Mire költötte a 35 millió forintos támogatást Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke?

• Járóka Lívia fideszes EP képviselő jótékonysági egyesülete 2016-ban kapott 35 millió forint közpénzt.
• Bár az ilyen, adományokból működő szervezetek szinte mindig dokumentálják a tevénységüket - ez bizonyos támogatások esetén kötelező is nekik - Járóka tényleges tevékenységének, vagyis az összeg elköltésének kevés online nyoma akad.
• Egy évvel később, 2017-ben Járóka minimális forgalmú magáncégének egyszer csak pont ekkora bevétele keletkezett.

Érdekes adatokat talált Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, amikor megnézte a Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, az EP alelnöke által alapított Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület gazdálkodását, illetve Járóka privát cége, a J.L.R. Consulting Kft. pénzügyeit. A publikus dokumentumokat átböngészve mi is bukkantunk furcsaságokra, amiknek talán van logikus magyarázata, de a képviselő eddig sajnos nem reagált a kérdéseinkre.

Nézzük ezért azt, amit biztosan, vagy elég nagy biztonsággal tudni lehet.

Járóka Lívia szociálantropológus, aki 2004 óta egy hároméves megszakítással a Fidesz EP-képviselője, 2014. utolsó napjaiban alapította meg - épp abban az időszakban, amikor nem ült bent az európai parlamentben - a saját magáról elkeresztelt Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet, hátrányos helyzetű és roma fiatalok felkarolására, azon belül a sportolás és az oktatás támogatására. Az egyesület működése első évében, vagyis 2015-ben 819 ezer forint bevételből dolgozott, ám a második évük már egészen másképp nézett ki, ugyanis két forrásból 25 + 10, vagyis összesen közel 35 millió forintnyi közpénzt kaptak egész pontosan 34 millió 690 ezer forintot.

Az egy, a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló 2018-as kormányzati beszámolóból derül ki, hogy a 10 millió forintot Járókáék az Emmi Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős államtitkárságától kapták cigány gyerekek fociztatására. (Az itt szerepelő Farkas János Programnak később még lesz jelentősége!)

A 25 millió forintot az egyesület mérlegbeszámolója szerint központi költségvetési támogatásként kapták. Az egyesületnek azóta sem volt mégcsak hasonlóan jó éve sem. A rákövetkező évben, 2017-ben mindössze 140 ezer forint bevételük volt, az is tagdíjakból, 2018-ban pedig 2 millió 834 ezer forint.

Mire költötték?

Meglepő jelenség, hogy a 35 millió forint elköltésének alig van online nyoma. Azért meglepő ez, mert az adományokból dolgozó jótékony szervezetek a saját jól felfogott érdekükben - hogy a következő évben is kapjanak pénzt - illetve néha törvényi kötelezettség miatt is, szinte mindig alaposan dokumentálják a tevékenységüket a nagyközönség és a potenciális adományozók kedvéért. A probléma inkább az szokott lenni, ha egy jótékony szervezet tevékenysége szinte csak az öndokumentálásból áll.

A Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület aktivitásáról viszont lényegében hallgat az internet, de ami ennél is különösebb, maga az Egyesület is.

Van Facebook-oldaluk - a legtöbb hasonló szervezet ezen a csatornán szokott beszámolni önmagáról - ezen azonban a posztok döntő többsége nem a szervezetről, hanem Járóka Líviáról, a politikusról és EP-képviselőről szól. Az egyesület tevékenységéről annyi derül ki, hogy Tiszavasváriban van egy roma iskolásokból álló focicsapat, aminek a mezén szerepel a nevük, illetve kétszer gyűjtöttek adományokat Sopronban, valamint egyszer Brüsszelben fociztak egyet uniós tiszségviselők ellen. A legfrissebb ilyen bejegyzés 2017-es, azóta egyszer posztoltak, 2019-ben Máté Rózsika "Ha tudnád" című versét.

