Kikapcsolták a webkamerás közvetítést a gemenci feketególya-fészekből, a Facebook-kommentelők kiborultak, hogy nincs min kiborulniuk

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • A Gemenc Zrt. a keselyűsi híres feketególya-fészek webkamerás oldalán világosan leírta előre , hogy bármi történjen a fészekben, ők nem avatkoznak közbe, illetve hogy a gólyákkal kemény dolgok is megeshetnek.
  • Amikor a mostani aszály miatt elfogyott az élelem és hullani kezdtek a fiókák, a nézők egy része mégis azért kezdte telefonon és írásban zaklatni az erdészetet, hogy nem bírják elviselni a látványt, és miért nem tesznek valamit a kismadarakért.
  • Az erdészet inkább lekapcsolta az állandó élő közvetítést.
  • Mire azok, akik eddig arra panaszkodtak, hogy képtelenek nem nézni a számukra egyébként lelkileg elviselhetetlen látványt, tombolni kezdtek, hogy miért nem nézhetik azt, és a természetvédőket kezdték gyalázni.
  • A jó hír az, hogy a gólyák nem olvasnak kommenteket.

Népszerű, de mindig is szélsőséges érzelmeket keltő műfaj volt a bewebkamerázott madárfészek. A konfliktusok oka szinte mindig azonos: a természettől jellemzően teljesen elszakadt nézőközönség egy része képtelen feldolgozni és elfogadni, hogy milyen a természet és milyenek az állatok. A mostani gemenci esetben is ez volt a sztori kiindulópontja. 

Európa kevés megmaradt ártéri erdeinek egyikében, Gemencen sok más ritka madárfaj mellett nagyjából 40 fokozottan védett feketególyapár fészkel. A kutatók és a laikus nagyközönség 2013. óta ritka szolgáltatást élvezhetnek: a Gemenc Zrt., a Duna–Dráva Nemzeti Park, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével ekkor olyan webkamerát telepített az egyik fészekhez, ami egyrészt folyamatos közvetítést ad, másrészt rögzíteni is képes az eseményeket. 

Ebben a fészekben 2011-ben kezdett költeni egy feketególyapár, Sára és Tóbiás, akik a két évvel később kezdődött közvetítés hatására valóságos állathírességgé váltak. Tóbiásról, aki meg volt gyűrűzve, még azt is tudni lehetett, hogy a hideg időszakokat a charter-turizmus jegyében a Jordán folyó környékén szokta tölteni. A madarak médiakarrierjét az is megdobta, hogy rendszeresen ők voltak az ország első tavaszi visszatérő gólyái. A pár tavalyelőtt, 2018-ban költött utoljára a fészekben, azóta egy másik, gyűrűzetlen pár foglalta el azt.

A közvetítés révén sokezren tapasztalhatták meg, hogy a gólyák élete közel sem fenékig békacomb, gyerekdal és vidám kelepelés. A természetben ugyanis nemcsak az fordul elő, hogy egy aranyos, fiatal állat elpusztul, hanem például olyan is, hogy az anyukája vagy az apukája öli meg, mert mondjuk nincs elég élelem. 

A nézők egy része nehezen tudta feldolgozni, hogy a természet nem olyan ideálizált ahogy ő elképzelte, illetve azt sem mindenki értette, hogy ha a kamera azt mutatja, hogy egy fióka bajban van, a Zrt. emberei miért nem szállnak ki a helyszínre és mentik meg a pelyhes kis tojáslakót.

A Gemenc Zrt. ezért a webkamerás oldalán külön figyelmeztető-magyarázó feliratot helyezett el az érzékeny nézők kedvéért, ami világosan megmondta, hogy a közvetítésben kemény dolgok is láthatók, illetve tömören azt is megindokolták, hogy miért nem avatkoznak közbe:

„Csak szemlélői vagyunk és maradunk a költés sikerességének és sikertelenségének egyaránt – hiszen ezek hozzátartoznak a természet rendjéhez, melybe semmiképp nem célunk beavatkozni. Mindannyian hajlamosak vagyunk megszemélyesíteni és idealizálni a számunkra kedves madarakat, de ne feledjük, hogy ezek vadon élő, fokozottan védett állatok, és e védelmet éppen azért élvezik, hogy fajuk a természetes életkörülmények között, esetenként emberi léptékkel mérve kegyetlennek vagy szomorúnak tűnő események által szabályozott módon maradhasson fönn.”

Bár a dolog miatt már korábban is támadt feszültség, a közvetítést 2020. tavaszán is elindították, ezzel a figyelmeztető felirattal megtámogatva.

