• 2019-ben leggyakrabban különböző járművek raktereiben szállították az embercsempészek a bevándorlókat Európába, és az internet adta lehetőségeket is kihasználták a kuncsaftjaik felkutatására.
• A koronavírus hatására még több ember vállhat a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás áldozatává, a gazdasági válság pedig újabb menekülthullámot indíthat el Afrikából.
• Továbbra is a szexuális kizsákmányolás, prostitúcióra kényszerítés az emberkereskedelem legvirágzóbb ága, Nigériából is kerülnek áldozatok Európába egyetemeken szerveződött bűnbandák segítségével.
• Az Europol és a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja éves jelentésében mutatja be, hogy hogyan alakult az emberkereskedelem helyzete Európában.

Az Europol és a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja (European Migrant Smuggling Centre, EMSC) négy éve készít éves jelentést Európa emberkereskedelmi helyzetéről. A 2019-es adatokat idén kibővítették 2020 első negyedévére, amiben már most érzékelhető, hogy a koronavírus az emberkereskedelmre is hatással van.

A rakterekben való embercsempészet a legnépszerűbb

Az illegális bevándorlók csempészése 2019-ben is levegőben, vízen és a szárazföldön is zajlott. Ezek közül a legnépszerűbb csempészési módszer a bevándorlók rakterekbe való zsúfolása volt. Már 2020 első negyedévéből is az látszik, hogy ez a leginkább bevett módszer a szállítás során Görögországból az északabbi európai országokba.

Az embercsempészek a minél magasabb profit érdekében a lehető legtöbb embert zsúfolják a különböző járművek raktereibe, ahol órákon keresztül megállás nélkül utaznak. Kamionok, vasúti kocsik, furgonok raktereit, de még akár a motorteret is használják arra, hogy embereket rejtsenek el. Ez a módszer nem csak embertelen, de veszélyes is. 2019 októberében 39 ember fagyott meg egy kamion hűtött rakterében.

A jelentésből kiderül, hogy egyre több menekült érkezik Afrika több részéről, északról, keletről és délről is. Ők elsősorban Törökországba mennek repülővel, mert jó a légi közlekedés Isztambulba, és a vízum megszerzésére sem vonatkoznak olyan szigorú szabályok. A bevándorlók Törökországból az Égei-tenger szigeteire vagy a Balkán-félszigetre mennek tovább, akik pedig Kelet-Törökországból érkeznek, ők előbb Ciprusra mennek át, majd onnan az északabbi európai országokba. Emellett sok franciául beszélő afrikai érkezik Spanyolországon keresztül Franciországba és Belgiumba, míg az angol nyelvet beszélők az Egyesült Királyságba mennek, a balkáni útvonalon érkezők pedig Ausztriába vagy Németországba.

Az embercsempészet szervezésében az utóbbi időben nagy szerepet kapott az internet. 2019 februárjában az Europol és több EU-s tagország talált olyan internetes csoportokat, ahol tömegesen szervezték az utazásokat illegális bevándorlóknak.Az egyik első ilyen csoport célja az volt, hogy elősegítse a szíriai menekültek mozgását Törökországból Görögországba, és aztán tovább a célország felé.

Az üzenetküldő alkalmazásoknak is nagy szerepük van az embercsempészetben, az anonimitást megengedő alkalmazások, mint például a Telegram, segít abban, hogy a bűnszervezetek tagjai rejtve tudjanak maradni, akár a kiinduló országban, akár a bevándorlók útjának irányítása során.

Egyre gyakoribbá válik a dokumentumok, vízumok hamisítása is. Az EMSC több olyan kommunikációs csatornát és csoportot fedeztek fel, ahol több mint 37 000 képet és 100 ezer dokumentumot találtak. A legtöbb dokumentum lopott volt, amit valamilyen turista központból, például Barcelona utcáin loptak el a turistáktól. Ezeket a dokumentumokat aztán továbbítják egy kezelőnek, aki egy új fényképet szerkeszt az iratra, amit elad az embercsempészeknek vagy közvetlenül az illegális bevándorlóknak.

Gyakran az embercsempészethez más bűncselekmények is társulnak, például drogcsempészet. Bár erről nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, a kelet-mediterrán útvonalon és a nyugat-balkáni régióban is találtak átfedést az emberkereskedelem és a drogcsempészés között, ami gyakran ugyanahhoz a bűnszervezethez kötődik.

A koronavírus máris érezteti a hatását

A jelentés nem csak a 2019-es évre terjed ki, 2020 első negyedévét is vizsgálták, amiben máris látszik a koronavírus hatása. A határok lezárása, az utazási korlátozások és a repülőjáratok törlése miatt a légi közlekedésről a szárazföldekre és vizekre helyeződött át az embercsempészet. Mivel a vonatok és a kamionok továbbra is közlekedtek a határok között áruszállítás miatt, ezért megnőtt a járművek raktereiben való csempészet, de a kishajókkal is sokan szelték át a határmenti folyókat és a La Manche csatornát.