Van Youtube-csatornájuk is, aminek én vagyok az egyetlen feliratkozója. Ezen összesen három, 2017-ben készült videó szerepel. Az egyiken, az egyesült bemutatkozó videójában Járóka beszél arról angolul, hogy mivel terveznek majd foglalkozni, a következő egy budapesti roma klubról szól, a harmadikon a Báró művésznevű előadó sztorizik és beatboxol, feltehetőleg a tiszavasvári iskola roma diákjainak.

Saját weboldaluk viszont nincsen, nekünk legalábbis nem sikerült megtalálni azt.

Az Egyesület tevékenységéről az interneten egyetlen érdemi forrás van: maguk a Járóka Lívia által adott interjúk. Ezekben ugyanis többször megemlíti a szervezetet.

2017. decemberében a Nemzeti Sportnak beszélt az egyesületről és annak fociprogramjáról, a Farkas János Programról. Arról beszélt, hogy ezer jelentkezőből Pisont István volt válogatott focista segítségével kiválasztottak 30-at, akiket először Szolnokra költöztettek, majd egy év múlva visszavitték a képzést Tiszavasváriba, ahol "A napi program reggel hatkor indul, a délelőtti edzés után kettőig iskola van, szakmai gyakorlati órákkal egybekötve."

2018. decemberében a vasarnap.hu-nak azt nyilatkozta, hogy

"(...) hadd említsem meg a szívemhez közel álló Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet (JALTE), melyet 2014-ben segítő szándékú társaimmal alapítottunk. Egyesületünk elsősorban hátrányos helyzetű családokban nevelkedő, tehetséges gyermekek mentorálásával foglalkozik, főként hátrányos helyzetű kistérségekre fókuszálva. 6 évvel ezelőtt tehetséges fiatalok számára elkezdtük szervezni a ma már Farkas János Fociprogram néven futó projektünket, melynek keretében huszonöt 14 éves korú gyermek kapott lehetőséget arra, hogy szervezett keretek között, napi két futballedzéssel, bentlakásos kollégiumi elhelyezéssel és szaktanárok felügyelete mellett folytathassák tanulmányaikat Szolnokon. (...) jelenleg ötven 8 és 16 év közötti gyermeket és közvetlen családját, azaz összesen közel 600 főt patronálunk, mindezt saját forrásból és külső támogatásokból. A fiúk mellett lány gyermekek tanulmányait is kísérjük, valamint szeretnénk az országra kiterjeszteni a kezdeményezést."

2019. áprilisában pedig a 168 órának nyilatkozta, hogy

"Annak idején a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet civilként kezdtük el működtetni Tiszavasváriban, ma már azonban a polgármester vinné tovább a programot, ha elnyeri a kormány támogatását."

Az egyesület tevékenységének legmegfoghatóbbnak tűnő része tehát a Tiszavasvári egyik iskolájában folyó fociképzés, illetve a Farkas János Program. A szóban forgó iskola a Nyíregyházi SZC Tiszavasvári Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma. Az iskola honlapján olvasható egyik 2017. végi bejegyzésből kiderül, hogy az Egyesület 2015. óta támogatta az ottani hátrányos helyzetű diákok fociztatását és itt is szó esik a korábban már említett, 2017-es brüsszeli utazásról és a meccsről az uniós tisztviselők csapata ellen.

A Farkas János Program igazi rejtély. Ahhoz képest, hogy Járóka néhol arról beszélt, hogy ezt egyenesen egyfajta futballakadémiai hálózattá tervezik fejleszteni, a programnak nincs oldala, sőt említeni is jellemzően csak maga Járóka említette, hogy ilyen létezne. Valóban létezik viszont egy Farkas János Alapítvány és annak tényleg van egy Farkas János Grund Programja. Csakhogy ehhez Járókáéknak seemi közük. Ezek Mezei István kilencvenes évek óta futó projektjei és széles körben ismertek is, hiszen Mezei - miközben roma gyerekek fociját szervezte - hozta létre a kilencvenes évek elején a Cigányválogatottat, ami egy rakás helyen játszott a világban, például a vatikáni gárdisták csapata ellen, és amiről sokszor számolt be a sajtó.

