Egy év alatt 20 százalékkal ugrott meg a disznóhús ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden megjelent adatai szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.

12 hónap alatt, azaz 2019 májusához képest az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt, ezen belül

• a párizsié, kolbászé 22,0,
• a sertéshúsé 20,7,
• az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,1,
• a cukoré 15,0,
• a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,6 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7 százalékkal drágult. Ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás, karbantartás ára 11,7, a járműjavítás, karbantartásé pedig 9,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 22,0 százalékkal csökkent.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek 5,1 százalékos áremelkedésének következménye. Ezek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. A tartós fogyasztási cikkek 0,7 százalékkal drágultak, ezen belül az új személygépkocsik 1,9 százalékkal. A szolgáltatásokért 0,1 százalékkal többet, a ruházkodási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 3,9 százalékkal drágábbak lettek.

Az előző havihoz hasonlóan a májusi jelentéséhez is csatolta külön módszertani közleményét a KSH, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy az új koronavírus okozta járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért alternatív árösszeírási módszerek - internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés - alkalmazása szükséges. Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt becsléseken alapuló pótlás is szükségessé válik, amit nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmazva végez a KSH. (KSH/MTI)