A járvány az emberkereskedelem más formáira is hatással lehet, a határok lezárása miatt például a legális szexmunka is megtorpant, ezért a szexmunkások még könnyebben válnak kiszolgáltatottá és a szexuális kizsákmányolás áldozataivá. Az utazási korlátozások a mezőgazdasági munkákat is érinti, mivel sok szezonális munkás nem jut el külföldre, ezért megnőhet a kockázata az embercsempészetnek a harmadik világbeli országokból, ami kizsákmányolással is párosulhat.

Összeségében azonban azt várják a jelentés készítői, hogy 2020-ban COVID-19 járvány miatt valamelyest csökkenni fog a migráció. Elképzelhető, hogy az embercsempészek limitálni fogják az átcsempészett bevándorlók számát, hogy elkerüljék a fertőzésveszélyt, ettől talán a szolgáltatás ára is meg fog növekedni.

Az sem kizárt, hogy a vírus miatti gazdasági következmények is hatással lesznek a migrációs folyamatokra. Például a gazdasági instabalitiás és a lehetőségek hiánya az afrikai országokban elindíthat egy bevándorló hullámot Európa felé.

Az emberkereskedelem más formái is virágzanak

Az európai emberkereskedelemben továbbra is a szexuális kizsákmányolás a leggyakoribb. Az áldozatok nagy része a kelet- és a közép-európai régióból származik, a nem európaiak többsége pedig Nigériából. A jelentés készítői Nigériában kifejlett bűnözői hálózatokat találtak, akik az európai, helyi bűnszervezetekkel kooperálnak együtt. A hálózatok tevékenysége mindenféle bűncselekménye kiterjed: foglalkoznak embercsempészettel, pénzmosással, korrupcióval, hamisítással, drogcsempészettel, a prostitúció és az emberkereskedelem más áldozatai is innen kerülnek ki.

Ezek a bűnszervezetek baráti társaságoknak titulálják magukat, egyfajta kulturális csoportoknak, amik a nigériai egyetemeken jöttek létre. A csoportokban szigorú hierarchia van, és saját gesztikulációt és nyelvet is kifejlesztettek maguknak. A bűnszervezetek geografikailag és logisztikailag is jól szervezettek, és nagy mennyiségű embert képesek mozgósítani. A legfőbb erősségük, hogy tagjaik végig jelen vannak az embercsempészési útvonalon, még a célországban is. A célországban lévő bűnszervezeti tagok között van, aki már tartózkodási engedéllyel rendelkezik, van, aki menedékjogot kapott és olyan is, aki még a menekültek számára kiszabott védett házban van. Ezek a helyi emberek ismerik az adott ország törvényeit, tudják hogyanhasználják ki a rendszert, például sokszor a menekültstátusszal élnek vissza, hogy legalizálják az áldozataik státuszát az országban.

Az áldozatokat munkalehetőség ígéretével csábítják Európába, van, hogy azt is felajánlák, hogy nem kell fizetni az útért, ráér később is. Ezzel adósságba csalják az áldozatokat, akiktől azt kérik, hogy prostitúciós tevékenységen keresztül fizessék vissza a pénzt. Ez áldozatonként néha 30 ezer euró is lehet.

A munkacélú kizsákmányolás leginkább azokban az ágazatokban uralkodó, amik kevésbé ellenőrzöttek, például a mezőgazdaság, ahol rengeteg munkáért cserébe nagyon alacson fizetést kapnak a dolgozók. A munkacélú kizsákmányolásnak az európai állampolgárok egész évben ki vannak téve, a nem európaikat inkább csak idénymunkákra alkalmazzák.

Az emberkereskedelemben ugyancsak aggasztó jelenség a kiskorúak bevonása, akiket zsebtolvajlásra és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre vesznek rá, például kannabisztermesztésre.

Mi várható 2020-ban?

A jelentés készítői közép és hosszú távon azt várják, hogy nagyobb lesz az igény az embercsempésző szolgáltatásokra a Balkán-félszigeten, mert a járványból adodó határzárak lassú feloldása miatt tömegével várakoznak a bevándorlók, hogy átengedjék őket. Az embercsempészek ennek következtében méginkább a járművek raktereit és a kisebb utakat fogják választani, hogy elkerüljék a fokozott határellenőrzést. Attól függően, hogy meddig marad korlátozva a légi közlekedés az embercsempészet még inkább a szárazföldi és vízi útvonalakra fog tevődni, megnő a forgalom a nyugat és kelet mediterrán országokban, de az is lehet, hogy lesznek olyan bevándorlók, akik bevállalnak egy hosszabb, rizikósabb utat a Nyugat-Szaharából a Kanári szigetekre.

Az, hogy feburárban kiderült, hogy Törökország nem tudja feltartóztatni a menekülteket és buszokkal szállítja őket a görög határra, komoly kockázatot jelenthet az Európai Unió külső határvonalain, mivel megszűnik a bevándorlók regisztrációja és a kontroll alatt tartása. Mitöbb, ez még ösztönzőleg is hathat az illegális bevándorlókra, hogy folytassák az útjukat a célországaik felé.