Az I. kerületi polgárok 500 millió forintját égette el a korábbi polgármester a Fidesz-korszak legjobban dokumentált gazdasági bűnügye miatt

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Az I. kerület ellenzéki vezetése feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - jelentette be szerdán V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester. 

Rájöttek ugyanis arra, hogy 500 millió forint hiányzik a kerület vagyonából, mert mint kiderült, a korábbi polgármester, Nagy Gábor Tamás 2013-ban - állításuk szerint saját hatáskörben - ekkora összeget helyezett el a közismerten Fidesz-közeli Széchenyi Bankban, ami nem sokkal később, 2014-ben a NER-korszak egyik legnagyobb gazdasági botrányának köszönhetően tönkrement. A sírba víve magával az I. kerületiek közpénzét is.

A Széchenyi Bank megsemmisüléséhez egyébként annyira gyanús húzások vezettek, hogy az ügyben a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank annak ellenére tett büntetőfeljelentést 2015-ben, hogy a Széchenyi többségi tulajdonosa az egyik leglojálisabb - és a nagyközönség előtt legkevésbé ismert - NER-háttérember, a Fidesz médiabirodalmának a baloldali kormányzás alatti egyik fontos finanszírozója, Töröcskei István érdekeltsége volt. Aki mellett a 49 százalékos kisebbségi tulajdonos 2013 közepe óta a magyar állam, konkrétan az a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, amit 2013 márciusáig éppen Matolcsy vezetett.

De mielőtt felidéznénk a bankcsődöt, ugorjunk vissza a mostani ügyre!

Az I. kerületi önkormányzat 2010-es évek elején érvényes ügyrendje szerint a polgármester 100 millió forintos értékhatárig a saját hatáskörében is leköthetett pénzösszegeket a kerület vagyonából, de maximum 30 napra, e fölötti összeg vagy hosszabb lekötés esetében viszont a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása volt szükséges. 

2013. márciusában Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester egy rendelettel 500 millió forintra emelte ezt az értékhatárt, a maximális lekötési időt pedig egy hónapról fél évre emelte - állítja Gelencsér és V. Naszályi. Mint kiderült nem véletlenül: Nagy alig két hónappal később ugyanis éppen 500 millió forintot helyezett el két részletben a Széchenyi Bankban, hathónapos lekötésre. Az új szabályok szerint erről a bizottság értesítése nélkül dönthetett.

Maga a pénz elhelyezése a korábbi rendelet miatt az önkormányzat szempontjából  formailag törvényes volt, ám az kapásból feltűnő, hogy Nagy Gábor Tamás ezt teljes titokban tartotta. Gelencsér Ferenc állítása, illetve facebookos posztja szerint ugyanis a lekötésről egy szó sem szerepel például a 2013. szeptemberében készült pénzügyi beszámolójában. 

A polgármesternek a féléves lejáratok miatt 2013 novemberében és 2014 májusában is lehetősége volt kivenni a pénzt, de nem tette, sőt újra lekötötte azt. Pedig ekkorra már nemhogy egy jó információkkal rendelkező, bennfentes kormánypárti politikus, hanem egy teljesen átlagos újságolvasó is rég tisztában lehetett azzal, hogy a Széchenyi Bank helyzete drámaian megrendült.

A HVG 2014. június 3-án például arról írt, hogy a banknál hatalmas volt a veszteség, csak az előző évben 2 milliárd forint, ami az aprócska pénzintézet jegyzet tőkéjének majdnem egyharmadát jelenti, miközben igen magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lap azt is megírta, hogy a banknál felügyeleti vizsgálat indult. 

De már ez előtt is jelentek meg leleplező cikkek a bank gondjairól. A gazdasági sajtó  bő terjedelemben foglalkozott azzal, hogy a fennállása hat éve alatt mindvégig veszteséges bank - a polgármester ennek tudatában sem kérte vissza a kerület pénzét - az összeomlás felé halad.

A 2014 novemberében pedig már nem tudott mit tenni az I. kerület: a Nemzeti Bank, ami időközben szintén vizsgálatot indított a pénzintézetnél, november 4-én 5 millió forintban maximálta a rövid lejáratú kifizetések összegét. Az I. kerület soros hat hónapja 1, illetve 2 nappal ezután járt le, így már bottal üthették a félmilliárdjuk nyomát.

A helyzet ekkor már annyira kínos volt, hogy Nagy Gábor Tamás 2014. december 10-én írásban próbálta megindokolni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy miért hagyta bent a kerület pénzét még pár héttel korábban, novemberben is. illetve segítséget kért tőle, hogy valahogy mégis visszaszerezhesse a pénzt.