De a 444 tudomása szerint Járókának a Mezei-féle Farkas János programhoz semmi köze. Ez azért is érdekes, mert a fentebb idézett kormányzati dokumentumban, ahol Járókáék 10 milliós támogatását indokolják, az állítólagos Farkas János Program részeként említik az európai kisebbségek 2016-os focitornáján, az Europeadán való részvételt. Csakhogy az is Mezei projektje volt, amihez Járóka egyesületének nem volt köze.

Publikusan tehát nagyjából ennyit lehet tudni a Járóka-féle egyesületről és az összesen 35 millió költségvetési támogatásról.

Az EP-alelnöknek van viszont egy privát cége, a jelenleg kényszertörlés alatt álló J.L.R. Consulting Kft. A céget a politikus 2014. végén alapította. A társaságnak rövid fennállása során egy évet kivéve minimális vagy csekély bevételei voltak: 374 ezer, 3 millió 220 ezer, illetve nulla forint. A kivétel 2017. volt, amikor 34 892 ezer forintra ugrott a bevétel, ami egyébként szinte pontosan megegyezik az Egyesült által az előző évben kapott költségvetési támogatással.

A 35 milliós állami támogatás pontos elköltéséről, illetve a 35 milliós privát bevétel forrásáról kérdéseket küldtem Járóka Líviának, aki eddig nem reagált. Hadházy Ákos képviselő pedig hónapokon keresztül próbálta közérdekű adatigénylés formájában megtudni a fideszes politikustól, illetve a testvére által vezetett egyesülettől, hogy mire ment el a pénz, de ő sem kapott választ, annak ellenére, hogy az első hiavatalos levelet már 2020. januárjában elküldte Járóka Norbert ügyvezetőnek.

Nagyjából ennyi, ami aránylag nagy bizonyossággal tudható.

Hadházy képviselőnek azonban határozottabb elképzelései vannak:

"2014-ben Járóka nem jutott a parlamentbe, csak 2017-ben, Pelczné lemondása után került vissza oda . Az, hogy az EMMI pont ekkor adott 35 millió forintot az egyesületnek és ugyanebben az évben szinte ugyanennyi volt a képviselő addig és azóta alvó cégének a bevétele azt a látszatot kelti, hogy így "fizette ki" a kormány Járókát (lásd még: senkit nem hagyunk az út szélén)."

- nyilatkozta, hozzátéve, hogy

"Azt, hogy Járóka egyesülete a saját maga egyszemélyes "tanácsadó" cége számára utalta át a pénzt, (elsikkasztotta) egyelőre csak feltételezés, ami sajnos nem cáfolható addig, amíg a képviselőnő nem küldi meg, hogy az egyesület mire költötte a 10+25 millió forint támogatást.

A 444 által látott dokumentumok ilyen vad feltételezést nem támasztanak alá, bár az is igaz, hogy ha Járóka válaszolt volna akár Hadházy hivatalos érdeklődésére, akár most nekünk, akkor eleve megcáfolhatott volna minden hasonló teóriát.

Hadházy azt mondja, hogy az ügyben most feljelentést fog tenni.

A független képviselőnek egyébként még a kétségtelenül megvalósult brüsszeli focitúra is gyanús. Szerinte a 7 roma fiatalból és a tiszavasvári iskola vezetőiből álló küldöttség néhány napos kiutaztatása eleve csak néhány millió forintba kerülhetett, ráadásul a gyerekeket már 2017 őszén vitték ki. Ennek szerinte azért van jelentősége, mert Járóka ekkor már újra EP-képviselő volt, ami azt jelentette, hogy ilyen minőségében már rendelkezésre állt az a minden parlamenti tagnak járó képviselői keretösszeg, amit éppen ilyen csoportos kiutaztatásokra biztosít az EP.