A Nébih felmérése szerint átlagban egy kilót szedtek fel a magyarok a korlátozások alatt

2020 június 12., péntek 5:21

Május első felében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara 3000 embert kérdezett meg egy online kérdőíven a járványhelyzet alatt kialakult szokásairól.

Kasza Gyula, a kutatás vezetője az Inforádióban azt mondta, a mostani időszakot sokan kihasználták arra, hogy elkezdjenek sütni-főzni, elkezdjenek egészségesebben táplálkozni és odafigyeljenek az élelmiszer-biztonsági feltételek betartására, és visszajött a gyakorlatba az otthoni kézmosás, kézfertőtlenítés.

Ugyanakkor a vásárlások ritkábbak lettek, mer amíg korábban egy háztartásból átlagosan heti 2-3 alkalommal mentek bevásárolni ez a járvány idején lecsökkent átlagosan egyre, vagyis a családok általában egy hétre előre szerezték be az élelmiszert, ami előnyös, mert így tudatosabbá vált a vásárlás. A járvány alatt megnőtt a hosszabban eltartható, csomagolt élelmiszerek fogyasztása, csakúgy, mint az otthoni sütéshez-főzéshez használt termékeké. Kevesebb fogyott viszont alkoholos termékekből, desszertekből, édességből, sós rágcsákból és különösen energiaitalokból.

De kiderült az is, hogy körülbelül hasonló szinten maradt a táplálkozásunk, mint a korábbi, aktív időszakban, de a négy fal közé zárva jóval kevesebbet mozogtunk, ezért a kérdőív eredményei szerint

átlagosan egy kilót híztak a magyarok a járvány ideje alatt.Volt, aki ennél többet hízott, minden 10. ember viszont többet akart és tudott sportolni, ők testsúlycsökkenésről számoltak be.

A járványügyi vészhelyzet kezdeti időszakában pánikvásárlás volt tapasztalható,

és az akkor felhalmozott élelmiszerek még most is nagy mennyiségben ott vannak a háztartásokban.A megkérdezettek 75 százaléka azt mondta, hogy az otthoni élelmiszer-készletezés jó dolog, a továbbiakban is fenn kívánja tartani. A felmérés időpontjában egy háztartásban átlagosan 36 kilogramm élelmiszertartalékot találtak. Ennek körülbelül egyharmadát a folyadékok (elsősorban ásványvizek) tették ki, és a kétharmada volt szilárd élelmiszer. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb háztartás legalább két hétig el tudna lenni abból a tartalékból, amit otthon őriz.

Kasza Gyula ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár élelmiszerpazarlási szempontból a tartalékolás hasznos lehet, de csak akkor, ha a fogyasztók nyomon követik az élelmiszerek lejárati idejét. (Infostart)