Meghalt a nagy svéd író, Per Olov Enquist

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.
Fotó: FRANCOIS GUILLOT/AFP

A 85 éves író hosszas betegség után békésen elaludt - közölte családja a svéd médiával. 

„Kevesen voltak olyan nagy hatással más írókra, mint Per Olov Enquist. Új alapokra helyezte a dokumentumregényt, és a svéd drámairodalmat is új életre keltette. Egyike volt legnagyobb íróinknak” 

- méltatta kiadója, a Norstedts a rendszeresen a Nobel-esélyesek között emlegetett szerzőt.

A tribádok éjszakája és a Képcsinálók című drámák, Az udvari orvos látogatása című regény írója 2011-ben a budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, ekkor jelent meg Egy másik élet című regénye és ekkor kapta meg a Budapest Nagydíjat. 

1934. szeptember 23-én született a Svédország északi részén található Hjoggböle községben. Apját korán elveszítette, mélyen vallásos, szigorú anyja nevelte, aki arra kényszerítette, hogy állandóan bűnöket keressen magában, amelyeket aztán meggyónhat. Gyerekkorát alapjaiban határozta meg az a baloldali keresztény közösség, amelybe beleszületett, és amelyről később Lewi útja címmel regényt írt. A zárt, elszigetelt világból az uppsalai egyetem és az atlétika jelentett kiutat számára: az öt legjobb svéd magasugró közé tartozott, és éppenhogy lemaradt az 1960-as római olimpiáról. 

Bölcsészdiplomáját 1964-ben szerezte meg a Thorsten Jonsson bűnügyi történeteiről írott disszertációjával. Írói pályafutása is a hatvanas évek elején indult, első regénye, a Kristallögat (Kristályszem) 1961-ben jelent meg. Az egyetem elvégzése után napilapokban publikált. A figyelem középpontjába 1968-as Legionärerna című könyvével került. A mű azokról a német Waffen-SS-ben szolgált balti katonákról szól, aki a háború után Svédországba menekültek, és a svédeknek kellett dönteniük arról: kiszolgáltatják-e őket a Szovjetuniónak.

Fotó: SOREN ANDERSSON/AFP

Súlyosbodó alkoholizmusa miatt életének és pályájának legsötétebb időszaka a nyolcvanas évekre esett. Függőségétől többször is próbált megszabadulni, végül az írás ösztönző ereje segítette: 

1990-ben felhagyott az ivással, belevágott Az udvari orvos látogatása című művébe, amely saját bevallása szerint az életét mentette meg. 

A mélyponton túljutva fáradhatatlanul dolgozott, művei közül több magyarul is megjelent, köztük a nácikkal rokonszenvező norvég Nobel-díjas író, Knut Hamsun motivációit kereső Hamsun - filmregény című munkája, a századforduló Párizsában játszódó Blanche és Marie könyve, A Három Barlang Hegye című meseregénye, valamint annak folytatása, A harmadik barlang titka. Drámái közül az Ének Phaidráért, A földigiliszták életéből és a Képcsinálók címűt magyar színpadokon is bemutatták.

Tarlós István főpolgármester koccint Per Olov Enquisttel, Esterházy Péter laudációja és a 2011-es Budapest Nagydíj átadása után a MillenárisonFotó: Kollányi Péter/MTI/MTVA

„Enquistet jó olvasni, sőt, megkockáztatom, könnyű olvasni, ami nem minden jó íróra igaz, értsünk bármit is könnyűn. Enquist kidolgozott egy regényfajtát, amely az esszé, a dokumentum, a fikció, az oknyomozó riport keveréke, változó arányokkal, saját kéznyommal” - mondta róla Esterházy Péter a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Budapest Nagydíj átadásakor.

„Enquist nagy képessége, hogy távoli, messzi korban élt embereket közel tud hozni hozzánk. Képet tud adni róluk, a szerencsétlen, aprócska királyról, VII. Keresztélyről, vagy a felvilágosodás egy sajátos figurájáról, az elébbi király udvari orvosáról, Johann Friedrich Struensee-ről, egy igazi Schreibtischtäter (íróasztaltettes?) a szó jó értelmében, és képet ad, újat, akiről már nekünk is van, lehet képünk, Hamsunról, Andersenről, Strindbergről. Ahogy a Selma Lagerlöfről szóló darabjának a címe mondja, maga is képcsináló.” (ÉS, Litera, MTI)