Órákra ki kell üríteni az idősotthonokat, hogy bemehessenek fertőtleníteni a katonák

Szerdán megkezdte az idősotthonok fertőtlenítését a Magyar Honvédség 700 katonája, akik egy közlemény szerint „garantálják a feladat hatékony és gyors végrehajtását, a legkisebb kellemetlenséget okozva ezzel az idős embereknek”. 

A nagy létszámú intézmények mellett azokat veszik előre, ahol már felbukkant a fertőzés. A legutóbbi, hivatalos adatok szerint 19 ilyen van az országban, de szerdán már több száz intézmény fertőtlenítéséről számoltak be. Főleg a közös használatú helyiségekről van szó, de Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint egyenként döntik el, hol célszerű pontosan fertőtleníteni. 

Csütörtöki tájékoztatóján azt mondta, „jó néven vesznek minden segítséget az idősotthonok”, de intézményvezetőkkel beszélgetve úgy tűnik, nem mindenki nyugodt. Tényleg vannak, akik örülnek az intézkedésnek, de sokan azon aggódnak, nehogy pont az ezzel járó felfordulás sodorja veszélybe a lakókat. Olyanokkal is beszéltünk, akik emiatt inkább úgy döntöttek, visszautasítják az ajánlatot. (Elértünk önkormányzati, magán és egyházi fenntartású intézményeket is, de sehol sem vállalták névvel a nyilatkozatot.) 

Azok az intézményveztők, akikkel a Honvédelmi Minisztérium már felvette a kapcsolatot, részletes eljárásrendet kaptak a teendőkről:

• Fel kell készülniük, hogy legalább hat órára ki kell üríteni az épületet.
• El kell zárni a személyes tárgyakat, értékeket, élelmiszereket, ruhákat, ágyneműket és törölközőket. (Ezekért nem vállalnak felelősséget, ahogy általában a fertőtlenítés során keletkezett károkért sem.)
• A fertőtlenítés idejére áramtalanítani kell.
• Utána fél óráig szellőztetni kell, majd kitakarítani az összes helyiséget, mielőtt a lakók visszaköltöznek. 

Ez normál időszakban is jelentősen megváltoztatja egy idősotthon napi működését, pláne most, amikor hetek óta kijárási és felvételi tilalom van érvényben, és mindenhol azon vannak, hogy minimalizálják a lakók közti kontaktusokat. 

Egy olvasónk szerdán arról számolt be, hogy az intézményből, ahol az édesanyja is él, a lakók egy részét a szomszédos épületbe, a többieket pedig az udvaron felállított katonai sátrakba terelték. Elmondása szerint így olyanok is találkoztak egymással, akik a távolságtartási szabályok miatt hetek óta nem, és attól tart, hogy ez akár a vírus terjedését is segítheti. 

Csütörtökön többek közt azt is megkérdeztük az operatív törzstől és a minisztériumtól, hogy mit gondolnak erről, és hogyan előzik meg az ehhez hasonló helyzeteket. 

Előbbitől nem kaptunk választ, utóbbi a már említett közleményt küldte el (1. rész, 2. rész). Ez alapján a feladatra kiképzett katonák az idősek „érdekeik, biztonságuk és méltóságuk szem előtt tartása mellett kiemelten figyelnek az intézményvezető által meghatározott szakmai szempontokra, és az intézmény lehetőségeire. A fertőtlenítést minden intézményben a vezető igényeinek megfelelően és az általa meghatározott területeken, helyiségekben hajtják végre”.

Inkább nem, túl kockázatos lenne

Ugyanez a közlemény arról is ír, hogy az intézményvezetőknek nyilatkozniuk kell, igénylik-e a fertőtlenítést. Beszéltünk olyanokkal, akik inkább nemet mondtak, még ha önmagában pozitívan is fogadták a felajánlást.

Ők kockázatosnak látták megbontani azt a „védett környezetet”, amit az elmúlt hetekben kialakítottak. Az egyik, nagy létszámú intézményt például hetekkel ezelőtt kisebb részekre osztották, amelyek közt sem a lakók, sem a dolgozók nem közlekedhetnek. Attól tartottak, egy kiürítés esetén nem lehetne megakadályozni, hogy ők mégis találkozzanak egymással, és fokozzák a fertőzésveszélyt. Ráadásul az ágyhoz kötött, felülni is alig képes betegek mozgatásához több dolgozóra, és így több védőfelszerelésre is szükség van, aminek a biztosítása szintén nehézséget okozhat. 

A hozzánk eljutott minisztériumi levél ugyanakkor nem lehetőségként ír a fertőtlenítésről, hanem arra kéri az intézményvezetőket, hogy „a fertőtlenítő csoporttal egyeztetett időpontban fogadja a Magyar Honvédség katonáit és működjön együtt velük. A fertőtlenítést végrehajtó szakemberek 48 órával az intézménybe történő kiérkezés előtt felveszik önnel a kapcsolatot, és tájékoztatják a fertőtlenítés rendjéről. (...) Kérem, hogy támogassa a katonákat a feladat gördülékeny végrehajtásában!”.

A nagyszénási polgármester kedden jelentette be, hogy másnap fertőtlenítés lesz az otthonban, de még aznap átszállították a lakókat, köztük fekvőbetegeket, a művelődési házba. Orosházán pedig egy gimnáziumi kollégiumot és egy bezárt szállodát használtak ugyanerre a célra. 

„Egy nap alatt kellett felkészülnünk, elpakolnunk mindent, lefóliázni az elektromos dolgokat, és felkészíteni a lakókat. De végül problémamentesen zajlott, azt hittük, bonyolultabb lesz” - mondták egy másik intézményben, ahonnan szintén egy önkormányzati épületbe szállították át a lakókat. 

Az igazgató nem látott ebben különösebb kockázatot. „Ez egy zárt közösség, a legtöbben nem egyágyas szobákban laknak, így a hétköznapokban is van köztük kontakt.”

Többen azt is felvetették, biztosíthat-e hosszú távú védelmet egy egyszeri fertőtlenítés. Müller Cecília csütörtökön beszélt ugyan erről, de nem derült ki egyértelmű válasz a kérdésre: „Ez egyfajta megelőző jellegű fertőtlenítés is, hiszen nem tudhatjuk, ki, mikor és hogyan viszi esetleg be ezekbe az intézményekbe a vírust, mert ez bármikor előfordulhat. Tehát ennek van egy preventív, megelőző értéke is, nemcsak a megbetegedés utáni záró fertőtlenítésről beszélünk.”

Erről is tettünk fel kérdéseket emailben, de nem kaptunk rá választ.