A Pedagógusok Szakszervezete szerint az iskolarendőrség csak egy drága látszatmegoldás
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem támogatja az iskolaőrség létrehozását. Az erről kiadott közleményében a szervezet hangsúlyozta, hogy az erőszaknak, így az iskolai agressziónak minden formáját elutasítja, és egyetért azzal, hogy a pedagógusok csak nyugodt légkörben tudnak nevelni és oktatni, ez szolgálja a diákok érdekeit is. Az iskolai agresszió megfékezésére a megelőzést, az ezt segítő szakemberek alkalmazását tartják azonban a leghatékonyabbnak, ezért elutasítják az iskolaőrség létrehozására tett törvényjavaslatot.
A kormány a múlt héten nyújtotta be azt a javaslatot, amely a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartására új rendőri szervet hozna létre iskolarendőrség néven. A lépést azzal indokolták, hogy „a közelmúltban elszaporodtak a társadalom jogos felháborodását kiváltó, pedagógusokkal, illetve iskola- vagy kortársakkal, de akár felnőttekkel szembeni verbális, illetve fizikai támadások”. A tervezet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy iskolaőrként a rendvédelmi szervtől nyugállományba vonult személyek visszafoglalkoztatására kerüljön sor.
A szakszervezet álláspontja szerint a törvényjavaslat legsúlyosabb hiányossága, hogy nem
rendelkezik valódi prevenciót szolgáló intézkedésekről. Az állandó „iskolaőri-rendőri” jelenlét a megfélemlítés eszköze és nem a megelőzésé.
Szerintük az iskolaőrök intézményekbe telepítése jelentős költségekkel járó látszatmegoldás lenne.És a Pedagógusok Szakszervezete szerint az sem állapítható meg a parlament elé benyújtott módosításból, ki és miként dönti majd el, egy iskolában szükséges-e az iskolaőrség alkalmazása, a nevelési-oktatási intézmények részéről ki és milyen jogkörben lesz jogosult az együttműködési megállapodás aláírására, annak lesz-e minimális vagy maximális időtartama.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az iskolákban reggel 7 órától délután 17 óráig nevelési-oktatási tevékenység folyik. Ez nincs összhangban az iskolaőr napi 8 órás munkaidejével, így feladata csak részben látható el.
A szervezet szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy vegyi eszköz, bot és bilincs is használható az intézmények területén belül kiskorúakkal szemben is. Az külön kérdést vet fel, hogy azonnali intézkedés szükségessége esetén az iskolaőr miként fog meggyőződni arról, hogy a diák hány éves, használhatja-e vele szemben a gumibotot.
Kifogásolják azt is, hogy várhatóan rendőrségi nyugdíjasokból áll az iskolaőrség, amire az indokolásban is van utalás. A szolgálati nyugdíjasok vélhetően 55-60 év felettiek lesznek. A PSZ szerint az iskolaőri feladatok mindennapi ellátásához a tanulókhoz korban közelebb állókra lenne szükség. Ráadásul nem lenne indokolt újból vizsgákat tenniük minden tárgykörből, hiszen 2011 óta teljesen megváltozott a büntetőjog rendszere, szabályozása, a gyermekvédelemben is jelentős átszervezések történtek
Megjegyezték, hogy az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) elvonása kollektív büntetésnek tekinthető, semmiképpen sem megoldás. Egyébként is aránytalan, hogy bármilyen súlyú bűncselekmény elkövetésének megállapításakor kötelezően alkalmazandó a megvonás 12 hónapon keresztül.
A szervezeti úgy látja, célszerű lenne már most tisztázni az iskolával kötendő együttműködési megállapodás fontosabb tartalmi részleteit, hiszen így egyáltalán nem is sejthető, várhatóan milyen lesz a kapcsolattartás az iskolaőr és munkáltatója, valamint a nevelési-oktatási intézmény, annak vezetői és alkalmazottai között. Feltételezhetően az intézményvezetőnek semmilyen beleszólása nem lesz az iskolaőrök munkájába. A módosításban nem egyértelmű az sem, az iskolaőr a pedagógusokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott: az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz.
Javasolják, hogy kétszáz tanulónként legalább egy iskolapszichológust foglalkoztassanak, aki az iskolában elérhető minden nap, tehát növelni szükséges a létszámukat.A fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok számának jelentős növelését is indokoltnak látják, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A nehéz körülmények között végzett munka fogalma ne településhez legyen kötve, hanem az iskolában tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók, integrációra szoruló gyermekek arányához.
A pedagógiai asszisztensek - akiknek létszámát szintén emelni kell - segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, a tanulási kudarcok leküzdésében partnerei lehetnének a pedagógusoknak. Fontosnak tartanák a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálatát, hatékonysági tanulmányok készítését, több szakember alkalmazását. Szintén alapvető lenne a családvédelmi szakemberek, szociális munkások szorosabb együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal.
A Pedagógusok Szakszervezete nem ért egyet azzal sem, hogy a közfeladatot ellátó személyek (pedagógusok), illetve a hivatalos személyek elleni erőszakos bűncselekmények esetén a büntethetőség korhatárát 12 éves korra szállítsák le. Szerintük az oktatásnak-nevelésnek mindig is az volt a célja, hogy a társadalom számára hasznos állampolgárokat neveljen, és nem az, hogy a bűnözői lét felé taszítsa a kisiklott fiatalokat.