A japán köztévé pofonegyszerű, látványos kísérlettel mutatta meg, milyen durva sebességgel terjedhet a vírus egy svédasztalos étteremben

Egyszerűségében zseniális kísérlettel mutatta be a japán nézőknek a helyi közmédia, hogy miért a gigantikus tengeri szállodahajók voltak a járvány terjesztésének egyik legfontosabb csatornája, illetve azt, hogy mire számíthat az ember, ha mondjuk olyan szállodában lakik, ahol svédasztalos a reggeli vagy az ebéd.

A kísérletben szakértők segítségével modellezték a koronavírus terjedését. Berendeztek egy olyan svédasztalos rendszerű büfé-étkezőt, amilyen a szállodahajókon vagy a földi szállodákban is jellemző. A helyszínen 10 ember ebédelt meg a kamerák kereszttüzében. Egyikük volt a vírusgazda, aki a fikció szerint a tenyerébe köhögött. A nyállal odaragadt koronavírusokat a tenyerére kent, UV-fényben világító festékkel helyettesítették.

A résztvevők fél órát kaptak arra, hogy megebédeljenek, majd lekapcsolták a fényeket és felgyújtották az UV-lámpát. A “vírus” fél óra leforgása alatt az össze résztvevő kezére rákerült, hárman pedig az arcukat is összekenték vele.

A kéken világító részek azt is megmutatták, hogy mely felületekhez érve adták tovább egymásnak a “vírust. Ezek kiszámítható módon az ételeket lefedő fémtetőt fogantyúi, a fogások kiszedésére szolgáló nagy csipeszek és az italos kannák fogantyúi voltak. A való életben tehát ezek sűrű tisztogatása, illetve az evőeszközök sűrű cseréje lehet a megoldás.

Az eredeti japán cikkben videón is megnézheted a kísérletet.