Levelében Nagy Gábor Tamás nyíltan elismerte, hogy 2014. közepére már bőven tudta, hogy a bank helyzet nem rózsás és oda közpénzt kihelyezni kockázatos:

Na de miért nem próbálta akkor visszaszerezni a közpénzt, ha egyszer tudta, hogy kockázatos a buli, és amire még a saját levele szerint is lett volna lehetősége?

„Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel.”

- írta indokolásképp Varga miniszternek.

Pedig ekkora már réges régen megszűnt a bizalom a többségi magántulajdonban lévő bankkal szemben, hiszen a sajtó bőséges terjedelemben számolt be a jegybanki vizsgálatról.

Az MNB végül 2014. december 5-én visszavonta a pénzintézeti engedélyüket és elrendelte a Széchenyi végelszámolását.

Legkésőbb ezen a ponton az olvasóban joggal merül fel az a logikus kérdés, hogy eleve miért helyez el bárki is félmilliárd forint közpénzt egy olyan banknál, amiről a hivatalból nyilvános cégadatok megnézése alapján is könnyen megtudható, hogy folyamatosan veszteséges, és amihez személyesen nincs semmiféle köze, vagyis nem önmagát gazdagítja. És főleg miért tart ki mellette azután is, hogy egyre világosabb a bank katasztrofális anyagi helyzete?

Nagy Gábor Tamás a Vargának írt magyarázkodó hangulatú levelében az eredeti választását azzal indokolta, hogy 

"Úgy gondoltuk, hogy egy 49 százalékos állami tulajdonú bankban biztonságban tudjuk pénzünket"

Arra, hogy ezen felül mi lehetett az oka erre - különös tekintettel arra, hogy a minisztérium 2013. június 28-án lett szerzett tulajdont a bankban, akikkel Nagy még ez ELŐTT, májusban szerződött le - az vethet némi fényt, ha megnézzük, mi is volt ez a Széchenyi Bank és ki az a Töröcskei István.

A Nemzeti Banktól a milliárdokig

Az egyik legkevésbé rivaldafényben élő NER-milliárdos a rendszerváltástól kezdve az aktuális jobboldali kormányok környékén üzletelt. A rendszerváltás előtt az MNB-ben dolgozott, ahol a főnöke Boros Imre jelentette a kapcsolódási pontot a későbbi Antall-kormányhoz, aminek Boros minisztere lett. Töröcskeit már alkalmazottként sem kerülték a tisztázatlan ügyek: érintettje volt, de nem elítéltje az úgynevezett Volkswagen-ügynek 1987-ben, amit a Spiegel a világháború utáni Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyének nevezett, és ami miatt a magyar jegybanknak 1993-ban mai értéken tízmilliárdos nagyságrendű összeget kellett peren kívül kifizetnie.

Töröcskei a rendszerváltás után azonnal nagymenő üzletember lett, majd a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója. A Fidesszel ekkor fonta szorosra a személyes és gazdasági szálakat: az Átlátszó cikke szerint 1994-ben a bank egymillárd forintos hitellel támogatta a harcias liberálisból nem sokkal ezelőtt jobboldali konzervatívvá átfazonírozott Fidesz és az MDF választási kampányát. 

Akkor még ez a pénz sem segített, a Fidesz története legváratlanabb és legnagyobb kudarcát szenvedte el, a kiborult Orbán pártelnök a választási eredmények helyett emlékezetes módon a finnek hoki-vb-döntőjét nézte inkább, Horn Gyula kétharmadot szerzett, Töröcskeinek, visszanézve, mégis megérte a dolog. Saját bevallása szerint ugyanis a hitelbankos korszakában ismerkedett meg és barátkozott össze Simicska Lajossal. Töröcskei abban is unikumnak számít a hazai gazdasági-politikai háttéremberek között, hogy alkalmanként teljes nyíltsággal beszélt olyasmikről, amikről kevesen szoktak. Erről például így nyilatkozott a megboldogult Népszabadságnak 2011-ben:

„Simicska Lajos urat 1992-ben ismertem meg, mikor a Hitelbank elnök-vezérigazgatója voltam. Izgalmas vitákat folytattunk, amiből mély baráti kapcsolat alakult ki. Kevés ember van megáldva hozzá hasonló jó képességekkel. A Fidesszel ezt követően alakult ki szorosabb kapcsolat. Nyerges Zsolt úrral 2001-ben találkoztunk, és azóta építgetjük a baráti kötődéseinket.”

