a modelljük, Tegnel azt mondta, hogy "nehéz tudományos alapokról beszélni az ilyen betegségeknél, mert nem tudunk túl sokat róluk, napról napra tanulunk". Ezzel persze arra is utalt, hogy a lezárások, karanténszabályok alátámasztására sincsen semmilyen bizonyítékunk. "Több EU-ország adatait is áttekintettük, hogy publikáltak-e bármilyen elemzést az intézkedések hatásairól, de szinte semmit se találtunk erről" - mondta.

És mert szerinte "nevetséges" határokat lezárni akkor, amikor a vírus bizonyítottan minden tagállamban jelen van, ezt elvetették. Összességében pedig inkább "ösztönözni próbálják" a népességet a helyes viselkedésre, ezért folyamatosan emlékeztetik őket a higiéniás és távolságtartási szabályok fontosságára, illetve napról napra igazítanak ajánlásaikon. Ezeket az ajánlásokat a Közegészségügyi Hivatal 15 munkatársa minden reggel értekezleten beszéli át.

A világviszonylatban is nagyon engedékeny svéd intézkedéseket sok szakértő bírálja, fő érvként a környéken kiemelkedő halálozási statisztikákat felemlegetve. Svédországban a hivatalos adatok szerint valóban kiugró a halálozás a többi skandináv államhoz és a szomszédos Finnországhoz viszonyítva: míg Finnországban egymillió lakosra 14 covid-haláleset jut, Dániában pedig 55, Svédországban egymillió lakosra 131 koronavírus okozta haláleset jut. Tegnell szerint a statisztikákat főleg az idősotthonokban bekövetkező halálesetek rontják. Mint mondta, ezekben Svédországban is látogatási tilalom van, így nem gondolja, hogy ezen bármit javított volna, ha amúgy szigorú karanténszabályokat vezetnek be - pláne, hogy Európa-szerte az idősek otthonaiban halnak meg a legtöbben. Összességében viszont úgy gondolja, hogy bevált az eddigi gyakorlatuk:

az alapvető célt elérték, a kórházak nem terhelődtek túl, jelenleg is szabad az intenzívágy-kapacitás húsz százaléka.

Ugyanakkor szerinte Svédországban már most 15-20 százalék lehet az átfertőzöttségi ráta, vagyis az ország felkészültebben várhatja a fertőzés második hullámát. 15-20 százalékos átfertőzöttség ugyan még nem jelent nyájimmunitást - ehhez a vírus fertőzési rátájáról jelenleg rendelkezésre álló ismereteink alapján legalább 67 százalékos átfertőzöttségi arány kéne -, arra már elég lehet, hogy a fertőzés második hullámában már eleve laposabb lehessen a görbe.

Azt, hogy miért nem zárták be az iskolákat, Tegnell azzal indokolta, hogy annak a járvány kezdetén lehetett volna csak értelme. "A járvány közepén vagyunk, szerintem a tudományos bizonyítékok most azt mutatják, hogy ebben a szakaszban nincs értelme az iskolabezáárásoknak [...] Másrészt a fiatalabb korosztályok testi és lelki egészsége szempontjából nagyon fontos, hogy aktívak maradjanak" - mondta.

Azt ugyanakkor Tegnell is elismeri, hogy egyelőre lehetetlen megállapítani, melyik modell a sikeres, hiszen nincsen ehhez elég ismeretünk. Ahogy azt is elismerte, hogy az idősotthonok ügyében valószínűleg gondosabban kellett volna eljárniuk.

Összességében így is elégedett a stratégia eddigi eredményeivel. Arról legalábbis már vannak adataik, hogy az idei szezonban az influenzás és norovírusos esetek száma is csökkent, ami szerinte azt mutatja, hogy "a társasági távoltartás és a kézmosás működik".