Az idei év viszont különösen kegyetlennek bizonyult az ártéri életközösség szempontjából: a szokatlan időszakban jelentkező aszály miatt a Duna átlagos tavaszi szintje méterekkel marad a szokásos alatt, Gemencet nem öntötte el a víz, így nem teltek meg a belső mellékágak, kopolyák és árkok, a halak-békák nem tudtak leívni ezekben, így a normálishoz képest jóval kevesebb potenciális táplálékállat született. 

A brutális élelemhiány a bekamerázott feketególyapárt is érintette. Három fiókájuk kelt ki, de a szülők május 10-én elpusztították a leggyengébbet. A közvetítés weboldalán részletes leírásban magyarázták el, hogy ez természetes, a faj fennmaradását szolgáló jelenség, és más madárfajoknál is ismert.

Az aszály és a táplálékhiány ezek után is folytatódott, a fiókák láthatóan gyengültek, a nézők egy része pedig ezt nem bírta elviselni és levelekkel és telefonhívásokkal kezdte bombázni az erdészetet. Akik ezért június 5-én a weboldalra kitett közleményben jelentették be, hogy leállították a közvetítést a nagyközönség felé, mert

„A Gemenc Zrt.-hez beérkező nézői jelzések egyértelművé tették, hogy sokak nem tudják elfogadni, lelkileg feldolgozni a természet rendjének valóságát. Ezért az erdőgazdaság úgy döntött, hogy az internetes közvetítést megszünteti, ugyanakkor a szakemberek számára a természettudományos kutatást továbbra is biztosítja, a kamerák által közvetített képeket továbbra is rögzíti.”

Az ugyanezt az üzenetet a Facebookon is közlő bejegyzés alatt ezek után elszabadult a minipokol, a szenvedést nem nézni képtelen nézőket ugyanis az is felháborította, hogy így próbálták megkímélni az érzékenységüket. Hiába magyarázta az Ökoturisztikai Központ egy kommentjében is, hogy mik voltak a lekapcsolás okai:

„Most az jól látszik, hogy sokan ezt az előre meghirdetett be nem avatkozást nem tudják elfogadni, és akkor is nézik az adást, amikor számukra már lelkileg is megterhelő. Számtalan levél írója, sok-sok telefonáló egyértelművé tette, hogy számukra ez a helyzet feloldhatatlan nehézséget okoz. Azt gondoljuk, hogy ha ezzel a lépéssel embereknek tudtunk segíteni, akkor az internetes közvetítés leállítását meg kellet lépnünk.”

A Központ abban is közszolgálatilag járt el, hogy a hirtelen rájuk zúduló sértegetésözön ellenére birkatürelemmel próbálták elmagyarázni el a háborgóknak, hogy  miért nem mentek oda megmenteni a haldokló fiókákat. Arról írtak, hogy Gemencen nemcsak feketególyák élnek, ott egy összetett életközösséget védenek. Aminek sok tagja, például jó pár egyéb madárfaj a gólyákhoz hasonlóan szenved most a táplálékhiány miatt. Ha megpróbálnának segíteni a bajba jutott fiókákon – ami a sok fészek miatt eleve képtelenség lenne –, azzal egy egész összetett életközösséget zavarnának meg, akár végzetesen. Olyan állatok is élnek itt, amelyek a háborítatlan környezetet kedvelik, és ha megzavarják őket, elköltözhetnek. Maguk a fekete gólyák is ebbe a csoportba tartoznak. 

A hangos kisebbség annak ellenére tiltakozott, hogy a közvetítés megszakítása nem jelentette azt, hogy ne kaptak volna információt a fészekalj sorsáról. A zrt. webodalán június 5. óta minden napról részletes, szöveges-állóképes beszámoló jelent meg. Ebben a megrázó híreket sem cenzúrázzák, hiszen a második fióka elpusztulásáról is beszámoltak, ráadásul fotóval. 

Nem új jelenség, hogy az internetezők egy része egyszerűen nem hajlandó szembesülni azzal, hogy milyen is a természet, de az is igaz, hogy a gólyafészkek körül időről időre kitörő, durva hangvételű kommentháborúkért azért nem mindig a sápítozó széplelkek a felelősek. Három éve írtam cikket arról az esetről, amikor egy bekamerázott fehérgólyafészekben az egyik szülő kinyírta a fiókáját, amire néhány sóhajtozó érzékenykedve, de nem agresszívan reagált. Amire a vérszagra odagyűlő hozzáértő madárvédők, illetve a gólyakamerás oldal adminja olyan sistergős kirohanásokban küldték el őket a fenébe, hogy Eminem adta a másikat.