A Fidesszel ápolt szorosabb kapcsolat a gyakorlatban a várakozásai ellenére ellenzékben maradt Fideszes médiabirodalmának finanszírozását jelentette. Töröcskei már 1994-ben bepróbálkozott azzal, hogy az állami tulajdonú Hitelbank cégportfoliójából Simicska Lajos Mahir-jának, az egyik legfontosabb fideszes párt-háttércégnek adja el az akkor még extra magas példányszámban elfogyó Szabad Földet, illetve a Mai Nap és a Reform című bulvárlapokat, de a hatalomra került Horn Gyula a kezére csapott.

Amikor a Fidesz 1998-ban, történetében először hatalomra került, nem felejtették el Töröcskei gesztusait: a Magyar Exporthitel-biztosító elnökévé nevezték ki és ő lett a kormányzat egyik erős gazdasági háttérembere. 

Az üzletember ezt a 2002-es váratlan MSZP-győzelem után nem késlekedett viszonozni: részben az ő cégei birtokolták és finanszírozták a Hír Tv-t és a Lánchíd rádiót egészen 2011-ig. Arról, hogy a kizárólag politikai célokra kitalát médiacégeket nem üzletnek tekintette, hanem pártfeladatként kapta a finanszírozásukat, szintén elismerésre méltó nyíltsággal beszélt:

„Elkötelezett konzervatívként szomorúan tapasztaltam, hogy ennek az oldalnak rendkívül kevés megszólalási lehetősége adódott a tömegtájékoztatásban. Amikor jött a megkeresés, hogy egy bizonyos csoport álljon össze, és hozzuk létre a konzervatív sajtót, eredményeim szerencsére lehetővé tették, hogy ebben lelkesen részt vehessek.”

Töröcskeinek - akiről sosem derült ki igazán, hogy mekkora vagyont mozgat - egy rakás egyéb érdekeltsége volt, az agráriumtól a pénzügyi szektoron át az energiaiparig. Ez tette lehetővé a pártkérés teljesítését is médiaügyben.

Töröcskeit tehát tehetős - feltehetőleg sokmilliárdos - befektetőként és a párt gazdasági háttérbirodalmát akkor még lényegében egyszemélyben irányító és birtokló Simicska Lajos bizalmasaként érte a Fidesz ismételt hatalomra kerülése 2010-ben. 

A választások táján kétmilliárdos hitelből vásárolta meg az akkor még SPE Banknak hívott későbbi Széchenyi Bankot egy Kajmán-szigeteki tulajtól, amit titokzatos okokból egy napra Pannon, majd pár hónapra Helikon Bankra keresztelt, hogy aztán végleg kikössön a Széchenyi névnél. 

A kisbank a róla szóló szakcikkek szerint folyamatosan veszteséges volt, ezért a többségi tulajdonosnak kötelező lett tőkét emelnie, amit Töröcskei 2012-ben egy olyan tranzakcióval próbált megoldani, ami a későbbi vizsgálatok középpontjába került. A print HVG a Magyar Nemzeti Bank vizsgálati anyaga alapján a következőképpen írta le az akciót egyik tényfeltáró cikkében, az 2015. augusztus 22-i lapszámban: a bank öt cégnek összesen 1,5 milliárd forint hitelt adott villámgyos elbírálás után, hogy az összeg a hetilap szerint különböző számlákon villámgyosan átfolyatva egy napon belül a Széchenyi többségi tulajdonosa, Töröcskei családi cége, a T and T Kft számláján landoljon, amiből a cég azonnal, még aznap megemelte a bank tökéjét. 

Vagyis - az MNB több mint 100 oldalas, a HVG által ismertetett vizsgálati jelentése szerint - fiktív tőkeemelés történt volna, hiszen a többségi tulaj a bank tőkéjét egy magától a banktól származó hitelből emelte volna meg.

Egy elképzelt tökéletes piacgazdaságban talán meglepő lenne, hogy a magyar állam 2013. nyarán pont egy ilyen küszködő kisbanknak vegye meg a 49 százalékát, 3 milliárdos befizetéssel. Ha tekintetbe vesszük Töröcskei és a Fidesz nem is titkolt szoros viszonyát, talán már érthetőbbé válik a dolog. 

A nemzetgazdasági tárca megpróbálta rendbe hozni a leglátványosabb problémákat: rászorította például a bankárt, hogy rendezze a korábban leírt, furcsa tőkeemelési ügyet.

