„Magyar az, akinek fáj Trianon”: a legnagyobb tragédiának tartjuk, mégis alig tudunk róla valamit

• Egy friss kutatás szerint szinte országos konszenzus van Trianon igazságtalanságáról, és sokan az egész magyar történelem legnagyobb tragédiájának tartják a békeszerződést.
• Ugyanakkor elég kevesen tudják jól megbecsülni az ország 100 évvel ezelőtti veszteségeit, sőt az emberek harmada úgy tudja, idén hatályát veszti a szerződés.
• Az emberek többnyire a szomszédos országokat és a nagyhatalmakat okolják Trianonért, de szép számmal mutogatnak a magyarellenes franciákra és a szabadkőművesekre is.
• A kutatás alapján a többség támogatja a határon túliak kettős állampolgárságát, ellentétben a szavazati jogukkal.

A felnőtt magyar lakosság közel fele, 48 százaléka úgy érzi, keveset tud a trianoni békeszerződésről, és minden tizedik ember azt mondja, semmilyen ismerete nincs a történtekről, derül ki a Történettudományi Intézet Trianon 100 kutatócsoportjának májusi, reprezentatív közvéleménykutatásából.

Pedig az emberek több mint 40 százaléka szerint a trianoni szerződés Magyarország történelmének legtragikusabb eseménye, és 74 százalék kifejezetten kíváncsi a témára. Sőt, a megkérdezettek jelentős többsége (78 százalék) általában is érdeklődik a történelem, különösen a saját családtörténet iránt (81 százalék). Népszerű téma a régmúlt korok magyar történelme (76 százalék), a 2. világháború és az 56-os forradalom is (72-72 százalék).

Ahhoz képest, mennyire érdekli Trianon az embereket, 52 százalékuk sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott beszélgetni róla, 43 százaléknál pedig csak hébe-hóba kerül elő a téma.Általában a férfiak, az iskolázatottabbak és a konzervatívok/jobboldaliak érdeklődnek jobban a téma iránt, ők többet is beszélgetnek róla. A kutatásban megmérték azt is, mennyire pontosak az ismereteink Trianonnal kapcsolatban, amiből kiderült, hogy általában inkább alulbecsüljük az ország veszteségeit, akárcsak a történelmi Magyarország területén élő, nem magyar nemzetiségű népesség arányát.

• 43 százalék tudta felidézni, hogy a szerződés 1920-ban született, ugyanennyien nem tudtak válaszolni a kérdésre, és 14 százalék adott helytelen választ (bár többnyire ők is az 1918-21-es időszakot jelölték meg).
• 27 százalék emlékezett az évszám mellett a pontos dátumra is (június 4.).
• 31 százalék tudta jól megbecsülni a területi veszteségek nagyságát, 54 százalék inkább alul-, 5 százalék pedig felülbecsülte, a többiek nem is vállalkoztak rá.
• 20 százalék becsülte helyesen a lakosságszám csökkenését, 54 százalék ezt is alul-, míg 10 százalék felülbecsülte.
• A többség (61 százalék) a valósnál kisebbre becsülte a történelmi Magyarország területén élő, nem magyar nemzetiségű népesség arányát is, amire 9 százalék válaszolt nagyjából helyesen.

Csupán egy százalék tudott az összes fenti témában többé-kevésbé helyes választ adni, de „ha a területi-, népesség-, és nemzetiségi arányokkal megengedőbbek vagyunk, akkor is a népesség csupán 7 százaléka van tisztában a tényekkel” - írja a jelentés.

Felelősök: a francia politikai elittől a szabadkőművesekig

A kutatásban arra is megkérték a válaszadókat, hogy 16 tényezőről mondják el, szerintük mennyire tehetők felelőssé Trianonért. A három legnépszerűbb magyarázat:

• a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései,
• a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint
• az első világháborús vereség.

Ezekre 70-78 százalékban mondták az emberek, hogy inkább vagy teljesen meghatározó okai voltak a történteknek. 60-62 százalékban tartják kulcsfontosságú, de másodrangú oknak a közép-európai nemzetiségi törekvéseket, az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni gyengülését és a francia politikai elit magyarellenességét.

A válaszadók 40-50 százaléka jelölte meg az akkori francia miniszterelnök, Clemencau személyes magyarellenességét, a békeszerződés enyhítésére irányuló sikertelen magyar lobbitevékenységet és a magyar békedelegáció tárgyalásainak kudarcát, Károlyi Mihály politikáját, illetve az ország diplomáciai elszigeteltségét.

Sokan meghatározónak tartják az ország korábbi nemzetiségi politikáját (39 százalék), a szabadkőművesek bomlasztási tevékenységét (38 százalék), a Tanácsköztársaságot (37 százalék), az őszirózsás forradalmat és a Magyarországgal ellenséges újságírók, közéleti szereplők tevékenységét (35-35 százalék).

Viszont négyből három megkérdezett, vagyis a túlnyomó többség fontosnak tartaná, hogy a szomszédos nemzetek perspektívájából is megértsük a szerződés előzményeit és következményeit.Kevésbé meglepő, hogy országos konszenzus van Trianon igazságtalanságáról. 84 százalék egyetért azzal is, hogy „magyar az, akinek fáj Trianon”, 77 százalék szerint pedig az ország máig nem heverte ki a trianoni traumát. Bár az emberek pártszimpátiától függetlenül szinte ugyanúgy viszonyulnak Trianonhoz, 65 százalékban egyetértenek abban, hogy a pártok gyökeresen máshogy látják a témát.

Nagyjából a válaszadók fele értett egyet azokkal az állításokkal, hogy Trianon felemlegetése manapság csak pártpolitikai haszonszerzést szolgál, illetve hogy le kellene zárni a békeszerződéssel kapcsolatos vitákat. Érdekes, hogy viszonylag sokan,

a megkérdezettek harmada igaznak véli, hogy idén június 4-én hatályát veszti a szerződés.

Kettős állampolgárság igen, szavazati jog nem

A kérdőívből az is kiderült, hogy a magyarországi magyarok szerint a határon túliak közül a felvidékieknek a legjobb a helyzetük (34 százalék), második helyen a Vajdaság végzett (23 százalék). A többség (43 százalék) szerint Kárpátalján a legrosszabb a helyzet, Erdély esetében ezt 23 százalék mondta.

Amikor arra kérték az embereket, hogy becsüljék meg, mennyi magyar él ezeken a területeken, minden második ember tippelni sem tudott.A karpátaljai magyarok számát 26, a vajdaságiakét 24, a felvidékiekét 16, az erdélyiekét pedig csak 8 százalék tudta nagyjából helyesen megmondani. Ez Erdélynél és a Felvidéknél inkább alul-, a Vajdaságnál és Kárpátaljánál inkább felülbecslést jelent.

Tíz évvel azután, hogy a kormány mindkettőt biztosította a határon túli magyaroknak, a kérdezettek 70 százaléka egyetért a kettős állampolgársággal, viszont 58 százaléka nem támogatja a szavazati jogukat. Viszont kiderült, hogy az emberek hajlamosak bizonyos romantikával gondolni a határon túli magyarokra. 72 százalék szerint ők jobban őrzik a hagyományokat, kétharmad szerint vallásosabbak a magyarországiaknál, és 32 százalék szerint szorgalmasabbak, törekvőbbek is.

63 százalék egyetért azzal, hogy a határon túliaknak előnyére válik, hogy két kultúrához is kötődnek, 59 százalék pedig azzal, hogy elsősorban szülőföldjükön kell boldogulniuk.

Tragikus az egész történelmünk

A kutatás szerint a többség, 81 százalék nem csak Trianont, de az egész történelmünket tragikusnak tartja, amit többnyire belső okokkal magyaráznak.

A legnépszerűbb magyarázat, hogy a mindenkori vezetők rossz döntéseket hoztak (88 szézalék), miközben széthúzás volt az összefogás helyett (71 százalék), ráadásul az ország szegény és gyenge volt (49 százalék). Utóbbit különösen a nők tartják fontos tényezőnek.

60 százalékban az ellenség túlerejével, 46 százalékban pedig a balszerencsével magyarázzák a tragikus fordulatokat. Ehhez képest azt, hogy az ország földrajzi fekvéséből adódóan ütközőzónában van, csak húsz százalékban tartották fontos magyarázatnak.