A maga módján szinte vicces elem, hogy - a HVG cikke szerint - Töröcskei cége még a bank eredeti megvárlására felvett hitelt is úgy fizette vissza, hogy az MNB kis- és középvállalkozásoknak szánt, úgynevezett növekedési hitelkeretéből két jókora kölcsönt adott két vállalkozásnak, hogy az összegek egy része megint csak a T and T-nél landoljon és a cég ebből fizesse vissza a hitelét.

Az MNB vizsgálata olyan következtetésekre jutott, amik miatt 2014. decemberében visszavonták a bank engedélyét, elrendelték a végelszámolását majd pár hónap múlva büntető feljelentést tettek.

Nyomozástörténti kuriózum, hogy a 444 tudomása szerint a nyomozás még mindig nem zárult le. Sokat elárul annak hevességéről és érthetőbbé teszi annak világrekordgyanús elhúzódását, hogy amikor az mfor.hu 2019. februárjában, vagyis majdnem négy évvel a nyomozás kezdete után cikket írt az ügyről

a rendőrség a jellemzően jólértesült lap információi szerint még meg sem kereste sem Töröcskeit, sem a feleségét, sem Szakács Tibort, a Széchenyi Bank akkor vezérigazgatóját. 

Ezen értesülésüket Töröcskei akkor nem kívánta kommentálni, Szakácsot pedig nem sikerült elérniük.

Most sikerült beszélnem Töröcskeivel, aki megerősítette, hogy azóta sem kereste a rendőrség a büntetőeljárás miatt. Az üzletember elmesélte, hogy a Széchenyi-ügy miatt polgári pereket indított az MNB ellen, amikben állítása szerint "egész jól állnak" és azt fejtegette, hogy talán azért nem halad a büntetőügy, mert a hatóságok szerinte arra számítottak, hogy a polgári perekben veszíteni fog, ami majd megkönnyíti a büntetőeljárást, ám végül nem így történt.

Vele ellentétben Nagy Gábor Tamás egyelőre nem reagált sem a telefonos, sem az SMS-ben küldött megkeresésünkre. (Update: cikkünk megjelenésekor a sajtósán keresztül azt üzente, hogy a kerületi Fidesz-szervezet reagált a nevében, ami alant lesz olvasható.)

Cikkünk élesítése előtt közvetlenül a Fidesz közleményt adott ki az ügyben. Ebben azt állítják - szöges ellentétben V. Naszályi Márta és Gelencsér állításaival - hogy a polgámester nem titokban cselekedett, hanem

"Az Önkormányzat pénzügyi tartalékairól, a lekötésekről, futamidejükről és várható kamatbevételeiről minden költségvetési rendelet módosításakor, elfogadásakor és a zárszámadásokban is tájékoztatást kapott a testületet. A bank csődjekor kialakuló helyzet mind a szakbizottság mind a képviselő-testület előtt ismertetve volt."

A párt közleménye meglepő módon azzal indokolta, hogy a Széchenyit választották, hogy  "3 banktól kért ajánlatot, minden esetben a Széchenyi Bank ajánlotta a legmagasabb kamatot". Ez azért meglepő érv, mert a kamat közpénz elhelyezésekor normális esetben kifejezetten sokadrangú szempont és éppen a megbízhatatlan pénzintézeketek ajánlanak sokszor gyanúsan magas kamatot. 

A közelmény azt is állítja, hogy 

"A bank közelgő csődjéről előzőleg semmilyen információval nem rendelkezett az Önkormányzat".

Csahogy ezt éppen Nagy Gábor Tamás levele cáfolja, aki nyíltan leírta Vargának, hogy annyira tudtak a likviditási gondokról, hogy már májusban sem mertek új betétet elhelyezni a bankban.

A Fidesz közleménye ott is önmagát látszik cáfolni, amikor kicsit később azt írják, hogy 

"Nincs új a nap alatt, V. Naszályi Márta jelenlegi polgármester első döntései között magához vonta a 2015 óta bizottsági hatáskörbe tartozó pénzügyi lekötésekről való döntés jogát." 

Amiből ugye az következik, hogy 2015. előtt mégsem a bizottság döntött a lekötésekről, ellentétben azzal, amit közleménye elején a párt állított. Az ellenzékiek viszont éppen ezt mondták.

A kerületi Fidesz Nagy Gábor Tamást mentegetni igyekvő közleménye azzal zárul, hogy V. Naszályi

"ugyanazt a volt pénzügyi igazgatót alkalmazta tanácsadójának, aki a Széchenyi Bankos lekötések felelőse volt."

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér